Párod milyen rossz szokása zavar nap mint nap?

Szokása az, hogy hónaponként megcsinálni a következőt: fogja a női borotvámat, végig húzza a combján, bevizezi a borotva fejét, vissza rakja a helyére, aztán megsimogatatja velem, hogy ugye milyen jó sima? :D

De valljuk be lányok, hogy ezek nélkül hogy is bírnánk élni? :))

Huhh, na akkor most jövök én mint nő aki csinál hülye, irritáló dolgokat:

- Mozgatom az ágyat. Legalább 4-6hónaponta átpakolom más szögbe külömben képtelen vagyok tovább aludni benne ha ugyanúgy helyezkedik el a szobában. alvászavaraim lesznek tőle...ja meg ilyenkor a komplett bútorzat min. fele átvándorol a szoba másik felébe.

- Ő viszont képtelen megválni az alvóhelyétől, mániája, hogy én holdkóros vagyok aki éjszakánta vándoról. (mivel van még egy heverő s egy kihúzható fotelágy is a szobánkban, épp mire van gusztusom.

- 2 takaróval alszok, egyet a lábamközégyűrök, másikat magamra s még így is ellopom az övét. A takarófélelme odáig jutott, hogy cipeli magával elöllem a villanylekapcsoláshoz is. :)

- Benne utálom, hogy nemtudja magának megigazítani a párnáját, mindig nekem kell a fejealá nyomkodnom. Éjjel aztán olyan mélyen (érsd: mint akit lebunkóztak s hernyóvágörnyedt takarógubólyában...), hogy képtelen éjszaka bármit változtatni a párnáján, hogy kényelmes legyen így minden reggel fáj a nyaka.

- Bármikor mikor megjövök min. fehérneműre vetkőzök s úgy rohangászok a lakásban. Képesvagyok széthajigálni a cuccom de aztán mindig összeszedem, szennyesbe vándorol.

- Kényesen pedánsan összehajtogatja a holmiját s a polcra teszi. ez kb 3-4 perc míg ő a holmiját pakolgatja... hiába szexről volt szó, miközben én épp már az előjátéknál tartottam volna s az ágyban várakozom mellékesen akárhogy. De a szép kupac a polcról persze nem ő általa.

- Imádom ha pattanásokat nyomkodatok s ő is viszont. nem is a pattanás a lényeg benne, inkább az a félóra "előjáték" amikor is meggyőzzük a másikat miért is mi nyomkodjuk az ő bőrét. Mellékesen ő kedvesen a ruhámba törli míg én nála zsepit használok.

- Utálja, hogy pucéran, vizese végig rohanok a lakáson a szobánkig lábnyomokat hagyva.

- Gusztustalannak tartom, hogy szerinte a fürdöszobai kézmosó pont jó magas így ott borotválja a fanszőrzetét is.

- Ő is edényhalmozó....imád nekem mosogatni valót hagyni,főleg az éthordója....

- Valamiért imádom az állott kaját. Pl: mikor kirándulunk a othon megtaláljuk a táska alján a megmaradt szendvicseet azt én megeszem mert imádom. (volt, hogy direkt éheztem inkább nap közben mert tudtam othon vár majd a szendvics. Szóval az éthrdójára is sokáig így tekintettem mint valami perverz, mindig akármennyit pakolok ő meghagyja a felét minimum. Persze mikor én rávetném magam közli, már rossz, mert ő is megmelegítette már egyszer....

- Nemtudok széken enni, nekem fotelben vagy kanapén kell, hogy a lábaim felhúzhassam. Ő pedig direkt elfoglalja a helyem mindig. (már 3szék tört össze így paranoid vagyok)

- Valamiért kényszeres vágyat érez rá, hogy én is szeressem a F1et. nem azt a két órát sajnálom tőle mikor is akár pucéran is mászkálhatnék elötte nemlátja...hanem, hogy feltétlen kéjenc módjára mindent elmesélróla hiába nem akarom tudni.

- Édességpárti vagyok, azért mindent megteszek. Ha kell a párnámban rejtegetem de ő mindig elveszi...mivel bepörgök től.

- Olyan az emésztése mint valami öregembernek, az olaj,tejföl,főlelék meghajtja, levesre áhítozik de ha van nem eszi meg mert othon régen kötelezték rá így itt most a szabadságát hirdeti a nem evéssel. Szerinte.

- Mindent ÉN akarok megszerelni mert ha más tenné mindig kételkednék az eredményben. Ő azonban ezt nem fogadja el, mindenbe beleakar nyúlni, matatni, eltünteti a dolgaim stb.

- Bármikor próbálok vele könyvről beszélgetni, számára a Harry Potter s Gyűrűk Ura dimenzióján kívűl nincs más, mindig ahoz hasonlít, abból idéz, aszerint ítél.

- Minden elmenetelekor végig kérdem a megvan a kulcs/bérlet/pénztárca/mobil/zsepi/étel/meleg ruha/esernyő/fejed témakört amivel halálra idegesítem. (mindig mindent elhagy)

- Nemképes sose becsukni a fürdőszoba ajtót hanem csapkodja. Akárhányszor szólok bevágja maa után, hiába alszik a babánk.

- Utálja, ha épen nézünk filmet én kicsire rakom s kártyázok közben.

- Ő ellenben lassan olvassa a feliratokat ezért méglassabban haladunk a filmel. :)

- Ő két nap alatt kigyógyul a betegségekből én viszont rémes beteg vagyok, folyton morgok, hisztizek, persze gyógyszert nemszedek.

- Bosszantja, hogy katicás szerencsehozó bugyikat gyűjtöm.

- Képes bárminemű ruhaneműt tönkretenni. Az alsógatyái mindig a félszeműtöröknél jukadnak ki neki s hiába minden, ugyanúgy hasadnak. A cipzárokat is tönkreteszi, pulcsin,kabáton,táskámon,farmeren.

- Vele kerestetem mindig a mobilom.

Hát talán ennyi, mi igazán lökött pár vagyunk...:D

Az, hogy minden kajába belaharap, amit magamnak (vagy a gyerekeknek) készítettem elő, persze kérdezés nélkül. És nem eszi meg mindet, hanem otthagyja megrágcsált maradékot, és utána ártatlanul megkérdezi, hogy "Ezt magadnak készítetted? Bocsi!"

Állva eszik, és vacsora közben beleeszik a gyerekek ételébe, csak úgy (szintén állva)

Ááá, a kajába beleevés nálunk is van! Vacsizunk, közben persze én pattogok, ha kell valami, közben ellopkodja a kaját a tányéromról! Egyszer fontos hívást vártam, ami vacsi közben érkezett, kimentem telefonálni, ő közben befejezte az evést, és az enyémből is elkezdtett csipegetni. Olyannyira velejött, hogy gyakorlatilag az egészet eltüntette, és nem volt több. Neki fel se tűnt, én meg ottmaradtam éhen. :(

De olyan is van, hogy míg felállok valamiért az asztaltól, pl vízért, vagy neki szedni még egy adagot, addig az én kajámból kilopkodja a legjobb falatokat, pl a húst az édessavanyú csirkéből, meg ilyenek.

Szóltam neki amúgy a fenti telefonálós eset után, hogy nem tűnt-e fel neki, hogy megette a kajám, és nincs itthon más... Sajnálkozott egy sort, és azóta visszafogja magát. De a húsok a mai napig eltűnnek a tányéromból. :)

-Ruhába alszik, hogy reggel korán ne kelljen öltözködnie

-Nem fürdik minden nap, mert "tegnap már fürdött" (erdőn dolgozik)

-Nem találja a dolgokat. A szeme előtt vannak a dolgok és nem látja.

- Ha kérdezem, hogy mi volt ma, a válsz: hideg! (nyáron természetesen meleg)

-A sáros bakancsával végigjárja a nappaliban a szőnyeget (szerencsére a szobába nem jön be cipővel) .

-Ha megvan fázva, akkor ő halálos beteg.

-A lottón mi is szoktunk veszekedni, hogy kinek mennyit adnánk. ( nem is lottózunk)

- A morzsát nem sepri le az asztalról.

- A kocsiba le kell vernem a cipőmet, ha beszállok, meg nem ehetek benne, hogy ne morzsáljak, mert az a szeme fény. Viszont a házban semmilyen munkát nem csinál.

- Anyámék házában lakunk, külön a szülőktől, és nem kapálja az udvart mert " úgysem a miénk"