Ti kibékülnétek a vőlegényetekkel, adnátok neki még egy esélyt?
A testvérem pár hónapja nagyon megszorult anyagilag, ezért hozzánk költözött a kislányával. 4 hónapot voltak nálunk, azalatt helyrejött anyagilag és kicsit lelkileg is, talált albérletet, elköltöztek. Nem fizetett a rezsibe, de szinte csak ő vett ételt, ő főzött, takarított.
A vőlegényemet viszont nagyon idegesítette a kislány és 1 hónappal azután, hogy ők ide költöztek ő hazament az anyjához.
Most szeretne újra visszaköltözni, mintha meg sem történt volna az elmúlt 4 hónap.
Ti mit tennétek?
Szombat reggel a kislányra ébredtünk, akkor ment el.
Mivel később nem állt szóba velem, így másról nem tudok.
Voltak apró dolgok: kiöntötte a levest, párom rálépett a legóra, ilyenek. De semmi extra rossz dolog nem történt. Addig a reggelig nem kellett rá ébredni, nem kellett este néma csendben lenni, reggel nem kellett őket kerülgetni mert már elmentünk, mire ő felkelt.
Nem fogadnám vissza. Szégyellje magát az ilyen. Az én volt párom is ilyen volt, nem kedvelte a családom, el akart tőlük szakítani, meg falazzuk le az emeletet, és csak mi használjuk, a testvérem ne használja.
Egyébként nem vagyok meglepődve néhány válaszon, megtanultam már, hogy az átlagos GYK kérdező nem segítene a saját testvérének, nehogy egy ideig ne tudjon este alsógatyában tévét nézni a férje.
Hát örülök, hogy rendes és szerető családba születtem, ahol mindenki segít mindenkinek, és a férjem is megteszi.
Kérdező, ha szakított veled, nem állt szóba, akkor maradjon is az anyjánál! Hogy tudna a testvéred szemébe nézni ezután, mintha mi sem történt volna? Elment, mert ki nem állhatta a gyerekét, most meg jönne vissza?
Nevetséges.
Nézd 47!
Mint "átlagos GYIK valaszado" válaszolok neked. Ha a testvérem segítségre szorulna, segítenék neki. De nem a sajat kapcsolatom rovására. Nekem a ferjem es a gyerekem az elso, nem a felnott testvérem, nem az anyám, nem a nyolcvanharmadik nagynéném. Atlag embernek szinten, egyebkent nem kezdene párkapcsolatba, nem költözne kulon, nem élne sajat onallo eletet, hanem maradna otthon a szüleivel. Nem tudom elképzelni, hogy a hugom, vagy az anyám itt éljen velünk hosszabb időn keresztul es kizárt, hogy akar egy napra is ide engedném őket, ha a ferjem nem akarja. Megkeresnem a módját, hogy segitseget nyujtsak, de csak addig, amig az en sajat életemet nem veszélyezteti. Nem az alsó batyad tv nézés a gond, hanem a sajat magánszféra hiánya. Nehogy azt mond nekem, hogy az baj, ha valaki arra vágyik, hogy az otthonában nyugalom vegye körül, hogy ott az o szabályai szerint menjenek a dolgok. A kerdezo nem tudja, hogy mi zavarta a vőlegényt. Lehet, hogy csupan a gyerek/sógornő jelenléte. Engem pl zavar, ha a gyerekem baratnoje reggel nyolckor megjelenik es este kilenckor indul haza, pedig sok vizet nem zavarnak, a gyerek szobájában játszanak, Megcsak nem is zajosak. De itt van es ez a lényeg.
Te, meg a tobbi, aki a családját helyezi előtérbe, siman lehetsz magányos a későbbiekben. Nagyon keves ember képes azt elviselni, hogy nem olyan fontos a párjának, mint az anyja/testvére. Csak nézz itt körül a GYIK kérdései kozott. Mennyi "a ferjem mindig az anyosommal beszéli meg a problémáinkat" es hasonló kerdes van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!