Férfitársaim! Hogy viselitek, ha a Feleségetek nagyon nem jön ki Édesanyátokkal?

OFF-bol kimaradt a közepefele: Hozzateszem a bebiszitteres beszolashoz meg, hogy tudom, hogy kivülem itt a forumozok nagy resze nem tartja normalisnak, hogy ezek utan is barmikor jöhet az anyosom, amikor kedve van. Ez bennem persze rossz erzest okoz, ezert is jarok terapeutahoz. Ha emiatt eltiltanam, az nem lenne jo a gyerekemnek, plusz ahhoz vezetne, hogy akkor meg oka is lenne ra, amiert ellenem van, ugye?

15.07

Utolsó, majd ha felnősz, több eszed lesz, ne adja ég gyereked akkor majd visszaolvasod amiket írtál...reméljük.

Aztán nyald az anyósod seggét szép kristályfényesre, de lehet akkor is utálni fog.

Amiről fogalmad sincs abba ne szólj bele.

15.44:

"De talán mert nem vagyok egyik sem, elfogulatlanul tudom szemlélni az eseményeket..."

Vilagos, nem voltal egyik helyzetben sem, ki mas tudna jobban megitelni a helyzetet, mint Te, ugye? Ez olyan, mintha egy könyvet irnek (mindenfele utanaolvasas nelkül) a sziberiai perzsamacskak parzasi szokasairol, vegülis ki mas tudna jobban, mint en?! XD

"A férfiaknak miért nincs bajuk az anyátokkal?"

Nekik az apánkkal van, meg az apánknak velünk, ha nem akar minket elengedni maguk mellől, ha szerinte még mindig az pici lánya vagyunk, ha mindig mindketten jobban tudják, mint a másik, stb.

Csak az apák ritkábban ilyenek.

Azoknak akik azt kérdezi miért fogadják meg az anyjuk tanácsát a lányok az anyósé helyett/ellen:

Azért, mert természetes dolog hogy amit az embernek a saját anyja mond, azt egyszerűbben megfogadja az ember, hiszen így nőttünk fel, édesanyánk terelgetett a jó irányba, nevelt, segített. Ismerjük a gondolkodását, tudjuk hogy imád minket és hogy milyen gyerekkort képes biztosítani a tanácsiaival hiszen megtette velünk is. Ezért természetes hogy saját édesanyánk tanácsai valahogy emészthetők, sőt, nálam például szíves fogadtatásra lelnek.

Ezzel szemben anyós egy idegen gyereknevelés szempontból, hiszen a fiát (férjünket) NEM ismertük babakorában, nem tudjuk hogy akkor milyen elveket követett, nekünk az anyós kvázi idegen hiszen a nevelése NEM tartozott az életünkhöz soha.

Ennyi a nagy titok, de egy kis gondolkodással bárki rájöhetett volna aki azt kérdezgeti hogy miért idegesít az anyós nevelési észosztása a saját anyánkkal ellentétben. Elég ha belegondolkodtok kedves ezt kérdezők, amikor kisgyerekek voltatok, és rátok szólt valaki hogy vegyél sapkát, akkor ha anyátok tette akkor természetes volt, de ha a szomszéd utcában lakó Bözse néni akkor furcsálltátok, idegesített, sőt néha lesz*rtátok.

No, anyuka-anyós nevelési tanács-utasítás (kinél mi)osztása ugyanez, csak 20 ével később.