Férfitársaim! Hogy viselitek, ha a Feleségetek nagyon nem jön ki Édesanyátokkal?

A válasz írója 84%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 17:44

Én is erre tippelnék!

Tudom ez undoritó amikor egy feleségnek versengeni kell az anyával,de ez elég gyakorik probléma szokott lenni!

Fiús anyukáknál gyakori az ilyen állapot. Mindketten féltékenyek. Anyukád rád, feleséged a picire, és rád is. Nem akarlak megbántani, de anyukádból valószínűleg hiányzik az a bölcsesség, ami elviselhetővé tenné a helyzetet.

Ritkítani kell a találkozásokat.

Egy biztos, nem a nejed lett rosszindulatú.

Férfi vagyok

Én kisgyerekes anyuka vagyok, és majd meg őrülök az anyósomtól!!! Az anyámtól a tanács tanács, de az anyósom szájából már kritika!!!És úgy is tálalja...Tudod én jobban csináltam, mert pont fordítva csináltam mint te stb. Ez a férjem fülét nem sérti, de én a falra mászok tőle...Most épp azt okoskodta ki ,hogy ha szülöm a kistesót, a nagyobbat ne hozza be a férjem a kórházba...Na hogy lehet egy anyának ilyet mondani????

Nem a feleségedben van a hiba, nem is az anyádban, hanem ott, hogy édesanyád valószínűleg nem érzékeli, hogy hol a határ a menyénél!Az én kis férjem, amikor szülési depresszióban szenvedtem és napokig bőghetnékem volt, megkért hogy beszélgessek többet a kedves mamával, mert hát szegény lelki világa... Na egy világkép omlott össze bennem a férjemről...Úgyhogy kedves férj, inkább beszéld meg anyukáddal, hogy ha tanács kell majd kértek, stb.De erre bizony komoly érzelmek mehetnek rá...mint nálunk.

Jaj, ne hallgas az utolsóra, bár igaza van meg minden de a nők ügyeibe nem ajánlott belefolyni, sosem keveredsz ki belőle.

Fenntartom továbbra is: szekrény.

szia!

Mivel nem akarom megbántani anyukádat ismeretlenül és esetleg alaptalanul, ezért csak azt írom le, ami miatt én lennék ilyen az anyósommal szemben ha már lenne gyerekünk:

Mivel eggyüttlétünk alatt elég sokat hallottam a férjemtől és testvérétől az édesanyjuk nevelési technikájáról, felfogásáról, amiben nekem semmi nem tetszik, így én is teljesen úgy viselkednék anyósommal szemben, mint a te feleséged.

18:01

Nem arról van szó, hogy az anyóst utálni kell, viszont szerintem ilyenkor a helyzet javításáért az anyós tud tenni nagyon sokat, kevés kivételtől eltekintve. A férj és a feleség most már egy önálló, közös életet és és nekik kell közös nevezőre jutni bizonyos dolgokban és nekik kell egy közösséget kialakítani és ennek nem nagyon tesz jót, ha egyik, vagy mindkét fél valamelyik szülője ezt jelentős mértékben meghatározza.

Ez nem azt jelenti, hogy ne vegyen részt az életükben, de tényleg, tanácsot inkább csak kérésre, és ne az legyen, hogy a kisfiú/lány minden egyes konfliktushelyzetre hazarohan anyucihoz, ahelyett, hogy a párjával megoldanák.

Ok nelkül senkit sem lehet utalni, mindennek van oka, ez az, ami biztos Tudod, hogy aki mosolyog, azt senki nem üti meg?

Az anyosok mennyel szembeni problemajanak is van oka. (Nem kerdes, de komolyabban belemenve a pszichologiai magyarazat leröviditve: 1. A meny elvette a kis fiacskajukat, 2. addig összegyült fajdalmaik, föleg anyosuktol, csakazertis alapon.) Szerintem beszelgess a nejeddel tovabb, mig magadban el tudod rendezni! Azt szerintem ne vard el, hogy jopofaskodjon, a szeretet vagy szimpatia vagy jön magatol, vagy nem.

Par eszrevetel:

Jotanacsokat annak osztunk, aki keri, ugye? Az szerinted "jotanacs", amit nem kert senki? Vajon anyad akkor ad tanacsot, amikor a feleseged keri, vagy okoskodik, amikor nem keri?

"fura az, hogy még az életben nem voltak együtt nélkülem. Csak észrevettem volna, ha az anyám tesz, vagy mond valamit???"

Felmerült mar benned, hogy "a hiba az Ön keszülekeben" is lehet? A ferjem is "süket" volt eleinte az anyjara. Hat persze, hiszen az edesanyja igy nevelte, hogy amit ö mond, az szent, azon nincs mit gondolkodni, az ugy van! En kezdtem el felhivni a figyelmet, pl. "emlekszel, amikor ezt es ezt mondta"? Eleinte nem is emlekezett!!! Majd mar "remlett valami". Majd direkt utana emlekezett, de amikor törtent, akkor nem tünt fel neki. Most, 8 ev utan, ott tartunk, hogy akkor is eszreveszi, de meg nem tud vele mit kezdeni... Erted? Mar latja, milyen az anyja, mar feltünik neki, csak egyszerüen nem tudott eddig mit kezdeni vele!! (Hozzateszem, ugyanebben a rokonsagban egy tök hasonlo eset miatt a ferfi, konkretan az anyosom öccse, elvesztette emiatt a feleseget kb. 15-20 eve, es ez a ferfi allandoan utalgat nekem arra, hogy ezt mennyire megbanta, ö is lehetne boldog, ha akkor... Szoval jol teszed, hogy keresed a megoldast.)

Javaslom elolvasni Eric Berne: Emberi jatszmak könyvet, erre is megtalalhatod a magyarazatot es sok hasonloban segithet.

Bar en is egy nö vagyok, es nem a mi tanacsunkat kerted, batorkodtam megirni a ezeket (mert visszajelzesek szerint jok a ralatasaim), es remelem, talasz benne neked hasznosithato dolgokat.