Szülők! Ti hogy reagálnátok, ha a gyereketek párja magyar-amerikai kettős állampolgár lenne és nagyon gazdag és kinn lennének elég komoly ingatlanjai ami miatt ki is akarnának kiköltözni, hogy ott éljenek?
Mit tennétek és mit éreznétek?
Megpróbálnátok lebeszélni a gyereketeket, vagy elfogadnátok?
Előbbi esetben megpróbálnátok e rábeszélni a gyereket, hogy szakítson a párjával?
Ha elfogadnátok, akkor milyen gyakran akarnátok hogy látogassanak Titeket, vagy esetleg Ti Őket?
Vagy esetleg elfogadnátok, de elvárnátok hogy valahogy legyen megoldható hogy Ti is velük menjetek?
Utóbbi esetben (ha valaki így gondolja esetleg), magatok gondoskodnátok a lakhatásotokról, velük akarnátok élni egy ingatlanban, vagy akár azt is elvárnátok, ha már a gyermeketek párja olyan gazdag, és több ingatlannal is rendelkezik, akkor biztosítson Ő egy külön házat/lakást számotokra?
Nyilván felnőtt ember a gyerek, ha már társa van és költözésen gondolkodnak.
Menjen, az ő élete.
Én meg biztos nem mennék a nyakukra külföldre.
A gyerekem magánélete az ő dolga. Azzal éli, akivel akarja és ott, ahol akarja.
Nem beszelnem le semmiről. Akkor látogatna amikor akar és tud. Ha félévente, akkor félévente, ha 10 évente akkor 10nevente.
Eszembe nem jutna vele menni. Felnőtt ember, ne lógjak már a nyakán. A lakhatását meg mindenki oldja meg maga.
Miért fontos az hogy kettos allampolgar?
Es az, hogy nagyon gazdag?
A gyerekem, ha felnott, azt kezd az eletevel, amit akar, aki megprobal szakitast generalni vagy egyebek, az nem normalis.
A gyereked nem a tulajdonod, ha o ugy dont, hogy igy lesz a legjobb neki, akkor igy jartal. Ha annyira kozeli es jo kapcsolatotok lenne, valoszinu nem fordult volna meg a fejeben az, hogy a vilag masik felere koltozzon veglegesen, nem gondolod?
Sosem költöznék a nyakára, bárhol éljen/ek is. Ha igényelnék is a közelséget, vagyok olyan önálló, hogy ezt saját erőből oldanám meg - OK, Malibura vagy BeverlyHills-re aligha ficcennék utánuk a saját megtakarításomból a közeljövőben - de ezek extrém példák.
Nem óhajtok elméleteket gyártani a bevonásuk nélkül ilyen kérdésben, lennénk olyan viszonyban, hogy meg merjük beszélni nyíltan, kinek melyik életszakaszban és élethelyzetében milyen verzió volna a legjobb. És a változtatás és a további egyeztetés "joga" legyen fenntartva a későbbiekre is.(pl. ha babájuk születne? ha bmilyen okból tartósan ápolásra szorulna valamelyikük / valamelyikünk, stb., annyi mindent dobhat a gép)
Ha hajléktalan életművésszel akarná összekötni az életét, abba se volna beleszólásom, azt gondolom - ahogy ebbe sem... ez a verzió megnyugtatóbb volna számomra, mert a napi betevő falatjuk és a fedél a fejük fölött nem csak a lányom munkakedvén és lehetőségein múlna.
Kommunikáció, határok kölcsönös tisztelete, tolerancia - mindig ezt szajkózom és ebben hiszek.
Remélem, ebben a helyzetben is elgendő volna a jó alapokhoz.
"Mit tennétek és mit éreznétek?" A gyerek eltávolodna földrajzilag és előbb-utóbb érzelmileg is valamelyest. Jobban, mintha itt lakna.
"Megpróbálnátok lebeszélni a gyereketeket, vagy elfogadnátok?" Nem, és a szülőnek ehhez nincs joga. Ne pofázzon bele!
"Előbbi esetben megpróbálnátok e rábeszélni a gyereket, hogy szakítson a párjával?" Dehogy, a qwa anyját az ilyen szülőnek!
"Ha elfogadnátok, akkor milyen gyakran akarnátok hogy látogassanak Titeket" Akarni akármit lehet, évi 2*2hétnél többre ne számíts!
"Vagy esetleg elfogadnátok, de elvárnátok hogy valahogy legyen megoldható hogy Ti is velük menjetek?" Elvárni lehetséges, de beszopás lesz a vége. 50 körüli ember igen kevéssé alakul már át, valószínűleg nem érezné jól magát.
"Utóbbi esetben (ha valaki így gondolja esetleg), magatok gondoskodnátok a lakhatásotokról, velük akarnátok élni egy ingatlanban" A gyerekek nyakán?! Hagyjál már!
"vagy akár azt is elvárnátok, ha már a gyermeketek párja olyan gazdag, és több ingatlannal is rendelkezik, akkor biztosítson Ő egy külön házat/lakást számotokra?" Mega qwa anyját az ilyen szülőnek!
Keresztanyámék kivitték az egyik akkor még éppen nyugdíjas nagymamát. Sok magyar volt körülöttük, de mégsem találta meg a nagymama a számítását. Más nyelv, más kultúra, más világ. Nem olyan a ritmus, nem foglalkoznak a nagyival ott annyit, mint itt.
Ha a kérdésben érintett szülő szereti a gyerekét, akkor azt akarja, hogy a párjával boldog legyen. A párja anyagi hátterével sokkal jobban fognak élni ott, mint itt valaha. A gyerek kimegy, aztán eleinte naponta, aztán már csak hetente telefonál. Eleinte évente 3-4-szer jön 1-2 hétre. Aztán csak 1-2-szer 1-2 hétre. Keresztanyám olyan évente volt itt 2 hetet, amíg élt az anyja. Utána 2-3 évente volt itt 2-3 hetet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!