Megcsaltam a feleségem és Ő ezért válni akar. Mit tegyek ha én meg nem akarok?

Nézd, ha megcsaltad a feleséged, akkor még jó, hogy válni akar. Teljesen meg tudom érteni.

Viszont ne "neked" álljon feljebb, mert egy házasságban ugyanúgy szükség van mindkét félre, ugyanúgy fontos mind a kettő ember. Arról, hogy megcsaltad, nehogy már Ő tehessen. Ha igazán szereted, akkor megérted, és nem csalod meg.

Ha meg nem akarsz válni, próbáljátok higgadtan megbeszélni, hátha találtok megoldást. De ez esetben az ujjal mutogatás nem játszhat szerepet!

Szerintem legalábbis...

Szóval a házasság szerinted arról szól, hogy a feleséged kielégíti minden igényedet. És az ő igényei? Neki esetleg arra lett volna igénye, hogy megértsd az érzéseit azokkal a dolgokkal kapcsolatban, ami miatt szerinted prűd. Ha szeretsz valakit, akkor ne csak ő hozzon áldozatot azzal, hogy megteszi, amit akarsz (függetlenül attól, hogy nem vágyik rá!), hanem Te is azzal, hogy lemondasz dolgokról a kedvéért! Nehogymár ő legyen a hibás, mert valamit nem tett meg akarata ellenére!

Ha ezt megérted és ezt el is mondod neki (persze csak úgy van értelme, ha komolyan is gondolod), talán megenyhül... De ha azzal jössz, hogy neki mit kellett volna tennie, hogy ne csald meg, hááát... én is válni akarnék a helyében!

Szóval még mindig azzal védekezel, hogy Neked, szegénynek milyen elnyomhatatlan késztetésed van több nőre, mivel férfi vagy. Nem bírod belátni, hogy uralkodhatnál az ösztöneiden, ez világosan látszik abból, hogy itt is csak panaszkodsz, hogy "tipikus női válaszok". Te nem lehetsz hibás, csak a nők, ugye?

Pedig jobban érezhetnéd magad és csak úgy mellékhatásként a kapcsolatod is jobb lehetne, ha egyszer belegondolnál, hogy esetleg Te vagy a hibás.

Elárulok valamit. Nem minden férfira igaz a poligámiára való hajlam és nem minden nő monogám alapvetően. A nőket is bele tudja hajtani egy-egy szexuális kapcsolatba egy-két hormonlöket. Tapasztalatból mondom, hidd el, van ilyen is. Nő vagyok és azért mondom ezt, mert tapasztaltam. Volt egy bő évem, amikor én is engedtem a hormonjaimnak és több tisztán szexuális kapcsolatom is volt. Mindezt úgy, hogy volt mellette egy tartós kapcsolatom is. Ezt azért írom, hogy tudd: én értem, amit írsz. Csakhogy én beláttam, hogy ezt nem tehetem. Nem vagyok büszke erre az időszakra, de visszacsinálni már nem tudom. Nem fogom az elnyomhatatlan késztetésre, mert azóta, hogy elismertem a hibámat, igyekszem és tudok is uralkodni rajta. Nehogy most azzal gyere, hogy egy nőnek biztosan könnyebb! ( Vagy közelítsük meg férfisovinzmussal: ha egy nő tesz ilyet, az egy k...? Csak a férfinek van rá mentség...?) Hibáztam, bevallom, megbántam és többet nem teszek ilyet. Kísértés most is van. De nem engedek neki, mert emberből vagyok és az ember nem állat, nem irányíthatják kizárólag az ösztönei.

Remélem, Neked is sikerül belátni ezeket.

Megfordulni megfordul, mert nem vakságot fogadott, hanem hűséget!!

Egy egyszerű kérdésem lenne: ha azt írod, hogy szereted a feleséged, akkor miért csaltad meg? Nehogy már Ő legyen a hibás, hogy félrekeféltél? Te hagytad ott a családodat és mentél külföldre!

Jól teszi a feleséged, hogy el akar válni! Ilyen önző, beképzelt palival én sem élnék együtt!!!