Mi várhat ránk a halál után?

ok, hagyjuk egyelőre, h a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás az igaz.

kezdjük "tisztán" csak a rációval, és kutassuk a lét végső alapját.

1 - mit látunk magunk körül? egy egész univerzumot, csodálatos, logikus és megismerhető-kiismerhető renddel. nem káoszt, rendet, és törvényeket. fizikai, matematikai, biológiai stb...

2 - tudjuk, hogy mi emberek létezünk, felfogjuk saját létünket, másokét is, érzünk, reflektálunk, gondolkodunk, vágyunk, tervezünk....

a kérdés: MI ENNEK AZ ALAPJA? mi a végok, vagy végcél? (ami egyébként értelme is)

több irányból indulhatunk. de a logikának és nem a vágyálmoknak kell minket vezetni.

tehát:

1 - ősrobbanás

2 - a világ öröktől fogva van

3 - teremtett dolog, így van Teremtő is

melyik a leglogikusabb?

1 - az ősrobbanás nem jó elképzelés, mert egyrészt robbanás nem hoz rendet, csak káoszt, és ugye rendet látunk az univerzumban, másrészt mitől robbant fel és egyáltalán mi robbant fel? szingularitás? összesűrűsödött anyag? mitől lett sűrű? h lett a kicsi akármiből ekkora univerzum? h lett az anyagtöbblet? már ezek a kérdések is mutatják, h ez nem jó elképzelés.

2 - az anyag öröktől fogva van. tehát magában bírja létének végső okát. ha öröktől van, elpusztíthatatlan, hiszen nem lehet nem létező álloptban. az anyag elpusztítható? el ! másrészt 10 a 8.-on mennyiségű anyag van az univerzumban, kimutatták. miért pont ennyi, s nem több v kevesebb? valójában végtlen mennyiségűnek és fajtájúnak kellene lenni. a periódusos rendszer végtelen? ne gyere azzal, h még sok mindent nem ismerünk.... nem érv. nem végtelen.

3 - teremtő. ez a leglogikusabb, bár a lázadó embernek ez nem tetszik. írtam: hagyjuk a tetszik-nem tetszik attitűdöt. tehát: a világban látható rend és célszerűség végokért kiált, és az okság elve szerint a végokban is meg kell ezeknek lennie, mert ha ott nincs, akkor honnan van?

van 1 gond: a személyesség. az univerzumban nem látjuk, h lenne, az anyagban nincs. csak az ember rendelkezik ezzel. honnan a személyesség? biokémiai folyamatok nem magyarázzák meg. akkor honnan. logika alapján a végső oknak is személyesnek kell lennie, ha személyességet adott, hozott létre az anyagi világban. az anyag tehetetlen, rest, csak reaktív, nem hoz létre semmit, pláne nem személyeset.

az anyag nem lehet a lét végoka, tehát valami olyan a végok ami nem anyagi, attól független. semmi nem hozhatja létra önmagát. az univerzum nem örök (változik, alakul) tehát létrehozott dolog. mivel semmi nem hozhatja létre önmagát, ezért AKI létrehozta, független az anyagtól, attól amit létrehozott. tehát nem anyagi, vagyis szellemi.

végkövetkeztetés: akármi is a végok, rendelkeznie kell mindennel ami van, mert honnan lenne akkor ami van ha nincs meg a végokban.

tehát mit látunk?

1 - rendet

2 - célszerűséget

3 - intelligens tervezést

4 - személyességet (emberi lények)

tehát a végokban is meg kelle ezeknek lennie.

vagyis:

ami (aki mert személyes)létrehozta az univerzumot, nem lehet más, mint személyes, intelligens lény. ISTEN !!!!!!

ehhez a logiaki eszmefuttatáshoz még csak biblia sem kell. az ahhoz kell, h megismerjük ŐT, akaratát, hozzánk való viszonyát.

aki józan, az erre a következtetésre jut biblia nélkül is.

Egy szóval sem tagadtam (egyfajta) isten létét, de ettől a bibliai kinyilatkoztatások még igen messze vannak.

Mindenesetre köszönöm az okfejtésedet, magam is bizonyos szempontból hasonlóképpen vélekedem. Ezért mondom azt, hogy minden vallás alapja ugyanaz.

De még mindig nem értem, ebből kellene eljutni a kereszténység végső igazáig?

aqer: az így mind szép és jó, DE a személyesség sántít. Véleményem szerint az ember egy több összetevős összetett lény, akárcsak minden más teremtett dolog, a maga módján. Foglalkozzunk csak az emberrel: abban egyetértünk veled, hogy van egy lélek összetevő, ami a test összetevőben nyilvánul meg ebben a világban. Amiről eddig nem nyilatkoztál, van még a testnek egy automata életösztöne, ami az emberi személyiség egy jelentős részét is alkotja, ez az EGO.

Az ego-nak köszönheted, hogy önző vagy, sértődékeny, ki ha nem te, haragszol, bosszút állsz, úgy érzed mindenkinél többet érsz, meg az összes kis mocsokságot, amit az emberek szívesen csinálnak egymással, ez amolyan automata túlélő ösztön, ami a lehető legtöbb jót akarja saját magadnak, próbál a racionalitás talaján tartani, hogy fennmaradj. Ezzel eléggé leegyszerűsítettem, biztos lesznek belőle viták, de legalább megpróbáltam összefoglalni.

Vegyünk egy emberi személyiséget, amiből hiányzik az ego, mi marad? A szeretet és az önzetlenség (talán nevezzük úgy, hogy a lélek velejárói ezek). Azt beláthatjuk, hogy egy ilyen emberpéldány nem lenne életképes a világunkban (pedig vannak ilyenek, akiknél nem fejlődik ki rendesen az ego), mert mindenki kihasználná és átverné (tisztelet a kivételnek). Egy ego nélküli ember automatikusan megbocsát, nem ítélkezik, nincsenek elvárásai másokkal szemben.

Ha ego nélküli személyességnek tartod Istent, ami nem megtestesült, mindent életben tartó energia és rendszer formájában, akkor elfogadom az álláspontodat. De ha az ego jellemzőit is ráaggatod, ahogy az ószövetség is tette, akkor azt kell feltételeznem, hogy egy élőlényről beszélsz a teremtett világban, ami már nem lehet Isten, hiszen maga is a túlélésért küzd a maga kis egojával.

ego = én. ez a jelentése. minden entitás rendelkezik egóval, ez a személyesség, személyiség. ez a megkülönböztető jelleg, ami egyszeri és megismételhetetlen, ezért is hatalmas érték.

értem, miről meszélsz Morty, volt 1 hozzád hasonló mentalitású kollégám, aki ugyanígy vélekedett. de azért azt nézd meg, h hova vezet az amit képviselsz. (buddhista, monista-panteista filozófia)

a nemlétben, nirvánában akarsz feloldódni? ez 1 visszafejlődés, egy primitívebb állapot lenne. ez lenne a végcélod?

ezt nem értette meg spirituális kollégám. beszélt a minden egyről (monizmus) ellenségnek (illúziónak) nevezte/hitte az egót.

rezgésekről hadovált. vonzás törvénye meg hasonlók.

beszélt a szeretetről, mint a legmagasabb rezgésről, de nem fogta fel, h a szeretet nem rezgés, hanem viszony, hozzáállás, attitűd 2 intelligens lény, személyiség között.

a spiritualista filozófia totális tévedés. lényegét és végcélját tekintve is.

hidd el tanulmányoztam a témát. a keleti vallásokat is, értem miről beszélsz.

"Ha ego nélküli személyességnek tartod Istent, ami nem megtestesült, mindent életben tartó energia és rendszer formájában, akkor elfogadom az álláspontodat. De ha az ego jellemzőit is ráaggatod, ahogy az ószövetség is tette, akkor azt kell feltételeznem, hogy egy élőlényről beszélsz a teremtett világban, ami már nem lehet Isten, hiszen maga is a túlélésért küzd a maga kis egojával"

összekeversz dolgokat. az energia nem személy. a személy ego. Igen, Isten személyes lény akivel kommunikálhatsz, nem egy energia v elv vagy maga a világ, nem. Ő a teremtő, létrehozó, létbe hívó személy. és független mindentől, minden felett áll végtelenül. nem része a teremtésének.

nem küzd semmivel, minden felett áll, nem kell küzdenie. minden az Ő tudtával, akaratával történik.

a megtestesülésről beszélhetünk, ha gondolod.

aqer: szóval szerinted az ego része lenne a léleknek? Ha ez így lenne, akkor a lélek az ego által szennyezett lenne. Én nem azt mondom, hogy a lélek személytelen, csupán egy magasabb szintű dolog és független a földi testhez rendelt énképtől. Csak addig közösködik az ego-val, amíg a földi testben van. Nem értem miért lenne szüksége a léleknek ego-ra a létezéshez, ha már abból indulunk ki, hogy halhatatlan és a testtől külön létezik és ismerjük az ego célját és működését.

Ezzel azt jelentenénk ki, hogy az ego végleg beszennyezi a lelket, mivel elválaszthatatlan tőle. Ha ez így lenne, akkor tényleg csak egy dobásunk lenne, ami szerintem kizárt a korábban leírt okok miatt.

Az ego véleményem szerint nem ellenség, csupán szükséges útitárs a földi életben. A legjobb, ha megtanulod megszelídíteni, megbarátkozol vele.

"a spiritualista filozófia totális tévedés"

Egyáltalán nem a buddhista irányvonalat képviselem, a buddhizmus is pont olyan csapdákkal és félrevezetésekkel teli vallás, mint a katolikus kereszténység, zsidó, iszlám, stb. Bár legalább a buddhizmus nevében még nem öltek embert (tudomásom szerint).

"a szeretet nem rezgés, hanem viszony, hozzáállás, attitűd 2 intelligens lény, személyiség között"

Lehet, hogy nem rezgés, én inkább valamiféle energiának nevezném (szer-etet), de az biztos, hogy nem csak intelligens lény, személyiségek között lehet. Szeretni úgy is lehet, hogy a partner nem szeret vissza. Vagy akár szeretheted az egész univerzumot is egyszerre, az nélkül, hogy valami is tudatos lenne rá. Az univerzumot összetartó erő is szerethet téged, az nélkül, hogy tudatos lennél rá (ettől függetlenül még élvezheted az előnyeit).

Az általad intelligensnek nevezett besorolás igen relatív, mihez képest, mi számít intelligensnek (számodra csak az ember?), mi számít személyiségnek.

Itt van a kutya elásva, ide térünk vissza újra és újra, hogy a személy a személyiség a teremtés csúcsa, ezt nem tudhatod, ezt állítani nagyképűség. A föld nem lapos, fogjuk már fel. És az is tévhit, hogy csak személy teremthet személyt. A teremtett dolog minősége véleményem szerint nem determinálja a teremtő minőségét.

Ha tanulmányoztad a Bibliát, nem értem miért nem látod be, hogy az ószövetségi "istenkép" korrupt és lealacsonyító.