Ti kibékülnétek a vőlegényetekkel, adnátok neki még egy esélyt?

Ha mar megint megszolitottal:

Képzeld, képes a ferjem alkalmazkodni es en is. Ide viszont nem költözik senki. Ha valamelyik családtag ilyesmire szorulna, akkor kivennenk neki egy albérletet, vagy fizetnénk neki egy ápolót.

Nem tudom mi a gusztustalan abban, hogy a sajat otthonomban a sajat férjemmel es a gyerekemmel kívánok egyutt elni.

Nagyon ragaszkodsz az alsógatyás tv nézéshez, pedig kiemeltem, hogy nem ezt jelenti az, ha valaki az otthonában a sajat eletet szeretne elni. Ha nem fogod fel, az téged minősít.

Attól, hogy nem költözik ide senki, meg segítem őket.

Senkit nem üldöztek el a hozzaallasommal. Egy tabu van, az az otthonom. Az enyem, ide nem jon senki. Ha kell, fizetem az albérletet, a gondozot akar 24 órában, de az en családomat nem fogja tönkretenni az, hogy valakihez alkalmazkodni kell. Tobb ilyet láttam mar, nem véletlenül gondolkodom igy.

Kérdező, a vőlegényed egy barom, örülj, hogy még esküvő előtt kiderült.

Én nem adnék második esélyt.

Ha nem volt más választás, és megbeszéltétek,akkor nem értem ezt az elköltözök hisztit! A visszaköltözök hisztit meg még úgysem értem! Képtelen alkalmazkodni, és problémát megoldani! Ha idegesítette a gyerek, akkor is kinyithatja a száját és elmondhatja, hogy mi baja van!

Azért az érdekelne, hogy akik itt válaszolnak, azoknak van-e pl. testvérük, és segítenének-e a testvérnek, ha arról lenne szó?

Vagy inkább a testvérem dögöljön meg, csak mert a párom nem képes néhány hónapig alkalmazkodni? Fura felfogás, remélem az én testvéreim nem ilyenek!!!

Azért érdekes, hogy 3 hónapig rád se bagózik, aztán egyből KÖLTÖZNI akar vissza. Gondolom, megunta otthon a családot. :D

Ne foglalkozz vele. Szerintem fogsz találni mást, aki ugyanúgy áll a családhoz, ahogy te. Én se tudnám elképzelni hogy egy kis hiszti miatt a testvérem a híd alá menjen... Ez nonszensz.

1. szerintem ha valaki 3 hónapig nem hajlandó szóba állni semmilyen formában a másikkal az szakítás

2. nem idegen volt a gyerek, hanem CSALÁDTAG

3. ő is beleegyezett

4. fordított esetben mikor az ő anyját kellett a kérdezőnek elviselni, nem volt gond (a kérdező SAJÁT lakásában) Miért nem szólt, hogy zavarja az anyja? A rokonokat nem választjuk mint a barátokat. Mit csinált volna a vőlegény, ha megtudja hogy zavarja a kérdezőt anyóspajti? Elküldte volna a híd alá? Erről szól a tolerancia, ha szeretjük a párunkat akkor toleráljuk ezeket a helyzeteket. Én nem bírom elviselni az anyósomat, de szeretem a férjem, nem szólok neki, és havonta egyszer kibírom, hogy toleráns legyek, mikor jönnek meglátogatni az unokát.

Kérdező, hagyd ott a francba, ez egy tapló, találsz magadnak normálisat, hidd el!

#66, meg mások, akik azt mondják pl hogy "hagyd ott a francba, ez egy tapló", meg hogy "a vőlegényed egy barom" meg stb, és arról beszélnek hogy toleránsabbnak kellett volna lenni, mert a testvérnek éppen ilyen és ilyen nyűgje van, amiben nem lehet magára hagyni (és persze tényleg nem, aláírom), meg hogy az pl az anyós ilyen, meg olyan, de mégis ki kell bírni, mert a család része és mert tolerancia így, meg tolerancia úgy... És tényleg ez nagyon szép, és így is van rendjén.

De engedtessék már meg hogy had kérdezzem meg akkor már, hogy egy vőlegény hülyeségét, hibáját, nyűgjét esetleg nem kéne egy menyasszonynak akkor már tolerálnia, ha mindenki másét lehet és kell a kérdező és sok válaszoló szerint is!? Vagy a vőlegény valami olyan harmadlagos státus volna, hisz végül is csak kvázi az életed párjának választottad, akivel családot akarsz alapítani...?

"A kérdező kommentje:

Szombat reggel a kislányra ébredtünk, akkor ment el.

Mivel később nem állt szóba velem, így másról nem tudok.

Voltak apró dolgok: kiöntötte a levest, párom rálépett a legóra, ilyenek. De semmi extra rossz dolog nem történt."

Nos, talán olvastál már itteni anyós-kérdéseket, az ilyen "semmi extra rossz dolog"-ból, ha sok van, és mindennap előfordul, na azok generálják a problémát.

Lehet, hogy te észre sem vetted, hogy a tesód és az unokahúgod nem két angyal, persze, elfogult vagy, de a vőlegényed nem az. Sőt, az is elképzelhető, hogy a tesód tudja, hogy te úgyis őt választanád, ha választanod kellene, és ezt meg is jegyezte a vőlegényednek.

Hallottam már olyat, hogy a menyasszony barátnője költözött be "egy kis időre", és nemsokára olyan megjegyzéseket tett a vőlegénynek, hogy úgyis eléri, hogy szétmenjenek...

Szerintem ne békülj ki a vőlegényeddel, ő is megérdemli, hogy a párja szemében az első legyen, és nálad mindig csak második/sokadik lesz a vérrokonaid után.