Csináljak most így? hogy mondjam el ezt a páromnak? el mondjam ezt egyáltalán neki? vagy inkább ne

Nem igazán értem, hogy mégis mire gondoltál, amikor ország-világ elé leírtad, hogy milyen könnyedén vagy képes lábat szétrakni az első szembejövő fsznak? És nem igazán tudom elhinni, hogy annyira hülye lennél, hogy ne lennél tisztában azzal, hogy sokan mélyen elítélik az ilyen viselkedést. És hangot is adnak neki. Buksisimit vártál, hogy milyen ügyes vagy, hogy átvágtad a párodat és a jövőben is ugyanerre készülsz? Undorító emberi viselkedésről számoltál itt be, tehát jogtalan a felháborodásod a reakciók miatt. Ha kitárod itt a jellemed, akkor vállalnod kell a következményeit. Ahogyan a félrekúrásod következményeit is vállalnod kellene, mint egy felnőtt embernek. Már rég nem az oviban vagy, hogy úgy viselkedj. A tettedre soha nem lesz semmilyen mentő körülmény, jobb ha elkezded megszokni a gondolatot. És arra sem lesz, amire most készülsz, a tovább hazudozásra. Egyszer mindenképpen kiderül minden és akkor biztosan nem lennék a helyedben sötét lelkem. A világ egy nagyon jó hely lehetne, ha kevesebb ilyen tisztességtelen ember élne benne, mint te is. De sajnos ez nem így van.

Ezt jól jegyezd meg:ha a félrekúráshoz nagylány voltál, akkor annak vállalásához is légy az!

Oldjad akkor, csak mihamarabb, hogy mindenki boldogan tovább tudjon lépni az ünnepekre.

A párod szerintem páros lábbal fog kirúgni, ha megtudja, hogy a barátja telerakott. Végülis, ő most össze lesz törve, de hosszú távon ő jár a legjobban, mert megszabadul egy áruló baráttól, meg egy ócska ri.banctól.

A barát majd befogad, és játszattok családosat, tehát te is jól jársz, meg ő is. CSak nehogy mélypont jöjjön közöttetek is, mert akkor járhat az agya, hogy ezúttal kinek a mértes farkán fogsz megint megállni.

Lehet hibázni, csak vállald a felelősséget, és senkit ne kényszeríts tudtán kívül olyan helyzetbe, hogy hazugságra épüljön az élete! Kezdve mondjuk a saját gyerekedet.