Meddig vár még? És mindenki más miért nem vár?

igen a kapcsolatban változnak a felek,de érzelmileg is meg kell érni arra hogy összekösd valakivel az életed,mert lehet mire"beérsz" már egyáltalán nem azzal akarsz élni akivel megházasodtál.(és mi fél évig éltünk együtt,de előtte minden estét egymással töltöttünk).Hol vagy te érett, ha nem azt nézed,hogy adott egy férfi aki szeret, van lakásotok, jól alakulnak a tanulmányaid, de:

Mindenki már házasodik mi miért neeeeem?nyenyenyeeee

Komolyan ha neked csak az számít mások miért kérdezik ezt tőled,illetve a face-et bújod mások képeit nézve,eközben nem látod mennyire jó sorod van akkor nem vagy érett.

Nezd felesegkent viselkedsz

Minek is sietne eljegyezni vagy elvenni hiszen ez roppent kenyelmes neki igy.

41-es vagyok. Egy kis kiegészítés.

"Baratom nagymamaja is ezzel tamad be allandoan -kisse kinos szituacio..."

1. Akkor tisztázzuk, a barátod nagymamájának idejében, ha valaki 20 évesen még nem ment férjhez, már vénlánynak számított, kb. mintha selejtes lenne, szóval azért ne a mamihoz mérd magad.

2. Ha a mama, vagy bárki más ezzel a felesleges sürgetéssel betámad, röviden és egyszerűen mondd meg, hogy kérdezze a kisunokáját, ez nem rajtad múlik. És ennyi. Ne lelkizz feleslegesen olyan dolgon, amire nincs ráhatásod, azért csak nem te fogod megkérni az ő kezét.

Viszont valaki írta, hogy egy őszinte kapcsolatban nincsenek tabuk, azért arra pl. rákérdezhetsz nyíltan, hogy mik a tervei a következő 5 évben? Ne azzal támadd be, hogy mikor vesz el.

3. A szeret a maga ügyi-fogyi módján elég rosszul hangzik. Hosszú távon ez hidd el, hogy kevés lesz. Nem elég, ha tudod, hogy szeret, hanem érezned is kell, éreztetnie is kell. Lehet, hogy ez magától nem megy neki, mert ügyi-fogyi, nehezen mutatja ki...stb, de akkor mielőtt végleg hozzá akarod kötni az életedet, előbb tanítsd meg rá, hogy úgy szeressen, hogy az neked is jó legyen, ahogy te szeretnéd. Hosszú távon csak így leszel boldog, és hidd el még az is jobb, ha házasság nélkül kimutatja az érzelmeit, mint házasként tudod, hogy szeret a maga ügyi-fogyi módján, csak épp nem érzed.

Szóval én annyira nem kapkodnék, nem az eljegyzés itt a legnagyobb gond.

4. Nagyon elrontod, ha már most tükörfényesre van polírozva otthon a popója. Túl magasra teszed a lécet, mert hozzászokik, és innentől kezdve ez lesz az elvárás.

Gondold végig, hogy ugyanezt a szintet tudod-e majd hozni akkor is, ha már rendes munkahelyed lesz, esetleg túlórázol, meg még két gyerek bömböl, hogy éhesek, mikor fáradtan hazaesel. Készülj fel, hogy ez a jövő:))

Szóval nem okos dolog ennyire kiszolgálni a drágát, hanem inkább fokozatosan vond be őt is a napi teendőkbe, és készítsd fel rá, hogy sajnos hosszú távon vége lesz a kényelmes életének, mert ha gyereketek lesz, bizony neki sem árt kivennie a részét az otthoni munkából, bevásárlásból...stb, különben megszakadsz.

Gyakran olvasni itt szegény megfáradt apukáktól, hogy nem értik, (teljes kiszolgálás) házimunka meg 2-3 gyerek mellett, anyuka miért nem jár még el sportolni, meg egyebek, mert ők ugyanolyan bomba nőt szeretnének, mint akit elvettek. Szóval olyan magasra tedd a lécet, amit még teljesíthető, mert az elvárás később sem lesz kisebb.

Hát ennyi a véleményem. Szerintem még finomíts egy két területen, aztán utána jöhet a lagzi. Addig meg élvezd az életet. Már írtam, nem vagy elkésve.

Nem muszáj a nőnek várni. Egy egymással foglalkozós, szeretgetős napon, óráitokban kérdezd meg, hogy: leszel a férjem? Összeházasodunk? stb. Kérd meg te őt. Gyűrűt azért nem kell venned.

Ha igent mond, akkor minél hamarabb tűzzétek ki az esküvő dátumát, és probléma megoldva.

Kérdező, engem is nyaggatnak innen-onnan mindenféle dologgal, pasi, házasság, gyerek... Én sajnos belecsöppentem a válság időszakába, és nem úgy alakultak a húszas éveim, ahogyan terveztem korábban, nem volt stabil kapcsolatom, stabil munkám, és egyedül kellett ezekkel megbirkózni, a családomból se volt senki, aki egyáltalán tapasztalataival segíteni tudott volna, a szüleim ráadásul nem támogatták diákéveim alatt, hogy dolgozzak, nagyon sok harcom volt velük emiatt.

Muszáj az ilyen károgó embereket, akik azzal nyaggatnak, hogy mikor lesz már ez meg az, valahogy kezelni, mert ők sose hagyják abba, ők azok, akik élnének is helyetted, ha hagynád. Másokhoz meg ne hasonlítsd magad, a te életed a tiéd, mások élete másoké, nem biztos, hogy mindenbe úgy belelátsz.

Egy ismerősöm pár éve ment férjhez, nem 2 év után, jóval több éve voltak már együtt (30 év körüli most a nő), addig az esküvővel nyaggatták őket, most azzal, mikor lesz gyerek, de ezt már az esküvő körül elkezdték. Már fogadunk a következő kérdésre, ha lesz gyerek, tuti jönnek majd azzal, hogy mikor lesz kistesó...

Egy másik ismerősömék több év után összeházasodtak, már nagy volt a nyomás mindenhonnan ezért, majd pár év házasság után elváltak, aztán mindketten találtak mást, és mindkét helyen már van gyerek. Mi értelme volt a kerülőútnak? Nem biztos, hogy 2 év elég egy ember kiismeréséhez, és eldönteni, hogy őt akarod. Az én családom is tele van elszúrt kapcsolatokkal, házasságokkal. És nem azért, mert ne tennének meg mindent egy működőképes kapcsolatért.

Szerintem állítsd le a károgókat és legyél boldog ebben a kapcsolatban, élvezd ki minden percét, ne mások nyomására házasodjatok, annak nem szokott jó vége lenni. És engedd meg magadnak a meglepődés örömét, amikor a párod úgy dönt, hogy megkér, ne lődd le előre a poént magadnak ezzel a parával. :-)

"Neha sajnos ugy erzem hogy erzelmileg en rakok tobbet bele"

Ha ugy erzed akkor az ugy is van. A 30 eves csavonak jo dolga van hogy van egy 22 eves szuk pu..i otthon, aki raadasul ki is szolgalja. Azt meg mar ilyen idos fejjel pontosan tudja hogy mit kell mondani egy ilyen kislanynak.

Bizonytalan vagy azzal kapcsolatban hogy milyen stabil es mely a baratod erzelme az iranyodban, es emiatt akarod ennyire az eskuvot mert az szamodra megerosites lenne.

Akik leelnek egymas mellett akar evtizedeket is eskuvo nelkul, azok tudjak es erzik hogy stabil a kapcsolatuk es nem hajszolnak kulso megerositest.