Megcsaltam a feleségem! Elmondjam neki?

én NŐ vagyok, 22 éves, férjnél.

én megmondtam a férjemnek, hogy csinálhat bármit, amíg hozzám jön haza és engem szeret (ennek ellenére nem csinál), DE! mondja meg. Ne mástól tudjam meg, mert akkor annyi.

Szóval vagy mondd el neki, de most, vagy maradj csöndbe, és soha ne valld be. Azt neked kell tudni, hogy elbírsz-e a lelkiismereteddel egyedül. Ha megmondod neki neked jobb lesz, neki nagyon nem.

az lenne a legjobb, ha valahogy tőle kérdeznéd meg, mit szeretne. Valahogy 'sunyiba'. Pl. egy film kapcsán...

Én a nő oldaláról tudok ehhez hozzászólni. Elvárnám, hogy tudjak róla. A minimum, hogy ismerem a valódi embert, akivel együtt élek! Nagyon komoly dolog, amit tettél, de a hazugság talán még rosszabb, hisz az nem néhány órát, hanem évekig, vagy örökre tart. Azt, hogy megcsaltad, el tudom képzelni, hogy megbocsátja, de ha egyszer kiderül, hogy évekig hazudtál neki erről, már nem tartom annyira biztosnak. Elég, ha nőiességében megalázod, legalább a maradék tiszteletet add meg neki, mása már úgy sem maradt!

(Személyes megjegyzésem, hogy én nem bocsátanám meg a megcsalást. Ha valaki szeret, akkor ne fogja a piára, hogy bő órákig dug egy másik nőt és egyszer sem jut eszébe, hogy "jah, én tulajdonképpen szeretem a feleségem". Ez egy rossz rizsa, amit talán saját magaddal el tudsz hitetni még pár évig, mert kényelmes nem szembenézni vele, de engem, ha a feleséged lennék, nem érdekelne.)

N28

A kérdező 20-as megjegyzéséhez:

Eddig is megcsalhatta volna, de nem tette. Maga sem tudja miért tette. A jövőben nem szándékozik megcsalni. (Az mit jelent?) Ha maga sem tudtam miért tette, akkor maga sem tudja, miért fogja a jövőben megtenni? Mi a garancia?

Azt gondolom, a választás mindig ott van, de van úgy, hogy az ember azt mondja: belemegyek, majd csak lesz valahogy utána. És én ezt totál nem értem meg a megcsalással kapcsolatban. "Magam sem tudom, miért" - ez a legkevésbé őszinte mondat az egészben.

Ha azt mondod, hogy ezért nem hagyna el, te pedig nagyon szereted őt és szeretnéd továbbra is folytatni vele a házaséletet,valamint soha nem derülne ki máshogy, akkor ne mondd el neki! Legyen a te büntetésed az, hogy lelkiismeretfurdalásod van és a feladatot, hogy ezt az érzést megpróbáld leküzdeni.

Ne okozz feleslegesen fájdalmat a feleségednek, és ne hárítsd át rá ezeket a gondokat.

Persze, a nők is képesek csak a férfiak nagy része ezen túl is tud lépni és ahogy az egyik hsz írta pár hónap múlva már magát a szituációt is elég nehéz lesz felidézni is.

A kérdés az hogy ezt a kérdező hogy éli meg. Ha el tudja tenni magában egy olyan polcra ahol a "rég nem látott kockás alsó, a Horvát nyaralás a haverokkal és a Sziget Fesztiválon történtek" vannak akkor mi a fészkes fenéért robbantson ki otthon háborút amit a felesége a "bizalmatlanság szárnyán repülő étkészlet" fegyvereivel vív meg és lelki szövetségese ebben az ÖSSZES barátnője akik ugye szintén a feminizmus tábláival tüntetnek a férj ellen, aki erre az egészre már nem is emlékezne pár hónap elteltével.