Mindenféleképpen bemennél a párodhoz a kórházba?

Egy kissé hasonló esetem volt, amikor én se láttam a fától az erdőt. Egy-két napig fura érzésem volt a hasamban (nem fájt, csak szurkált valami) - ó, biztos a petefészkem, oda se neki. Második nap a derekam fájt - ó, biztos meghúztam a hátam. Harmadik nap üvöltve és bőgve ébredtem, négykézláb kimásztam a nappaliba és mindent bevettem, amiről sejtettem, hogy fájdalomcsillapító. (Isteni szerencsém lehetett, hogy nem patkoltam el gyógyszertúladagolásban). Mindez hajnali négykor.

Nem tudom, hogy miért az unokatesómat hívtam, de őt ugrasztottam ki az ágyból, hogy jöjjön el értem és vigyen kórházba, valszeg vesegyulladás, mert pontosan érzem.

Bevitt, megerősítették a diagnózist, majd saját felelősségre hazaengedtek.

Akkor még "pasimnak" küldtem SMS-t, hogy beteg vagyok. Mondta, hogy jobbulást.

Öt napig feküdtem otthon, barátnő hozott kaját, én néha 20 órákat elvesztettem, valszeg eszméletvesztésem volt, 40 fokos láz, meg olyan értékek a laboron, hogy lemászott a papírról.

Öt nap után hirtelen jobban lettem, lassan kifelé jöttem a betegségből. Ekkor felhívtam a pasimat, és lekaptam a tíz körméről, hogy én otthon haldoklom,ő meg egy SMS-t se dobott rám. Nagyon pipa voltam.

Nem mert semmit szólni, utána szorgosan hordott be vérvételre két hónapig (kórházi protokoll ilyen esetben). Később merte csak vitatni a felháborodásomat. Ugyanis a "beteg vagyok" neki úgy jött le, hogy megfáztam, influenzás vagyok, köhögök, ilyesmi. Igaza volt, mert nem közöltem vele, hogy súlyosabb verzió és valóban xarul vagyok, esetleg ápolást igényelnék, vagy legalább azt, hogy valaki néha ellenőrizze az életfunkcióimat.

Amúgy az őrködésen kívül (az eszméletvesztések miatt) tényleg nem sok mindent tudott volna tenni.

Étvágyam nem volt, így az ágy mellé a barátnőm bekészített több doboz gyümölcslevet, azokat ittam, hogy mossa a vesémet és kerüljön belém némi kalória. Amúgy aludtam egész nap.

A fenti férfi mára a férjem. Volt egy tervezett műtétem, így nagyjából tudtuk a forgatókönyvet. Bejött, ő is átolvasta az aláírandó papírokat (benyugtatózva kevésbé fogtam fel, hogy mit is írok alá az altatással kapcsolatban), sok szerencsét kívánt, aztán ment dolgozni.

Megkapta a klinika számát, a klinika meg az övét (netán megmurdálnék, tudjanak kit értesíteni).

Amikor felébredtem az altatásból, felhívtam, hogy élek, fáj, álmos vagyok, hívja már fel a szüleimet, hogy megmaradok. Ez volt két perc - ígért hívást megejtette, mert ők meg otthon rágták a körmüket.

Este felhívott, hogy bejöjjön-e. Igent mondtam, mert annyira kipihentem magam az altatás alatt, hogy nem bírtam aludni és szénné untam magam. Bejött egy fél órára, becsempészett kaját (nem adtak, hátha kihányom az altatás miatt, én meg farkaséhes voltam és nem voltam rosszul), aztán hazament.

Reggel csörögtem, hogy fél óra múlva ki leszek dobva, átmenetileg mozgáskorlátozott vagyok, jöjjön be, kanalazzon össze és vigyen haza. Nővér felöltöztetett, mire beért már álltam egyhelyben (felsőtestet érintette a műtét, a karjaimat nem tudtam mozgatni). Hazavitt, megkérdezte, hogy mit nem tudok megcsinálni. Lecsavarta a kupakokat, beigazított az ágyba, mellém pakolt innivalót aztán elment.

A műtét után szigorú előírás volt, hogy derékon felül nem érhet víz 5 napig. Igen, nem kicsit volt görényszagom. A kádba bemászni nem igazán tudtam, mert ha kicsit is megborulok és reflexből kapaszkodom, szétrepednek a varratok. Az ötödik napra szőrös voltam, mint egy jeti és olyan szagom volt, mint egy vegykezelt hajléktalannak a mosdatlanság meg a bikaerős gyógyszerek miatt, amit kiizzadtam.

Baromira nem zavarta, tudta, hogy ezzel fog járni. Én meg nem igényeltem, hogy mellettem üljön egész nap és szórakoztasson. Tévét néztem, aludtam, plafont néztem. Bulizni is elment, annyi kérésem volt, hogy a telefonja legyen bekapcsolva - ha netán belázasodok vagy szövődmény lép fel, akkor be tudjon vinni a dokihoz, vagy ha ivott, akkor le a taxiig.

Olyan is volt, hogy őt műtötték, akkor ő volt közel egy hétig görényszagú. Ahol tudtam, lemostam törlőkendőkkel, amúgy barátkoztunk a szaggal.

Szerintem teljesen más, ha azért büdös/ápolatlan valaki, mert kiszolgáltatott helyzetben van és más, ha azért, mert lusta foglalkozni magával. A második helyzetben én is morognék, az elsőben nem zavart, ez ezzel jár.