Mindenféleképpen bemennél a párodhoz a kórházba?
Kórházba kerültem, megműtöttek. Az 1. nap mondtam, hogy nem akarom, hogy bejöjjön, olyan esetleg vagyok. Nem erősködött, simán csak nem jött be. Alig keresett aznap, másnap. Még én hívtam fel, hogy haló jól vagyok amúgy... Semmit sem kérdezett azon kívül, hogy hogy vagyok. Mennyire fáj, milyen a kórház..
Szóval a 2. napon sem jött be, mert neki csak délben lett volna jó, akkor meg a szüleim jöttek (nem bírják annyira a páromat).
Aznap volt a szalagavatója, még én hívtam fel előtte, hogy ügyes legyen, utána én hívtam fel, hogy milyen volt..
Úgy érzem, be kellett volna jönnie és félredobni mindent. Az 1. nap is bejöhetett volna.. Tudom, azt mondtam, hogy ne jöjjön, de csak mert ágyhoz voltam kötve, és féltem, ne lásson így. Ő meg beletörődött, hogy be sem jön.. Alig hívott, alig írt..
Zsíros hajjal már nem is láthat?
Atyaég.
Hát ha kiábrándul ennyitől,akkor jobb is.
Akkor reggel gondolom előbb kelsz mint ő,nehogy meglásson csipásan,kócosan? Megfázva is elbujdokolsz?
Kérdésre: kérdezés nélkül rohantam csapot-papot otthagyva (na jó,csak melót épp) amikor kiderült hogy páromat a háziorvos korházba küldte,végig ücsörögtem mellette napokat,és nem ábrándultam ki attól hogy én oisiltettem kacsába,én mosdattam,szagoltam a büdöset,mert úgy puffadt szegénykém.
De ő is végig velem volt amikor csuklóm és lábam törtem,hazaengedés után ölben vitt wc-re,ő mosta a zsíros hajam,ő nyomta ki az idegesitő pattanásaimat.
Elég kapcsolatpróbáló dolgok ezek,de ha ezeket nem birja ki a kapcsolat,akkor nincs is értelme.
Jaj nekem! Emlékszem erre a kérdésre fél évről. Asszem' túl sokat lógok az oldalon....
Mindenesetre AKKOR is normális válaszokat kaptál!
Kérdező, férfiként azt gondolom, hogy az ilyen nőtől óvjon az ég, aki mást szeretne, és mást mond, és tőlem meg a gondolatolvasást várja el. Anyám hasonló, és ez egy pokol.
Amikor én voltam kórházba struma-műtéten (20 éves voltam), én is azt mondtam, hogy ne járkáljanak be hozzám, se a párom, se a szüleim, mert tényleg ezt akartam. A párom szerencsére tiszteletben is tartotta, és a guta megütött, amikor az őseim mégis betolták az arcukat, jól lebuktatva, hogy én az postop-részlegen haldoklás után a büfében bagózok meg kávézok a műtét utáni napon, abban a boldog tudatban, hogy úgyse keres a kutya se... miközben ők a sebészeti osztályon hisztiztek, és a fél kórház engem keresett minden budiban és bokorban... a Honvéd Kórház (most ÁEK) akárhány hektárján... csak mert képtelenek voltak tiszteletben tartani a kérésem.
Nálam a másik kérésének, szándékának a figyelmen kívül hagyása egyáltalán nem a szeretet jele, hanem az ellenkezőjéé, a másik iránti tisztelet hiányáé.
Úgyhogy nem, ha a párom nem rendelkezne sehogy, vagy azt kérné, hogy menjek be, akkor bemennék, ha azt kérné, hogy ne menjek be, akkor meg nem mennék. Szeretem és tisztelem, tehát azt tenném, amit kér, mert nyilván oka van rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!