Hozzájáruljak, hogy a volt feleségem kiköltözhessen Spanyolországba a gyerekeimmel?

Az én esetemben ugyan ez volt a szituáció!

Apukám nem akart kiengedi minket, mert hogy mindig anyáskodó volt és anyákban sem bízott, meg pedig egy nagyon jó anya és 2 nyelven beszélő gyógytornász diplomás hölgy. +nem szereti a repülőt.

A végén az lett, hogy 17 évesen 1 évre ki mentem cserediáknak Mexikóba. Így már 2 nyelvet beszéltem és amit hazaértem rá 1 hónapra megírtam az érettségit, közben anyukám intézte az ügyeket a kiköltözéssel kapcsolatban és Spanyolországba nyertem felvételt egy egyetemre. Azóta már végeztem, és még mindig kint élet…jelenleg 23 éves vagyok és úgy hidaltuk át a távolságot, hogy apukám helyett én utaztam mindig haza, hogy meglátogassam. Ha megtehettem havonta 1. Persze az egyetem alatt egy nagyon megcsappant ez a szám.

Bevallom a kapcsolatunknak az tett jót, hogy nem voltam 1 évig addig itthon…oda sem akart elengedi az apukám, de mivel csak 6 hónap választott el a nagykorúságig elé álltam és megmondtam neki, hogy most dönthet, ha most elenged én sosem engedem el őt és mindig szereti fogom és én fogom látogatni őt, vagy ha itt tartana azt sosem bocsátanám meg…Cserébe kiköltözöm Spanyolba.

Azt nem tudta, hogy az engedély megvolt, hogy költözzek és arra is, hogy nagykorúsítsam magamat, ha esetleg nem engedne el cserediáknak.

Nem én választottam Mexikót, ezt kaptam és sajnos ez volt apukámnak a baja is, de végül elengedett, és az bántott, hogy a saját maga haragja és ellenszenve az anyám iránt az én jövőmet is kockára teszi, csak azért mert joga van hozzá, mert kiskorú vagyok és úgy tesz nekem rosszat, hogy jót akar és ezt észre sem veszi és ha mégis az nagyobb volumenű dolog minősül számára, prioritásnak, hogy anyukám alá vágjon.

Az 1 év alatt, amíg kint voltam Mexikóban tartottam velük a kapcsolatot. És bevallom egy nagy kő esett le a válláról, amikor kint betöltöttem a 18-at és csak évekkel később meséltem el csak apának, hogy pl kint este kijárási Titánon volt …az hogy 3x is halottam lövöldözést és az, egyik úgy volt, hogy egy fegyveres berohant az iskolánkba mert menekült a rendőrök elől.

Vagy, hogy betörtem a dobhártyámat, mert beleestem egy vízesésbe és antibiotikumot szedve indultam el, így egy buszos nyaralásra a többi cserediákkal Cancunba. Vagy, hogy tetves lettem az új kutyustól, akit befogadtunk az utcáról 4 hetes volt. Vagy, hogy kötelező oltások kellettek, mikor kimentem. És még hasonlók…

"Azt nem tudta, hogy az engedély megvolt, hogy költözzek és arra is, hogy nagykorúsítsam magamat, ha esetleg nem engedne el cserediáknak."

Csak halkan jegyzem meg, nincs oylan hogy nagykorúsittatás. Házasságot kötött kiskorú lesz polgárjogi ügyekben nagykorú, de pl szavazati joga nem lesz vele.

én voltam a 82-es aki a történetet írta.

Nem fogom vissza nézni, hogy idézzelek téged kérdező, de az igen megcsapta a fülemet, hogy akkor sem bíznál meg teljesen a volt párodban, ha ő lenne a világ megjobb anyukája, ebben az esetlen értelmét veszti az, hogy te idéztél engem és lényegében ez volt az egyeteken egy indokod, hogy az én anyukám minden háttere megvan ahhoz, hogy jó életet biztosítson kint nekünk.

Én a helyedben nem lennék olyan feszült, ha az anyuka tényleg olyan mint amilyennek leírod, mert akkor biztosan nem fogják kiengedni két kiskorúval.

Még anyukámat is teljesen "átvilágították" holott minden féle fajta egzisztenciája meg volt ahhoz, hogy jó kiegyensúlyozott életet élhessünk kint.

A helyeben hagynám, hogy minden folyjon úgy a maga módján ahogy van. 95%-ra azt mondom, hogy nem fogják kiengedi őket. Akkor meg úgy sincs értelme húzogatni a macska bajuszát a te és a gyerekeid kapcsolata miatt, és amiatt is, mert így lehet az anya megsürgeti a kiköltözést vagy ellenük hangol.

Esetlegesen, ha mégis kiköltöznek akkor is 2 féle képpen alakulhat a helyzet: vagy jól és a gyerekeknek ez csaj jó vagy rosszul, akkor meg úgyis hazaköltöznek. Az utóbbi eset megelőzése érdekében és tartanám a kapcsolatot a volt párommal és a gyerekekkel, hogy minden rendben van e, és véletlenül sem szabad utalgatni, csak azért mert a gyerekek sorsa nem éppen úgy megy, mert ez ki tudja használni a társad...ebben az esetben, úgyis otthon fognak kikötni.

"Én "anyaként" szeretem a lányaim és úgy érzem beleőrülnék a hiányukba és az aggódásba. Sajnos ilyen vagyok. Még akkor is, ha az anyukájuk TOP anya lenne, de attól nagyon messze van. Bár ne így lenne, lett volna... :("

Kénytelen vagyok idézni...

Tehát, tegyük fel top anyuka lenne, aki ki szeretne költözni a gyerekekkel, te akkor is aggódnál és nem szívesen engednéd...+ kiemelted, hogy repülni se szeretsz és nem szívesen tennéd meg, így magad mellett szeretnéd tudni a gyerekeket. Tehát semmin sem változtatna, a helyzeten, ha az anyuka a világ legjobb anyja lenne.

Ettől függetlenül én úgy gondolom, hogy a kompromisszum a legjobb megoldás. Pl: Az anyuka előre megy és berendezkedik és kiderül, hogy jól alakul e vagy sem, addig a gyerekek veled élnek. És ha esetlegesen (bár ennek kisebb az esélye az elmondottak alapján) jól megy neki és hármukra is megfelelő életkörülményeket tud biztosítani, akkor kénytelen vagy elengedi őket, és nyugodtan jöhetnek ők is látogatni téged, mert ahhoz már elég nagyok és önállóak is lesznek, ha egyedül is tudnak repülni, és a kedves apuka is bekap egy xanax-ot és végigaludja a repülőutat, ha minden kötél szakad. (Édesanyukám sem bírja a repülőket, és ő is szed ilyenkor be növényi alapú altatót, amitől végig tudja aludni az utat.)

Ez csak az egyik lehetőség, de én valószínűleg ezzel a lehetőséggel élnék a helyedben, hogy a kapcsolatod megmaradjon a gyerekekkel és jót is tegyek velük azzal, (ha esetlegesen össze jön), hogy kint élhetnek, egy jobb helyen és még nyelvet is tanulhatnak.

Bevallom én sem engedném, ki a gyerekeket egyből az anyukával, ha valóban ilyen amilyennek leírod és még csak tartalékban sincs neki igazán, ha bármi történne.

Hmm jogi kiskapu

Kikoltoznek papairok nelkul de felevenze hazajonnek 1 hetre.

Ezt jatszottak az ismeroseim amig a gyerek nagykoru nem lett. Csak mert apuka a exnejnek akart alavagni csak mert megteheti.