Miért én vagyok a ribi a mai napig, amiért a párom elhagyta a volt barátnőjét miattam, mert belém szeretett?

Azért volt bűn, mert tönkretettétek egy ember vágyait, életét, de egy szebb és jobb Világot nyitottatok közben meg előtte, mert esélye nyílik egy olyan embert találnia, aki értékeli Őt, megbecsüli és mindennél jobban fogja szeretni és nem lesz olyan tapló, hogy pár beszélgetés miatt szerelembe essen! :) Hiába írod, hogy nem tapló, meg nem értem! Én is voltam ilyen szituban, szingli voltam, bejött egy srác, barátnője volt! Miattam akart vele szakítani, sírtam miatta éjszakákon át, akkor még kollégista voltam és minden hétköznap láttam, mert csoporttársam volt és sok órát vettünk fel együtt, kikerülni sem tudtam. Megdobogtatta a szívem, imádtam Vele lógni, beszélni, röhögni. A barátságból egyre több lett, mire feleszméltem, fülig szerelmes voltam belé. A barátnőjét nem ismertem, de nem akartam véget vetni a kapcsolatnak. Letiltottam mindenhonnan és egyetemen gyakorlatokból átkértem magam másik gyakorlati órákra, amik más órákban kezdődtek. Persze összefutottam Vele, elmagyaráztam Neki a dolgot, Ő bizonygatta, hogyha akkor igent mondok, azonnal együtt elmegyünk a barátnőjéhez, szakít Vele, csak mondjam, hogy Vele megyek és szeretem. Új életet akart Velem kezdeni. Sírtam... de otthagytam. Fogalmam sincs mi van Vele, azóta se oldottam fel, próbált velem kapcsolatba lépni, de lekoptattam. Nekem ilyen pasi nem kellett, aki párkapcsolatból párkapcsolatba ugrál, csakhogy legyen egy biztos pont az életében.... Mikor utoljára találkoztam Vele, annyit mondtam Neki, hogy annyi lett volna a titok nyitja, hogy szakít a barátnőjével azért, mert nem szereti és képes több hétig szingliként élni, akkor elhittem volna, hogy nem ugrál egyik kapcsolatból a másikba. Lehet azóta is együtt lennénk. De lett egy tündéri, aranyos barátom, akit senkiért sem cserélnék le, Ő a lelki társam, a legjobb barátom és mondhatom, eddig Ő a legjobb kapcsolatom, nem hiszem, hogy a másik többet tudott volna nekem nyújtani bármi téren is! :)

Teljes mértékben igaza van a kérdést feltevőnek. Az összes álszent - a kérdezőt elítélő - női válaszoló csak addig tartja a szerelmet fontosnak egy kapcsolatban amíg őt magát szeretik és nem mást. Ha nem jön össze akkor persze ez rossz érzés de hadd adasson már meg mindenkinek hogy megtalálja az igazit.

Minek jegyezte el, ha nem gondolta vele komolyan? Eléggé gyerek lehetett még, amikor eljegyezte, mert ekkor már el kellett volna döntenie, hogy igenis Vele fogok maradni! Persze léteznek válások... de azért nem sűrűn szoktak dobni eljegyzés és esküvő közbeni időszakban embert... Te a "csak pár terv"-nek nézed az esküvőt? Neked csak ennyit jelent? Meg a gyerek? Tettek is valamit már annak jeléül, hogy Ők komolyan gondolják! Ezek szerint mind hazugság volt, amit a pasi mondott (hazudozott)... könnyen elcsábult nagyon...

A pasi elmondta Neki, mint írtam, ugyanebben a szituban voltam, csak picivel régebben! A csaj tudott rólam és írt egy szép üzenetet, de nem is válaszoltam Neki, én már akkor döntöttem és akkor én már nem azokra az órákra jártam! Ha nem azonnal derül ki, hogy együtt van a 2 ember, hanem néhány héttel később tudod az a különbség közte, hogy hagysz időt a becsapottnak arra, hogy picit összeszedje magát, összerakja és ne rögtön érje a csalódás! Mert magában ez a menyasszonyosdi, aztán másik csaj, lelép az ürge egy friss hús miatt eleve nagy letargiába tudja dönteni az embert, aztán még nyilvánosságra is hozzák... szinte kibírhatatlan!

Ha érezte, hogy már tutira nem lesz boldog a párkapcsolatban, akkor miért nem lépett már ki akkor? Főleg amikor képbe jöttél, akkor már 100%-ig tudhatta, mégis még a volt menyasszonyával maradt! Az nem gerinctelenség? Több hónapig meg hétig húzta nyúzta szegény lányt... Tudom, jönne a duma, hogy de hát megpróbálta Ő helyrerakni... hja annyira, hogy az első csajjal, akivel eltudott beszélgetni, lepattant :DD