Férjemnek unokái, nekem nem azok, ilyenkor hogy kezelnétek?
Férjem özvegyen maradt annak idején, utána mentem hozzá feleségül. Volt akkor egy kiskamasz lánya, hétvégeken még bírtuk egymást, de amikor feleségül vett a párom, onnantól a hétköznapi történések a lányával nem igazán voltak zökkenőmentesek.
Az évekkel ez nem javult, sőt.
A lánynak lett egy év korkülönbséggel két gyereke, nekem pedig nincs kedvem a babázáshoz, igyekszem kívül maradni. Férjem jár hozzájuk, soha nem korlátozom, még küldöm is, hogy menjen, unokázzon.
Ő itthon mesél róluk, én örömmel hallgatom. Néha fényképeket is kapok a fiataloktól a neten a kicsikről. De nekem ennyi elég, tevőlegesen nem hiányzik, hogy részt vegyek benne.
Igazából én nem járok hozzájuk. (A lány többször hívott már, aztán saját bevallása szerint megunta.)
Férjem is célozgat, hogy vegyek benne részt jobban. Ismerősök sem értik, saját rokonaim egyenesen b....gatnak vele, hogy miért nem vagyok nagyi.
De nem vagyok, 16 évvel vagyok idősebb a férjem lányánál, leköt a munkám, és szeretek olvasni, itthon is szívesen vagyok, el tudom magam foglalni.
Szerintetek ez így működhet?
" es szeretni a ferjed gyereket, es unokajat, a ferjed se szereted elegge"
Na itt van egy óriási téveszme: A szeretetet NEM lehet erőltetni, hogy muszáj szeretni, és ilyen baromságok. Ezt amúgy pszichológusok is leírták már előttem is.
Tehát akkor játsszam el, hogy szeretem a férjem lányát? Az pedig csak színház. Egyébként ő sem szeret, eléggé elmérgesedett a viszony, mire kiröppent.
Igazából nem kérünk egymásból, és ez működött is, míg meg nem lettek a gyerekei. Azóta erőltet mindenki.
Tudod, ha sokadjára sem jönnél, ha hívlak, mert SZERETNÉM, hogy lásd az "unokádat" - ugyanis azzal, hogy apám felesége lettél, mégiscsak van közöd a lányomhoz -, akkor idővel leszarnélak.
Csinál, amit akarsz, olvasgass naphosszat, ücsörögj otthon, de akkor ne várd el, hogy mi bármikor is menjünk.
"Mamám" unokkájaként szeretett, mostohaanyám felől viszont meg is halhatna a gyerekem. Csak ott annyiban rossabb, hogy apámat is korlátozza.
És ha felnő a nagyobbik "unokád", szerinted hogy fog neki esni, hogy a "nagyanyja" telibeszarta?
Én nem korlátozom a férjemet, mehet, amikor jólesik, egy városban lakunk, megy is kb. heti háromszor, van, hogy csak úgy beugrik, ha arra jár.
Az, hogy a gyereknek hogy fog esni, hát bocs, az én számomra nem annyira mérvadó. Amibe beleszületik, azt szokja meg.
Másrészt pedig, ami még foglalkoztat, hogy miért fektessek bele energiát, amikor valószínűleg úgyis ellenem fogja nevelni a kicsiket a férjem lánya. Nem direkt, de lesz néhány elejtett mondat, vagy a lány és a férje között beszélgetés rólam esetleg, tehát a gyerek(ek) szempontjából mindegy, hogy én mit csinálok.
Azért hangsúlyoztam ki a kefélést, mert az életének egy nagyon fontos aspektusát úgy, ahogy van elutasítod, ergo cirka a 70%-a a férjednek nem érdekel, így marad a szex, ami 28%, a közös ügyek megbeszélése, a közös vagyon elköltése.
Ezen nincs mit szégyellni, te ilyen vagy. Felvállalod, hogy nem érdekelnek a gyerekek. Oké. Azt is, hogy a d.g.ópartnered saját vére sem érdekel és az ő unokája sem.
Ugyanakkor fogadd el, hogy más viszont nem így gondolkodik, hanem humánusabban, empatikusabban és téged nem fogad el, pont úgy, ahogy te azt a lányt a gyermekével.
18-nak: Már "nagyon vártam" ezt a "majd a saját unokád" című dolgot.
De igen, érdekelni fog, mert ahogy írtam is, a saját lányom is érdekel, baba korában is imádtam, de ettől még más gyereke ugyanúgy zavartak. Később is így maradt ez.
A sajátom az a sajátom, a lányommal is jó a viszonyom, tehát egyértelmű, hogy ha lesz unokám, neki a nagymamája leszek. Az ugye még kb 10-15 év, simán megérek a feladatra, ráhangolódok, nem is kérdés.
Abban semmi képmutatást nem látok, hogy az általam nem kedvelt nőnek a gyerekei sem nagyon tudnak lázba hozni, a saját lányom leendő gyerekét pedig nyilván szeretni fogom nagyon.
Az a képmutató, aki eljátssza azt, hogy neki ugyanaz a két kategória.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!