Hogyan mondjam el édesanyámnak, hogy terhes vagyok?
Sajnos annak ellenére, hogy nagyon jó a kapcsolatom az édesanyámmal, és egyben a legjobb barátnőm is, a gyerek téma úgymond tabu.
Tudom, hogy ha elmondom neki, hogy terhes vagyok az első dolog amit mondani fogy, hogy el kell vetetnem és én abba belehalok, mert mindig is akartam gyereket ( egy betegségem miatt a doktorok már kiskorom óta azt mondták, hogy nem igazán lehet gyerekem).
Ráadásul nem is felelőtlenül, csak úgy estem teherbe. A párommal már 3 éve együtt vagyunk (igaz 8 évvel idősebb, mint én), van 1 kis közös házunk, meg minden. Nem vagyunk milliomosok, de jól élünk és jövő márciusra meglesz az esküvő is.
Én most még a szüleimnél lakom (mert a párom augusztus végéig távol kell dolgozzon).
Tudom, hogy már nagykorú vagyok (22) és gyakorlatilag nem kötelezhet anyum, hogy elvetessem a babát, de akkor is a természetéből adódóan tudom, hogy találna egy megoldást erre. Merthogy a minap elbeszélgettem vele általánosságban erről a témáról, és kijelentette, hogy ha én házasság előtt teherbe esnék, úgy hogy senki se tudja(még a párom se) elvinne 1 nőgyógyászhoz és elvetetné.
Mit tegyek? NAgyon félek.
Ti tényleg bevettétek ezt a kamu sztorit? Az egész tele van ellentmondásokkal. Unatkozó kis tinik jól mulatnak a sok válaszolón.
Nagy szegénységi bizonyítvány, hogy csak ebben tudják kiélni magukat.
"ÉS ő is csak a 12. mondta el anyunknak a dolgot és erre anyum mivel nem lehetett elvetetni úgy elverte a testvéremet, hogy elment a baba. Na én ezért félek ennyire elmondani neki a dolgot (főleg tudva azt, hogy lehet nem lesz több babám). "
Na, ezt olvasva gondoltam azt egyből, h ez csak kamu lehet... az, hogy ezt holtnyugisan leírod, ez nem lehet normális, ez esetben neked is kell valami bajodnak lenni, mert én ilyen után a tesód helyében feljelentettem volna anyátokat, a tesód párja helyében agyoncsaptam volna, a te helyedben pedig messze elkerültem volna és soha nem álltam volna szóba vele. nem pedig ez a szöveg, h leszámítva ezt, rendes...
Ez kamu, vagy te vagy féleszű, de nem kicsit...
Igen, lett belőle több dolog is.
És sokszor az élet nem olyan egyszerű, hogy ha nem tetszik az otthoni "politika" fogod magad és elköltözől.
Az életben nem minden fekete és fehér :)
hát, tudod, ha az én anyám ölte volna meg a szívem alatt hordott gyerekemet, a férjem tuti eltöri kezét-lábát, mert szeret és soha többé nem álltunk volna szóba. De azért, hogy egy 62 éves asszonytól félj te, a magad ereje teljében lévő 22 éves lány....
menj a testvéredékhez, mondd, hogy babázni szeretnél, segíteni nekik egy kicsit, pihenni, akármi. Majd ha hazajön a vőlegényed, akkor pedig eléálltok, és elmondjátok együtt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!