Családon belül közös kassza úgy, hogy te keresel többet? Belemennél?

Hát a szüleim így voltak. Apukám keresett jóval többet, plusz támogatták a szülei, földbérleti díjak stb… hát nekem ez gyerekként nem volt jó. Jófej szüleim vannak de pl anya a munkája mellett nagyon sokat foglalkozott velem. És rossz volt látni hogy ha neki valamire nem futotta. Ha valamire neki már nem volt akkor megkérdezni apát azt megveszi e. Én sokáig azt hittem szegények vagyunk.

Én ezt semmi esetre sem akartam mikor mi különköltöztünk a férjemmel. Ez az enyém, ez a tiéd. Pedig mikor összeköltöztünk akkor ő épp munkanélküli volt. Nekem jó munkahelyem és egy anyagilag támogató családom. De onnantól kezdve minden forint közös lett. Az is amit otthonról hoztam. Azóta a férjem is jól keres. Nem bántam meg hogy közös.

Ennyire nem bízol benne? Akkor eleve nem kellett volna vele lenned, pláne nem gyereket csinálni!

Számomra alap, hogyha én sokkal jobban keresek a páromnál segítsem őt ahol tudom. Az, hogy te nyugodtan néznéd, hogy nem tudja kifizetni a minőségi dolgokat az számomra felfoghatatlan.

Közös bankszámlába semmiképp, még akkor sem, ha egyforma a kereset.

Nálunk ez úgy működik, hogy általában én vásárolok be a háztartásba élelmiszert, drogériai termékeket, még néha ruhát is veszek a férjemnek. Cserébe ő fizeti a rezsit. Egyébként saját szükségleteket, pl ruha, cipő, parfüm, mindenki magának veszi. Ha nagyobb kiadás van (pl le akarjuk cserélni a kanapét), akkor azt megbeszéljük és közösen vesszük meg. Ha sokkal többet keresne, akkor elvárnám, hogy annak arányában többet is adjon bele az árába.

Még az élettársi kapcsolat is érzelmi és vagyonközösség.

Ti csak együtt laktok.