Hogy reagálnátok, ha a gyereketek csak úgy venne magának egy állatot a szobájába?

Azért itt mindkét oldalon nagyon erős túlzásba estek páran, és fekete-feheren látják a szituációt.

A gyerek nem tehet meg akármit, attól gyerek és azért van szülője, hogy legyen felette egy olyan személy, aki kontrollt tud gyakorolni, hiszen sok mindennel még nincs tisztában és nem vállalhat hivatalosan felelősséget. Ha a kígyó elszökik és megmar valakit, akkor a szülő vonják felelősségre, teljes joggal, mert ő felelős a gyerekéért.

Ugyanakkor a másik oldalon ez a ridegtartás, hogy az én kenyeremet zabálod, ezért kuss a neved, ez meg már a másik véglet. Jó esetben nem azért vállalunk gyereket, hogy legyen egy lakótársunk 18 évig, hanem, mert szeretnénk neki átadni mindazt, ami van nekünk.

Úgyhogy szokás szerint a kommunikáció a megoldás. Ha a gyerek hazahozza a kígyót annak ellenére, hogy kifejezték a szülők, hogy nem, akkor le kell ülni a gyerekkel és nyomatékosítani benne, hogy mi a felelősségvállalás és neki mi a szerepe benne. Nem ajtót leszerelni, meg fenyíteni meg tököm tudja. Normális emberként kell kezelni, de szigort gyakorolni.

73!

Kivéve az, aki szerint az a normális, ha a gyerek a szuloi tiltás ellenére csakazert is haza visz egy akármit. Ez pont azzal egyenlő, hogy a draga gyermek azt hiszi, körülötte forog a vilag

"Ha a gyerek hazahozza a kígyót annak ellenére, hogy kifejezték a szülők, hogy nem, akkor le kell ülni a gyerekkel és nyomatékosítani benne, hogy mi a felelősségvállalás és neki mi a szerepe benne. "

Ezt pontosan ebben az esetben hogy kell elképzelni? A szülők nem engedték, Pisti haza hozza. Akkor a megbeszélése és a felelősség nyomatékosítása az, higy pisti, te eteted és gondozód azt a kígyót? Magyaran a szerek nyugodtan xarhat a szülők akaratára?

De nem az állattartást tiltják neki, hanem csak egy konkrét állatot...

Nincs ridegtartásban, csak felàllítottak egy határt, ami a kérdezőnek nem tetszik.

79!

Nyilván azért írtam a szélsőséges intézetbe is lehet adni dolgot, mert az egyik kommentelő véleménye szerint a gyerek egyenrangú minden szinten a szülővel. Hát nem.

80!

A gyereknek vannak jogai, valóban. Az állattartás NEM jog A.

De, kirakható a gyerek. Nem az utcára, azt is írtam.

Az én gyerekem nevelve van, ergo nem lesz kirakva, mert képes vislekedni és felfogja a nemet. Nincs rudaztatásban de nem is ő a világ kozepe

Én bizonyosan feltételekkel engednék a gyerekemnek állatot tartani:

- Rendszeresen gondozza és foglalkozik vele

- Nem drága

- Nem foglal nagyon nagy helyet

Ezek alól kivétel bármilyen pók és kígyó. Azoktól kitör a frász. Akkor sem, ha bármennyire szeretem a gyerekem.