Az normális ha egy nő alig főz?

#80: és ha szetmentek, mi lesz? Azt fogja mondani, menj csupasz s.ggel, hisz ő dolgozott többet.

#79: gondolom, te meg korábban kelsz. Az meg téged minősít, hogy háztartási munkanak nálad a telefon nyomkodas az alternatívája.

Szerintem ez a kérdés, a jelenlévő nő válaszok igazán reprezentatívak. Abszolút igazolja a modern feminimzus, meg a két nem egyelő társadalmi elvek hibásságát. A női érvényesülés és kiteljesedés egyik legnagyobb tüskéje a főzés. 70 válasz arra, hogy egy férfinak, NÉHA jól esne, ha a párja főzne. Ebből a kérdésből jutunk el odáig, hogy a nő nem rabszolga, a nő szabad, a férfi szemét, arrogáns, hatalom mániás. Persze a kérdező a legutóbbihoz azért aláadta a lovat, mert volt benne, de komolyan ez sérti igazán a nőknek a lelkületét? Így mutatjátok meg, hogy nem főztök? Komolyan ez az igazi fájó pont?

Ha van párom, szeretem és szeretni, hogy NÉHA főzzek neki, miközben én amúgy annyira nem szeretem, akkor fognám magam, és elgondolkodnék, hogy 30-60 perc "munka" a konyhába megér nekem egy jó érzés a páromnak? Nem tudom ti makulátlan emberek hogy vagytok vele, nekem nem tűnik áldozatnak. Nem érzem úgy, hogy a konyhában én lennék a zsidó a gettóban, nem érzem úgy, hogy ezt azt jelenti, hogy rabszolgasorsba taszítanak. Ez a hatalmas nagy áldozat? Kavargatni egy fazékban, felvágni pár zöldséget?

Nevetséges. Elképesztően nevetséges.

Lustaságunkat akarjuk feminizmussal palástolni? :D

Azt nem lehet felfogni, hogy van nő, aki ugyanannyit dolgozik, mint a párja? Én ugyanannyit dolgozom, és kicsivel keresek csak kevesebbet, amennyivel ő többet keres, az elmegy neki hiteltörlesztőre, nekem meg nincs hitelem. Mindketten átlag felett keresünk, az életszínvonal, amin élünk, teljes mértékben közös eredmény. Munka után nem szeretnék nekiállni főzni, csak azért, mert néhány retardált miatt az én dolgom, mert fütykös helyett vájat nőtt a lábam közé. Lakásban élünk, nincs szinte semmilyen barkácsolgatós "férfi" munka, és amúgy is béna a párom az ilyenekben. Takarítást, vásárlást felezzük.

Nekem is jár hobbi, szabadidő, miután este 6-kor végeztem a munkával.

#84

Te egzisztencia kérdést csinálsz a FŐZÉSBŐL. Kit érdekel ki mennyit dolgozik? Kit érdekel ki mennyit keres? Azért főzök másnak, már a kedvére akarok tenni. Pont. Nem kötelességből kell főzni, hanem mert jól esik a másiknak mondjuk? Mire van a párkapcsolat, ha nem arra, hogy kiéld a társas igényeid, az intimitásod? Nem a te dolgod törődni a pároddal? Akkor mégis ki a f**zomé? Kisebbségi komplexusos vagy és egy alantas semmi cselekményből, ami nem nagy erőbefektetés, sőt semmi, csinálsz büszkeség meg presztízs kérdését. Mintha arra kérnének komolyan, hogy áldozd fel az egész életed (ezzel azonosítasz egy max 60 perces konyhai műveletet). Egy egészséges párkapcsolatba ennek nem is kéne kérésnek lenni. ODA-VISSZA.

85. Hallottad már azt a mondást, hogy sok kicsi sokra megy? Először csak a főzés, és persze az összes előkészület és takarítás amivel jár (ami messze nem 60 perc), aztán a felmosás, aztán a porszívózás aztán... és a végén azon kapja magát az ember, hogy minden az ő dolga.

Amíg oda-vissza működik a rendszer én is hajlandó vagyok főzni, vagy a főzésért cserébe több takarítást vállalni pl. De a kérdezőnél és sok másik hozzászólásban érkezett helyzetben nem ez van. Pont azért húzom be a féket, ha azt érzem, hogy a másik rám tolja a dolgokat, mert ez oda vissza kéne, hogy működjön. Ha ez is, meg az is, meg minden is, az már messze nem oda-vissza működik.

Volt szerencsém kipróbálni milyen is az, mikor "csak" főznivel indul, aztán "csak" minden mást is egyedül csinálsz egy ponton túl.

Épp az a baj, hogy ez kötelesség és feladat onnantól, hogy a másik egyoldalúan elvárja. Főleg úgy, ha amúgy is utálom csinálni. Ezért van ennyire felfújva.

Mert ha az ember ebben (is) enged és a másikat hozzászoktatja a teljes ellátással járó ingyen hotelhez, akkor utána már nincs kiút. Viszont, ha az elejétől egyértelműek a határok, kialakítható egy kellemesen működő rendszer. Ha nem kialakítható mert a másiknak "nincs hozzá affinitása" mint a kérdésben olvashattuk, akkor meg el kell köszönni. Nem azért, mert derogál főzni, hanem mert ez ennél sokkal többről szól.

Emellett, továbbra se tudjuk, hogy a kérdező mennyit segít be az egyéb munkákba. A bolt ítélve, hogy saját bevallása szerint is csak aludni jár haza sejthető. Innentől pedig épp az van amiről írtam, hogy mindent a nő csináljon mert csak.

A kérdező esete annyiban különbözik az átlagtól, hogy gyakorlatilag eltartja a nőt, így azért jogosan vár el többet, az más kérdés, hogy ha nem kapja meg, kompromisszumot nem akar de a jelen helyzet ennyire zavarja, akkor másik párt kéne keresni.

87

Én a válaszolókra reagáltam. Azzal egyetértek, hogy a kérdező barátnője gáz. Ha nekem lenne részmunkaidős állásom, én főznék simán. Alapból jobban megéri a főzés, mert olcsóbban jön ki az ember, és jobban oda lehet figyelni, hogy miből van. De 9 óra munka mellett nem fogom megcsinálni, annyit nekem nem ér.

A válaszolóknak meg már nem csak azzal volt rajuk, ha valaki sok szabadidő mellett p.icsa módra nyomkodja a telót, hanem azzal is, ha úgy generálisan nem főz egy nő, és nem fogadja el, hogy az az ő dolga. Én erre reagáltam.