Férfitársaim! Hogy viselitek, ha a Feleségetek nagyon nem jön ki Édesanyátokkal?

Nalunk nem volt senki (sem az en szüleim, sem a ferjeme), akik pelenkazasban vagy gyerek körüli dolgokban segedkeztek volna, ahogy a haztartasaban, bevasarlasban es mindenben magunkra voltunk utalva. (A szüleim tölünk 100 km-re, ferjem szülei meg a szomszedban laktak.) Igy nem tudom, mennyire objektiv a velemenyem, mert elötte en is ugy kepzeltem, hogy majd anyu meg anyosom is ugyanugy kiveszi a reszet mindenböl, söt anyosom a közelseg miatt jobban: a gyerek körüli teendökböl ugyanugy, mint a haz körüliekböl, hogy nekem is jusson idöm a gyerekemmel jatszani...stb. Tehat a pelenkazast ahogy anyura, ugy anyosomra se hagytam volna, de ugyanugy az ölebe foghatna es etethetne mindkettö, en nem akartam különbseget tenni köztük.

Nekem az a furcsa, hogy miert tesz különbseget a feleseged? Nem lehet esetleg, hogy mig anyukaja igazodik hozza, az anyosa nem? Pl. igaz, megeteti az anyukaja, de akkor, amikor ö mondja vagy miutan segitett ebben es ebben? Hogy a feleseged edesanyja szemmel tartja, hogy a gyermeknek az anyjaval jusson eleg ideje, es ö azert eteti/pelenkazza, hogy addig is segitsen a lanyanak, aki pl. addig szörtelenithet vagy relaxalhat vagy tornaszhat, mert a feleseged kerte meg ra? Mig anyosa esetleg lesz@rja az ilyen igenyeit, es csak a maga örömere (vagy csunyabban: "csakazertis") akarja etetni/pelenkazni, amikor neki kenye-kedve van, nem törödve azzal, hogy a kisbaba es anya egymassal elegendö idöt töltsenek? Vagy esetleg ezt erzi a feleseged, nöi megerzes?

Nekem anyosom az elejetöl mondott dolgokat masok hata mögött, amivel megbanthat, egy jo ideje mar nem zavarja az sem, ha a ferjem ott van, de masok elött szineszkedik. Kerdes, milyen lehet edesanyad negyszemközt a felesegedhez?

Nagy faba vagtad a fejszedet, ha ennek a vegere akarsz jarni! De jol teszed, ezt kene minden ferjnek! Nem elhinni mindent (meg nekem sem), hanem mindenkinek maganak utanaolvasni, utanajarni es akkor kialakul a sajat velemenye!

Elsö hsz-ban irtam zarojelben valamit, ez megadja mindenre a valaszt, ha erdekel, nezz utana pszichologia temakban. (1. A meny elvette a kis fiacskajukat, 2. addig összegyült fajdalmaik, föleg anyosuktol, csakazertis alapon.) Az 1. pont az anyai szeretetböl szarmazik, ami termeszetes gyerekkorban, söt az eletben maradashoz is szükseges kisbabaknal.

Bövebben, de megjegyzem, erre ezen a forumon mindig letamadnak: Az anyos-meny kapcsolatrol mar sokszor leirtam, amiket nem en talatam ki, hanem pszichologiai szakkönyvekben olvastam: az anyos-meny ellenteteket az okozza, hogy mindketten birtokolni akarjak a fiut. Altalaban (föleg ha egyedüli gyerek es föleg a fiugyerekeknel jellemzö) az anya nehezen engedi el a fiat, akit annyi even keresztül gondozott, apolt...stb. A menynek normal modon nincs oka az anyos ellen fordulni, hiszen az elet termeszetes rendje, hogy a fiu vele el ezentul, ez az anyosnak okoz nehez erzest. Ahogy elöttem a bibliai idezetet is irtak: "Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté."

De ott az anyai szeretet, az anyai ösztön, ugyanarrol beszelünk, ami meg termeszetes es elfogadott kisgyerekkorban, ugye? Az, hogy az anyos es a meny mashogy gondolkoznak, mashogy informalodnak, önmagaban nem kellene, hogy gondot okozzon, ha nem lenne az a franya birtoklo-szeretet-erzes!

A youtuben is van egy Popper Peter felvetel, es Eric Berne könyvei hasznosak nekem, de biztos sok mas is van.

Tehat: ne hidd el, nezz utana, figyeld meg es alakitsd ki magad a velemenyedet!

3.old. utolso

OFF 04.13. 20.44-nek:

"Remelem ez a feltekenyseg elmulik,de mikor?"

Ez csakis töle függ, ö dönti el. Szabad döntes van.