Hogyan tudnám örökbe adni a 8 éves gyerekemet?

Olvasd el ezt a könyvet, nagyon jó, szerintem segítene! A címe: Kivezető út a depresszióból. Hasznos dolgokat lehet belőle megtudni gyereknevelésről is, a gyerek karakterének fejlődéséről, veleszületett tulajdonságok, a külső hatások, és a nevelés hatására. Vannak már témák is. Érdekes és hasznos könyv, nekem segített.

[link]

Az hiszem, most már teljesen értelek. (Én vagyok az a kommentelők közül, akinek hasonló a gyereke, a 8 éves fiú, aki tegnap ki akart ugrani az ablakon).

Szóval a helyedben elsősorban pihennék egyet. Legalább egy hétre küldd el valahova a gyereket, mondjuk nagyszülőkhöz. Mostantól ne a gyerek viselkedésére koncentrálj, hanem magadra: ha a pszichológus nem segít, keress valami alternatív módszert.

Ha rendben leszel,másképp alakulnak majd a dolgok, és fokozatosan visszaveheted az irányítást a gyereked fölött. (Nem kioktatni akarlak, én is ilyesmiket próbálok most csinálni).

A gyerekkel beszélj meg reggel egy napirendet, és mondd meg neki pontosan, milyen bünti várja, ha megszegi a szabályokat.

Szerintem egy meglepetés pofon jól jöhet, de rendszer nem válhat belőle, mert akkor sehova nem vezet. Én sokat tanulok a "világ legszigorúbb szülői" sorozatból, a spektrumon megy 11-től hétköznap, igaz, hogy kamaszokról van benne szó, de gondolom, néha te is úgy érzed, hogy a gyereked úgy reagál, mint egy kamasz. (Mert én igen)

Megértelek, és nem ítéllek el a kérdésed miatt, tegnap az én fejemben is megfordult ugyanez. De hidd el, utálnád magad, ha megtennéd. Azt éreznéd, kudarcot vallottál - újra. A legfőbb probléma nem a gyereked viselkedése, nem ia az hogy rossz anya vagy (már hogy lennél az, ha szereted őt?), hanem hogy úgy tűnik, fel kell erősítened a személyiséged. Sok sikert!

"Próbálok következetes lenni, de a századik kérem és nem csinálja meg után megcsinálom én, mert rumli nem maradhat, ő meg bizony meg se moccan.

Megverni eddig se vertem, nem is fogom, attól nem lenne jobb, csak félne tőlem."

-hát ez miatt tartotok itt...olyan nincs h nem csinálja meg,ezt a fiam már tudta 2 évesen...lehet te ebben az időszakban engedékeny voltál,és csak könyörögtél neki,ő meg kinevetett kb.

ha kapna egy pofont nem félne tőled,inkább tisztelne kicsit,nem ugy mint most???mennyi idős vagy?csak mert sztem te nagyon fiatalon szülhettél,és gőzöd se volt kezdetekben a gyereknevelésröl,most meg már nem tudsz mit kezdeni a neveletlen gyerekkel.

sose mondták neked h nem jol csinálsz vmit?hogy legyél vele szigorubb?stb??akkor az nem véletlen lehetett..

Nekem 2 lányom van, de soha nem tűrném, hogy így viselkedjenek. A saját szobájukat nekik kell rendben tartani. Ha szétpakolnak az az ő dolguk, megmondtam nekik, hogy engem nem érdekel. Vannak napok amikor szinte közlekedni sem lehet a sok földre dobált játéktól, de előbb-utóbb megunják és rendet raknak. Ciki nekik, ha ezt látják a barátnők :-)

Ha valami olyat csinálnak, ami miatt büntetést érdemelnek, megvonunk tőlük valamit, ami korábban természetes volt. Pl. nem csukhatják be 1 hétig a hálószoba ajtót. :-) Ez elég viccesen hangzik, de véleményem szerint a saját szoba kiváltság, amit ki kell érdemelni. Ha eddig természetes volt, nagyon rosszul tud nekik esni, ha egy ideig nincs saját kuckójuk. Vagy nem készítek nekik vacsorát, maguknak kell megcsinálni mindent ezzel kapcsolatban. Hát ennek sem szoktak örülni, hiszen baromi unalmas 1 hétig párizsis kenyeret enni. Mást ugyanis nem tudnak még csinálni.