Meddig vár még? És mindenki más miért nem vár?

"Csak magyarazd meg legyszives hogy mi ertelme 7 es fel ev egyuttelesnek eskuvo elott. "

Rossz a gondolatmenet. Ezek az évek nem hiábavaló várakozással telnek, hanem szép évek, amiket együtt töltesz a szerelmeddel, inkább próbáld meg tartalmasan kihasználni, kiélvezni, ha gyereked lesz, visszasírod még azt az időt, amikor különösebb szervezés, bébiszitter, meg miegymás nélkül szabadon ennyi időt eltölthetsz a pároddal.

Szóval inkább élvezd, mert pillanatnyilag csak várakozol, elégedetlenkedsz. Nem tudom mit vársz, megtartjátok az esküvőt, és akkor másnaptól majd boldog leszel vele?

A párod szeret, veled tervezi a jövőjét, ha ezt elhiszed neki, akkor marhára mindegy, hogy mikor kéri meg a kezedet. Ha meg téged csak egy gyűrű meg egy házassági anyakönyvi kivonat nyugtat meg,akkor csalódást kell, hogy okozzak, mert nem az a boldogság kulcsa.

22 éves vagy, a legtöbb lány ilyenkor még csak keresi az igazit, szóval nemhogy elkésve nem vagy, hanem még előre is vagy a korosztályodhoz képest.

Ha meg valaki az eljegyzéssel nyaggat, mondd meg, hogy még fiatal vagy ráérsz. Ne másokhoz mérd magad.

# 8

Bocsánat, figyelmetlen voltam, mire a szöveg végére értem, már úgy emlékeztem, hogy 2 éve vagytok együtt.

A munkát azért kérdeztem, mert szerintem érdemes megvárni a házassággal, amíg mind a két félnek van állása és saját jövedelme - de nyilván nem muszáj. (Ha komolyabb összeget megkeresel az egyetem mellett diákmunkával, akkor ügyes vagy, tekintve, hogy milyen óradíjakat fizetnek.)

"Igy gyakorlatilag kotelezettseg nelkul megkap mindent, ..."

Ezzel az akartad kifejezni, hogy a Párod többet kap ebben a kapcsolatban tőled, mint te tőle, csúnyán kifejezve több előnye származik belőle, mint neked? Többet teszel, több áldozatot hozol kettőtök közös életéért, céljaiért, jövőjéért, mint ő?

Egy közösen bérelt lakás bérleti díjának és rezsiköltségnek a felét előteremted diákmunkából a saját megélhetésed finanszírozása mellett, és ezen felül még ellátod a háztartást, főzöl és egyebek, amit te úgy fogalmaztál meg, hogy "de kozben persze megkap mindent otthon, szex, meleg kaja, tisztasag, mosott ruha"?

(A szexet te is megkapod otthon, csak nézőpont kérdése, hogy valaki pusztán kölcsönös örömforrásnak tartja, vagy olyan valaminek (is), amit a nő "ad", és amiért valami más is jár cserébe a férfi részéről.)

Arra meg, hogy nem kis mértékben azért (is) frusztrálod

magad azért, amiért neked még várnod kell a leánykérésre, mert az ismerőseidet szép sorban eljegyzik, csak azt tudom mondani, hogy amikor valakit közülük előbb-utóbb esetleg megcsal a férje, vagy egy idő után szép sorban jönnek a válások is, akkor valószínűleg nem fogsz türelmetlenkedni, hogy te mikor kerülsz végre sorra.

Nem biztos, hogy bölcs dolog másokhoz viszonyítgatnod a kapcsolatotokat, és egyfajta versenynek felfogni ezt a dolgot, és azon mérni a saját értékeidet, hogy mennyi idő után kéri meg a párod a kezedet.

Másrészt azt írtad, tudja, hogy milyen fontos ez neked, és hogy ő maga is "házasságpárti", meg már gyűrűket is szoktatok nézegetni együtt. Ha ez így van, akkor szerintem érdemesebb lenne úgy várnod azt a számodra fontos napot, hogy tiszta szívből tudj örülni neki, nem pedig rossz érzésekkel, mások iránti féltékenységgel, csalódottsággal, azzal a gondolattal a fejedben, hogy miért csak most, miért nem előbb.

Szerinted akár neki, akár neked ugyanazt fogja jelenteni az eljegyzés, ha nem spontán módon, meglepetésként történik meg egyszer, amikor a párod is úgy érzi, hogy megérett rá a kapcsolatotok, hanem azért, mert folyton célozgatsz rá, próbálsz rá ha finoman is, de nyomást gyakorolni, sürgetni őt? Ugyanúgy fogsz tudni örülni neki akkor is?

"ne csak tengodjunk egy lakasban..."

Ha a mostani kapcsolatotokat így éled meg, az szomorú, de önmagában attól, hogy házasok lesztek, szerinted mennyit és miben fog változni, ahogyan a hétköznapokban életek, viszonyultok egymáshoz?

"Az elozo kerdesben a 16 eves lanynak meg azt tanacsoltatok hogy 20 eves kora felett oke az eljegyzes... "

En biztos nem tanacsoltam ilyet, mindig mindenkinek azt javaslom hogy ne gorcsoljon ilyesmin fiatalon, plane nem 16 evesen amikor full gyerek az illeto.

Amugy erdekes kornyezetben elhetsz, tolem soha senki nem kerdezte hogy na mikor lesz eskuvo, plane amikor 22 eves voltam. Pedig mar akkor 2 eve egyutt voltunk aztan 24 evesen hazasodtunk ami szinten nagyon korai volt, csak szerencsenk volt es osszejott, de voltak problemaink.

"Igy gyakorlatilag kotelezettseg nelkul megkap mindent, ..."

Igen, ez egy nagyon arulkodo mondat volt.