A barátommal összeköltöznénk, hogy mondjam meg a tesómnak, hogy költözzön el?

Szerintem ezt a kérdést itt engedd el. Biztos vagyok benne, hogy a testvéred negyedannyit sem fog problémázni, mint amit itt a válaszokban kaptál. Ahogy eddig is kedvesen és normálisan viszonyultál hozzá, ugyanúgy mondd meg neki, hogy szeretnétek összeköltözni, ezért szeretnéd, ha a következő szemesztertől nem itt lakna. Aztán meg segítesz neki megoldani a helyzetet, ha igényli (mármint a tanácsaiddal, mint ahogy akkor segítenéd, ha soha nem is laktatok volna együtt). Szerintem abszolút érthető, amit szeretnétek.

Off: gépészmérnök mesterszakra járok, és az előadások nagy részére nem járok be. Csak, hogy színesítsem a "nem komoly" szakok listáját. A gyakorlati anyag különben nem az előadáson hangzik el.

Mintha direkt nem akarnád érteni amit mondunk.

Vazolom a szitut mikor lenne normális a dolog.

Ha te már felnőtt vagy, befejezted a tanulmanyaidat, dolgozol. Befogadod a tesot, közben megismerkedsz a pasival, együtt vagytok egy ideig. Bekoltozik hozzátok. Eldegeltek 3 egy darabig, majd mivel felnőtt emberek vagytok családot szeretnétek alapítani és kell a hely. Akkor teljesen jogos erkölcsileg is hogy a tesó költözzön.

Ezzel szemben a ti szitutok: két tini kisgyerek együtt él, még tanulnak. Az egyik összejon egy idősebb faszival és felnőtteset akar játszani. Mert olyan kis naiv hogy pár hónap után ő tudja hogy örökre együtt lesznek szóval takarodj tesó, mert holnap elfelejtem bevenni a tabit hiszen egy gyerek olyan cuki és a Józsi az igazi.

Attól, hogy te lesz.rod a szakod és nem jársz be, attól nem a szakot minősíted, hanem magadat.

Kerdezo: itt az a probléma, hogy játszod a nagylanyt, mikor 0 ft kereseted van, nem jársz be órákra de ahelyett nem is dolgozol, flancolsz a lakásoddal, közbe meg nyomod ezt a gáz dumát, hogy neked nem fér bele a lakótárs. Persze, hogy nem, hisz hogy tudnál a haveroknak hencegni a kis friss kapcsolatoddal, igazad vab

Mennyi irigy, nyomorult ember van itt a válaszolók között, tisztelet a kivételnek. :D Nem tudtam, hogy az átlag magyarnak ennyire fáj, ha másnak vettek a szülei egy lakást, mert gondoskodni akartak a gyerekükről, ha meg már abba nem lehet belekötni, akkor kössünk bele a kérdező tanulmányaiba, meg kapcsolatába. Nyomorult, sérült bagázs.

Kedves Kérdező!

Te eddig is egy hatalmas szívességet tettél a féltestvérednek, szeretetből/sajnálatból. Az, hogy mik voltak az ez előtti kellemetlenségek, azok a mostani helyzet szempontjából úgymond lényegtelenek, mert akkor kellett volna szólnod, kettő, nektek akkor is kell az ő szobája, ha mintalakó lenne. Minél hamarabb beszélj vele, hogy minél több ideje legyen új szobát találnia magának, ne az utolsó pillanatban kapkodjon, most még szép kényelmesen tud nézelődni. Ültesd le és mondd meg neki, hogy ti összeköltöznétek és szereted őt, de változnak az idők, kell kettőtöknek a lakás, ti most már egy pár vagytok, idővel ha jól értem egy család szeretnétek lenni, ideje leválni és kettesben lenni. Ajánld fel, hogy segítesz neki a keresésben, pakolásban stb. De maradj határozott, hogy neked kell a lakás. Lehet bejön a lelki zsarolás, meg sírás-rívás a szülők, esetleg a tesód részéről, de el kell döntened, hogy mi a fontos, évekig a családnak szívességet tenni, akik úgy tűnik, nem túl hálásak, vagy, hogy elkezdd a közös életet a pároddal. Sok sikert!