Megcsaltam a feleségem és Ő ezért válni akar. Mit tegyek ha én meg nem akarok?

én olyan szituról is tudok ahol a férj gályázik küldölfön, a kis felesége pedig itthon csalja már tizenéve, a férj havi egyszer megjön mint aki jól végezte dolgát visszamegy dolgozni, ez az élet sokkal jobb szerinted? /nem tudni, hogy mi folyik a háttérben?/ csak egy példa volt

de lásd be, hogy a kapcsolatodnak se igy se úgy nincs jó vége... engedd szabadon és élje az életét azzal aki hozzá való...attól még követheted az életét, és lehettek barátok..és ki tudja mit hoz az élet, lehet hogy ő is felébred prüdségéből és vissza akar csábitani...és akár belébújhat egy kisdomina ---történtek csodák --bizz

Előszöris nem Te és nem a feleséged a hibás, hanem a szent kötelék szenved. Tehát nem magadban, és legfőképpen ne az asszonyban keresd a hibát. Emberből van! És nem kell az asszonyod előtt ezt a dolgot taglalni. Ne próbálj vele beszélni, se a "válásról" se a megcsalásról. (Ha valaki halkan szellentett, ne kérjen rögvest bocsánatot!) Végülis ő sem tudta, mint ahogy te sem, a kapcsolat szempontjából megfelelően kezelni a helyzetet. De ez nem ment senkit.

Másodszor, ez a múlt, ami fölött nincs hatalmad. Megtörtént, és a kristálypohár megrepedt, még szépnek mutat, de már nem cseng. Ezt mindenek előtt Te fogadd el! Ne rágódj a dolgon. Halgass róla, és ne legyen bűntudatod. Már megszenvedtél érte, én az ember föloldozlak. Elbasztátok böszmeségetekkel, de ennyi...

Tedd rendbe magadat!

Harmadszor: Lopd el az asszonyod bugyiját, és tedd a párnád alá, és szagolgasd. Te magad ne használj szagosítókat. Mutatkozz az asszonyod előtt mezítelen. Ha tudod mi az asszonyod kedvenc étele, főzd azt. Ha megengedi, etesd a kezeddel. És nézz a szemébe, mindig nézz a szemébe. Mosolyogj. Vissza fog mosolyogni. Emberből van! Ha nem megy a verbális kommunikáció, meg minden más metakommunikáció, használd azokat a csatornákat. Vigyázz, ne erőszakoskodj a "sértett sztárnyú lélekkel", inkább gyógyítsd bizalommal. Várd meg, míg ő kíván. Fog! Mert emberből van!

Persze hogy válni akar, de ha azember évek óta él házasságban, és a párja külföldön dolgozik, kérdem én melyik nő nem gondolja át mivel jár? Azonkívűl több mindent figyelembe kell venni,nem azt mondom hogy a gyerek miatt együtt kell maradni, de érdemes mindkettőtöknek, ahogy írtad elbeszélgetni,ki mit vár ezek után a másiktól, és mire számít.

Nem azt mondom, hogy helyes amit tettél, hogy bravó így kell csinálni, de emberek vagyunk, és a férfiak amúgy sem az eszüket használják, ha meglátnak egy p...t,és ha ez úgy történik meg hogy hónapokig folyton külön vannak hát lányok lássuk be ezzel számolni kell.Nem hiába én nem élnék így.

Azért ne mérjünk össze egy házasságot egy sima együtt járással! Egy házasság azért köttetik, mert "vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek", vagy hogy is van ez? Oké, tudom, csak az egyházi szertartásban van ilyen fogadalom, amit mindkét fél megfogad, de! azért veszel el egy nőt, mert vele akarod leélni az életedet! És itt már nincs helye más nőknek, vagy h ki után fordulsz meg te, vagy a feleséged!

Éppen ezért egy együtt járásban meg lehet bocsátani egy félrelépést, túl lehet rajta lépni, de egy házasság egész más. Ott már annyira sok mindenről van szó, az annyira összetett dolog... Én megértem a feleségedet, h válni akar.

De ha nem is váltok még, azért adj időt neki!

Nem állok egyik oldalra sem, a véleményem megvan, meg is osztottam veled.

Ha nem akarsz válni, bizonyíts! De ne mondogasd neki, h: figyelj rám, megváltozom, bizonyítok. Ez csak mese habbal, lárifári az ő szemében.

LÁSSA rajtad, h tényleg bánod, és eztán másképp fogod csinálni!

Mindenesetre adj időt neki, és ne zaklasd!

Ha szeret - márpedig azt írtad, h szeret - akkor előbb-utóbb vissza fog fogadni, főleg, ha látja rajtad a változást!

Ja! És most egy ideig ne menj külföldre, ha mész is, csakis vele!