Haragudnál a párodra, ha eltitkolná előled azt a kis plusz pénzt amire épp szükségetek van?

1 fizetésből élünk, persze eléggé nehezen osszuk be a pénzt. Még nem kapott fizetést, de kapott egy kis plusz pénzt. Szerdán ebből adott 10 ezret, el is mentünk vásárolni. (Üres volt a hűtő, csak a legszükségesebbeket vettük meg.)

Nekem közben tönkrement az egyetlen kabátom (jelenleg anyukámét hordom) és a 2 sportcipőm (kínai, 3000 ft-os) közül az egyiknek teljesen szétjött az eleje.

Párom erősködött, hogy nézzünk körül, ha lesz pénzünk veszünk. Mondtam, hogy nem kell (amúgy is maradt 5 ezer ft-unk a 10ből), mindjárt jön a jó idő, addig elvagyok a kölcsönkabáttal. A sportcipőt meg talán meg lehet ragasztani. Elment tegnap orvoshoz, írtak fel neki gyógyszert meg krémet, kiváltottuk. Vettünk hajfestéket nekem aztán el is fogyott a pénz.

Hazafelé beszélgettük, hogy majd ha megjön a fizetése, kéne még 1-2 dolog. (szalámi, macskakaja, macskaalom, wc papír, alufólia, papirzsepi, tej - tehát csak a legszükségesebbek).

Hazaértünk, akkor kiderült, hogy volt még nála 11 ezer ft, ezért erősködött, hogy nézzünk kabátot meg cipőt.

Elrángatott a boltba, minden sz.rt összevásároltunk.(arra számítottunk, hogy este megkapja a fizetését, de nem kapta).

Az én hibám is, hogy nem voltam határozottabb, amikor szóltam neki, hogy nem kell minden hülyeséget megvenni.

2 nap alatt 20 ezer ft-t költöttünk el, jelenleg ezer ft-unk maradt. Este vendégségbe megyünk (bár én szívesen lemondanám), oda illene vinnünk egy pezsgőt, és a párom "elvárja" , hogy süssek valamit, ha már ajándékot nem tudunk venni. (születésnapozni megyünk)

A főbérlő, vagyis a tulaj meg tegnap már rágta a fülünket, hogy mikor fizetünk, meg a kauciót jó lenne minél hamarabb, mert nekik ezt meg azt kell fizetni.

Kicsit mérges vagyok a páromra, de magamra is a kialakult helyzet miatt.

Ha egyszerre adja oda a pénzt, csak egyszer megyünk el "nagybevásárolni", és talán nem veszünk meg minden hülyeséget ami nem létszükséglet.

Az a baj, hogy már hiába verem a fejem a falba, túl késő. És az érdekel a legkevésbé, hogy egy hónapig éhezünk. (inkább én, azt nem hagynám, hogy a párom 10-12 óra meló után éhesen feküdjön le aludni)

Csak lelkileg megvisel, hogy tartozunk a tulajnak. :(