Tényleg olyan nagyot kérek?

Ők Gyermektelen pár egyelőre, tehát eldönthetik, hogy akarják-e hogy a kisgyermekek produkálják magukat a nagy napjukon vagy sem. A menyasszony nem szeretné, a vőlegénynek meg jólesne, részben azért mert aranyosnak tartja részben mert az ő édesanyjának jól esne.

A konfliktus alapja, hogy a menyasszony ezt egyáltalán nem szeretné (hogy virágot viseljenek a gyerekek), mert semmilyen szinten NEM akarja bevonni őket a ceremóniába, tökéletesen érthető.- feltételezhetően egyfajta jelzésértékű is az elutasítás az anyósjelölt felé.

A vőlegény álláspontja szintén érthető, ő másként értékeli a gyerekek szerepét, szeretné ha őket is bevonnák, feltételezem a vőlegény rokonságába tartoznak a szóban forgó gyermekek, amiért a vőlegény édesanyja is szorgalmazza a virágkoszorú viselését az ő esetükben.- A vőlegénynek talán amúgy mindegy is, de érzi az ellenállást az édesanyja kérése miatt a menyasszony részéről és már csak ez is bántja az önérzetét.

Itt több elv és álláspont ütközik. Piszlicsáré dolognak tűnik, de ha makacs emberek kerülnek össze és érzelmi kérdést csinálnak belőle csak a vita lesz.

Szerintem a párnak nem itt kell keménykedni egymással, de szemmel láthatóan nem csak a virág a fő probléma, hanem lehetnek kimondatlan dolgok is...

Hogy mit tennék a vőlegény helyében nem tudom, de talán fájó szívvel, de elengedném a kérdést és hagynám, hogy ebben a menyasszony döntsön, elvégre a nőknek sok kis apró részlethez elképzeléshez képesek ragaszkodni- főleg ha az esküvőről van szó. Lehet, hogy a fotók harmóniája bomlik meg így, vagy egyszerűen elvből nem szeretné.

Most férfiként ha ez nem fáj, akkor a béke érdekében el kell engedni. Tényleg apró és röhejes kérdés.

De oka van annak, hogy kérdést írt ki a kérdező erről, mert több dolog is nyomasztja nem csak egy ilyen eldöntendő ügy.

Tehát miért is fontos ez az ügy valójában?

Én meg nem értem, hogy sok kommentelő miért akadt ki a vőlegényen. Az egész egy semmi ügy, valamelyikük simán engedhetne.

Egyébként meg inkább a kislányok sokkal szebbek koszorúslányként, több természetesen több esküvőn voltam már és olyan aranyosak. A kicsik, akik nem tudnak mit csinálni, olyanokat tényleg semmi értelme beállítani, de voltam olyan esküvőbe, ahol 6-10 éves kislányok voltak a koszorúslányok és nagyon aranyosak voltak.

Inkább az volt az idétlen, amikor a 35 éves "koszorúslány" éjfélkor az asztal lábát csókolgatta, annyira be volt rúgva..

Némelyik válaszolónak nagy gondjai vannak a felfogással. Csak viszik, hogy ne szóljon bele az anyós. Hát szerintem se! De ha a vőlegény szeretné, kinek mi baja belőle? Ez olyan piszlicsáré dolog, hogy veszekedni sem érdemes rajta..

Csak az a baj még mindig, hogy NEM a vőlegény szeretné.

Vagyis most már ő is, de csak miután az ANYJA KITALÁLTA.

Márpedig, ha engednek anyósnak, ő pillanatok alatt tönkre fogja bxni a házasságot, mert feljogosítva érzi magát, hogy mindenbe! beleszóljon.

A következő a gyerek neve lesz, ezt már most borítékolom,; ott is kitalál valami nevet, ami a férjnek hirtelen! nagyon szimpi lesz (mert ugye anyuci csak jót mondhat), szerencsétlen feleség meg már megint hadakozhat a férjén keresztül a sunyi anyósával.

Nekem nőként nem lenne gondom, ha nem azt érezném, hogy az anyós valójában nekem akar csakazértis ellentmondani. De gerince nincs, hogy elém álljon, inkább a fiával baglyozik, így is szítva a feszkót közöttünk.

De azért arra kíváncsi lennék, hányan álltak ki a párjuk mellett éveken keresztül jóban-rosszban, maximálisan.

itt vagyok, az, akit azzal gyanúsítanak, hoghy én vagyok a mama :) 19 évesen mentem férjhez (mert akartam, nem mert terhes voltam). Nekem súlyos autóbalesetem volt, amikor a kislányunk 5 hónapos volt, heteket voltam kórházban, majd ágyban otthon. Aztán a haldokló apósom ápoltam, majd a férjemnek lett hererákja... 20 éve vagyunk együtt. Nem véletlenül mondom, hogy semmi értelme vitázni, dacolni, mert annyira nem jelent semmit, hogy csodaszép egyenes vonalban vonul-e előtted három kislány, vagy az egyik pityeregni kezd, és te, a menyasszony lehajolsz hozzá, és kézen fogva sétáltok tovább. Akinek ez azt jelenti, hogy tönkre lett téve a napja, azt én csak szánni tudom.

# 117

De ezt miért nehéz elhinni, hogy a vőlegénynek esetleg tetszhet is az ötlet, nem feltétlen csak az anyja kedvéért akarná? Azt sem értem miért kell elítélni a férfit is meg az anyját is. Csak emiatt, mert ezt szeretné, én nem ítélném el az anyóst, mert semmit nem tudok róla. Mindig van egy határ. Ebbe nem sok kivetnivalót látok, hogy felvetette az anyós, hogy ezt szeretné. De ha tényleg nem tudná hol a helye, pl komoly és szó szerint komoly dolgokba akarná beleütni az orrát, akkor természetesen tudatni kellene vele, hogy hol a helye. Ilyen pl, ha abba akarna beleszólni, hogy hogy hívják a gyereket.. Mindig van egy határ. Az, hogy ő szeretné, hogy a kislányok kapjanak koszorút, még a határ alatt van. Legalább is nálam még igen.