Mi a véleményed a gyerekmentes mozgalomról?

"aki ennyire élvezi az életet, abba hogy rondíthat bele ennyire egy gyerek, hogy onnantól dobná is el egyből"

Ez megint csak fura, mintha én nem élvezném az életet, mert itthon vagyok. Nem mindenkinek ugyanaz az élvezet.

De az eredeti kérdést sem értem. Aki boldog, akárhogy, aki nem vágyik gyerekre, annak igen, akkora kár a gyerek, hogy esetleg nem akar élni tovább. Nem látod a gyereket úgy, mint a világ legrosszabb dolgát, ami történhet, ezért nem érted.

Akármilyen életet élő, gyerekmentes ember helyébe képzelem magam, látom, hogy tönkremegy az élete a gyerektől.

162

Más meg vállalt gyereket és azóta is bánja.

Figyelj, leszarom, hogy mi a ti sztoritok, inkább bánjam meg azt, hogy nem lett, mint azt, hogy lett. Egyébként pedig kezdjük azzal, hogy sokaknál ott bukik az egész, hogy nem csak a gyerektől vannak kikészülve, hanem attól a hatalmas ormótlan béltől, amivel járkálni kell. Bocs, de ránézésre is undorító a látvány

163-as, pedig egyszerű. Nem mindenkit ugyanaz visz rá az öngyilkosságra. Két emberrel megtörténik ugyanaz a tragédia, az egyik feldolgozza, a másik az alkoholba menekül.

Történtek veled rossz dolgok, mégsem ölted meg magad. Mert a te érzelmi világod úgy van beállítva, hogy nem teszed meg. Alkalmazkodsz, ahogy írod. Ha lesz gyereked, ezt jobb, ha megtanulod, mert ő is a saját egyedi beállításaival fog születni, amit lehet, nem mindig fogsz megérteni.

Én sem gondolkoztam öngyilkosságon, amikor a szüleim meghaltak, és ez nem jelenti azt, hogy nem értem meg azt, aki ugyanezen okból megöli magát. Empátia kérdése az egész. Rengetegen ölték már meg magukat olyan okból, ami miatt nekem eszembe sem jutna, de egy pillanatig nem csodálkozom. Nem vagyunk egyformák. Nem várom el, nem is gondolom, hogy mindenki úgy működik, mint én.

Nem akadékoskodtam, magyarázó jelleggel írtam amit írtam, hogy én is legyek tán megértve, mert ilyen feltételezéseket kaptam, hogy mások halálát kívánom, miközben nem.

De remélem tisztáztuk akkor.