Hogy lehetne kikerülni az "anyóst"? Az rossz, ha próbálom ezek után leredukálni a találkozások számát vele? Kicsit hosszú.
Az a helyzet, hogy 5 hónapja vagyunk együtt a barátommal és most találkoztam először az anyjával.
Nekem furcsa volt nagyon alig vett észre (gondolom szándékosan) és végig csak a fiához beszélt, hozzám sem szólt. Az elején még üdvözölni sem jött oda, csak vagy 5 perc múlva. Annyit csinált, hogy elémtett egy pár db sütit, hogy egyem meg és mondta "vicceskedve" a barátom, hogy jobb ha megeszem, mert az anyja megsértődik...
Én bevallom őszintén, előtte ettem pont egy fél- egy órával, tele volt a hasam és egyáltalán nem kívántam a sütit, ráadásul édes is volt nagyon és nem is nagyon ízlett, és nagy kínok árán, de megettem mindent, hogy nehogy ne legyek szimpatikus esetleg emiatt. De közben magamra hagytak, kimentek a konyhából egy másik szobába valamit megnézni, én meg egyedül ültem a konyhában, és tömtem magamba a süteményt, és szenvedtem vele, próbáltam gyorsan enni, hogy hamarabb meglegyen, alig rágtam, csak nyeltem szinte. Mondjuk itt jó, hogy nem voltak bent és nem látták, hogy eszem...
Utána az anyja megkérdezte, milyen (ekkor a barátom nem volt bent) mondtam, hogy nagyon finom, köszönöm. Erre kiment...
Ennyi volt. Tehát a lényeg, hogy én tényleg minden tőlem telhetőt megtettem, mégis mióta már látott engem az "anyós", azóta a barátom néha furcsa dolgokat mond, amit eddig nem, mintha az anyja mondott volna valamit rólam és befolyásolná... Pedig nem értem, mi lehet a baja...
Amúgy nagyon egy idegesítő, sápítozós, magas hangú, káromkodós, nyers stílusú asszony... Nekem nem szimpatikus, főleg ezek után nem... De mit tehetnék?
Nem tudom, tényleg ő áskálódott-e...
Félek, hogy ez csak rosszabb lesz... A barátom az egyetlen gyereke és eléggé rá van szállva, mert ő a "pici" fia...
Nekem elment a kedvem még a barátomtól is ezek után...
Ti mit tennétek?
Ja, azóta még 2 alkalommal futottunk össze vele, mert messzebb lakik és akkor sem volt valami közvetlen, akkor sem szólt hozzám.
A barátomtól nem mertem megkérdezni, miért ilyen. Semmit nem is kérdeztem, azt sem, hogy az anyja mondott-e valamit rólam, mert félek, hogy úgyis hazudna.
Miert udvozolt volna O Teged? Te vagy a fiatalabb, az "ujonnan jott", eked kell udvozolni, bevonni egy beszelgetesbe.
Ha nem is vagy ehes, sutit illemsegbol meg kell kostolni.
Ugy latszik minden bajod van a holggyel, vegul is nem is tudod, hogy mi.
Ha elment a kedved, ne szenvedj, ne szenvettesd oket, menj.
Hasonló szitu történt meg velem is, bár mi utána szakítottunk.
1 éve lehettünk együtt a sráccal, amikorra nekem nyilvánvalóvá vált, hogy totál az anyja irányítja. Addig csak azért nem szakított velem, mert szeretett. Pedig az édesanyja mióta 'megismert' ellenem volt. Igaz a srácnak volt egy húga is, de őt le se szrta!
Volt, mikor ott aludtam náluk és reggel arra ébredtem, hogy az anyja áll az ágy előtt egy buszmenetrenddel. Pedig tudta jól, hogy aznap a srác nagyszüleihez mentünk volna ki a temetőbe, mivel megkért rá, hogy kísérjem el. Az anyja megkérdezte, hogy mikor óhajtok hazamenni. Mondtam neki, hogy felöltözöm és megyek is. Srác utána 15 perccel hívott, hogy hova tűntem, mire mondtam, hogy haza indultam, mert anyukádat zavartam.
15:16 vagyok.
És ezek után annyit volt képes mondani: 'Jó rendben, akkor majd beszélünk!'
Én azt hittem, hogy agyhúgykövet kapok...
nálunk pont fordítva volt.
az elején bájolgás, gyere át kajálni, kiruccanunk külföldre egy napra várost nézni, küldök kaját, küldök ajándékot, meg ami csak kell.
aztán fél év múlva valami miatt én lettem a közellenség.
azóta finomodott a viszony, de azért érzem, hogy nem én vagyok a kedvenc. pedig normálisan, tisztelettudóan viselkedek, egy rossz szavam nem volt anyukára, mert tisztelem benne a párom anyját. és egyébként sem bántanám meg egyiküket sem, mert annál azért jobb nevelést kaptam.
a párom is anyuci egyetlen pici fia, ha hagyná még a popóját is kitörölné. :)
na, de az elmúlt évek sokmindent bizonyítottak, nem kell attól félnem, hogy anyós telebeszélni az emberem fejét :)
Köszi a válaszokat!
Durva történetek...
Szerencsére másik városban lakik és azért a fiát sem látja minden nap, engem meg főleg nem fog szerintem.
Majd kiderül, mi lesz később. Sajnos nemsokára nyugdíjba fog menni, így több ideje lesz jönni-menni, és szerintem többet fog a barátomnál is tartózkodni. Csak az a baj, hogy nem lehet mindig úgy időzíteni, hogy én ne legyek ott. Az azért mégsem túl jó, ha mindig megkérdezem, hogy jön e az anyja és mikor.
De már ott tartok, hogy egyenest félek is az anyjától. Látszik, hogy nem kedvel. Meg szerintem lenéz is azért, mert árufeltöltőként dolgozom egy szupermarketben. Van szakmám, de azon belül nem tudok elhelyezkedni, mert ez nem egy nagy város és kevés a lehetőség. Ez sem tetszik neki. Meg az sem, hogy fiatalabb vagyok a barátomnál, én 25, ő 37. Látható, hogy már nem gyerek, de még mindig nagy hatást gyakorol rá az anyja.
Mivel nem említed az apát, gondolom, el vannak válva, de mindenesetre anyós egyedül él, ugye? Hát ez már önmagában nagy esélyt ad arra, hogy a párod anyuci pici fia. Mivel nincs férfi az anyós életében, párod a mindene, és mindenki egy átokverte szemét, aki el akarja venni tőle. Ez lennél te...
Ahogy olvastam, elég kínban lehettél ott, sajnálom. :( Tudnál példát mondani olyanra, amit azóta mond a barátod? Miért érzed, hogy hatna rá? (el tudom képzelni...)
16:15:
Nem tudom, miért lettél leszavazva... Biztos épp erre járt pár anyós. :)
Na, de szóval... ez überbrutál, amiről írsz! Nem tudom eldönteni, hogy az anyós bunkóállat stílusán döbbentem-e le jobban, vagy azon, amit az exed reagált rá... Gondolom nem bánod, hogy megszabadultál ettől a csőcseléktől.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!