Tehetek valami hogy ne tartsa meg a párom a babát? Hogyan mondjam el a szüleimnek?
Nem csak a hazudozásért hibáztatják a lányt, hanem azért, amiért felelőtlen.
Ha a szüleit éri valami, akkor miből tartja el azt a gyereket?
Találkoztatok ti már éhező gyerekkel? Vagy anyaotthonban élő gyerekkel? Mert én egy gyereknek sem kívánok ilyet.
Szóval én elhiszem, hogy sok embernek a szemében ez egy csoda és nagyra tartják, ha valaki nem megy abortuszra, de nem tudom akkor mire tartják, ha majd nem tudja ellátni a saját gyerekét és nem azért, mert nem szereti, hanem azért, mert nincs miből.
Egyik ismerősömtől (bár szégyellem, hogy ismerem) 1 éve két gyermeket vett el a gyámhatóság. Szerencsétlen gyerekek, biztos ők is rohadt boldogok.
Talán én vagyok régimódi ehhez a világhoz, de én hiszek abban, hogy egy gyereknek erőnkön felül is a maximumot kell adni, hogy olyan életet tudjuk biztosítani neki, amilyet magunknak is kívántunk volna. Ehhez pedig a család hozzátartozik. A család pedig nem abból áll, hogy anyuka és a két eltartó nagyszülő.
"Szóval én elhiszem, hogy sok embernek a szemében ez egy csoda és nagyra tartják, ha valaki nem megy abortuszra, de nem tudom akkor mire tartják, ha majd nem tudja ellátni a saját gyerekét és nem azért, mert nem szereti, hanem azért, mert nincs miből."
Akkor majd jön a sok okos, és az anyának szegezik a kérdést, hogy "mire vállaltál annak idején gyereket?"
Sokaknak a gyerek élete csak a fogantatástól a születésig számít.
Csak egy apróságot tennék hozzá... három kolleganőm és én is estem teherbe gyógyszer mellett. Nekem egyéb bajaim vannak, ami miatt speciális eset vagyok a fogamzásgátló tabletták terén.
Az én babám a negyedik hónap végén halt el bennem, nem vették észre genetikain a hibát. Három másik kolleganőm közül egynek (!!!) lett egészséges a babája, a másik kettő autista lett, az egyik pedig fél testére gyakorlatilag béna.
Valóban iskolában voltam eddig :)
Igen megbeszéltem a szüleimmel. Nem voltak odáig az "örömhírtől" de azt mondták, hogy ha megtartja a lány a babát akkor vállaljam én is, támogatnak. És hogy az én döntésem, nemsokára úgyis én élem már a saját életem, nélkülük, ha nem akarom akkor elfogadják, de szerintük még most nem látom át, később megbánnám. Azt hiszem igazuk van. Szóval kicsit megnyugtattak és azt mondták el amit én is éreztem belül. Nem vagyok, nem leszek soha felvillanyozva a ténytől hogy így lesz gyerekem, de nem tudom mit tenni ellene. Azért remélem meggondolja magát mégis a lány, bár nem igazán hiszem. Még most nem beszélek egy pár napig vele, hátha ez is számít, jobban át tudja gondolni hogy egyedül sz.r lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!