Mit csináljak? Elviselhetetlen számomra anyum párja.
24 éves nő vagyok, anyukámmal, párommal és anyum jelenlegi párjával élünk egy házban. Anyum 8 éve elvált apámtól, ami azért anno engem komolyan megviselt, tekintve hogy apum az egyik legkedvesebb, legszerethetőbb ember akit valaha ismertem. 1 éve ismerkedett meg anyám ezzel a fazonnal, elvileg valamilyen összejövetelen találkoztak először. Nagyon meglepett a dolog, mivel az azelőtti 7 évben anyámnak egyetlen árva kapcsolata sem volt, nyílván váratlanul jött a dolog. 4 hónapja ideköltözött a pali, mondván ne kelljen a gagyi albérletben laknia. Teljesen kiakadtam mikor ezt megtudtam, hogy ideköltözik, főleg hogy anyám erről se engem se páromat nem kérdezte meg. Őszintén szólva a pasasnak nem a személyiségével van a baj, próbál kedveskedni, azt én is látom, hogy szereti anyámat, de baromira idegesitő stílusa van. Szimplán megérzés vagy én nemtudom, de 100$, hogy ezt a kedveskedést csak azért csinálja, mert kényelmesebb itt neki a nagy háza mint egy koszos panelba. Közös programokat akar szervezni, képes elhívni együtt mozizni, kirándulni minket párommal meg anyámmal, mintha 10 éves gyerekek lennénk, baromi idegesítő. Múltkor vettem magamnak felvágottat, simán beleevett, majd mikor szóvá tettem, akkor azt hazudta, hogy nemtudta hogy én vettem és még az nap hozott egy új csomaggal. Nekem ez az egész kedveskedés, meg felvett apa szerep annyira idegen meg unszimpatikus, hogy az hihetetlen. Lasson ott tartok, hogy inkább mi költözünk el párommal, csak ne kelljen ezzel a palival egy légkörbe lenni.
Mi lehetne a megoldás?
Már kimondtad.
Anyádnak joga van a boldogsághoz. Költözzetek.
Költözz el. Amúgy szimpatikus pasasnak tűnik, szerintem szimplán kedves, csak nem az apád. Biztos nehezen emészted meg, de az anyukádnak joga van boldognak lenni, kezelhetnéd érettebben a kérdést.
A felvágott kérdés meg baromi kicsinyes, nem tudhatta, hogy te vetted magadnak, ha legközelebb lesz ilyen írd rá a neved, vagy jelöljetek ki saját polcot a hűtőben, ha nem akarsz közösködni.
Anyukádnak is jár ennyi. Ráadásul az ő házában laktok. Én megértem, hogy nehéz ezt megszokni, mert egy nagy váltás volt, de egy olyan emberrel kell együtt élnetek, aki igyekszik kedves lenni, ez határozottan a jobbik eset.
Nem ismerlek, de van bennem egy olyan érzés az írásod alapján, hogy azért ilyen nehéz neked ezt elfogadnod, mert nem dolgoztad fel a szüleid válását, és nem tetszik, hogy valaki más van az apa szerepben. Nem értem, hogy miért lenne nevetséges, hogy közös programokat akar szervezni. Szerintem a te hozzáállásod ehhez sokkal gyerekesebb, mint maga az ötlet. Anyukád boldog, te pedig ahelyett, hogy örülnél, ellenséges vagy a párjával, őszintén szólva, elég nagy önzésnek tartom ezt.
Hisztis hercegnő, az.
Számomra az nem tűnik igazságosnak, hogy én a gyereke vagyok anyámnak, de ez az ember úgy költözött ide, hogy akkor még 1 éve sem voltak együtt anyámmal.
Mi pedig párommal nyílván nem ingyen éldegélünk itt, fizetünk mindent magunk után amit lehet, nem gondolom, hogy nekem kéne emiatt abból a házból elköltözni ahol felnőttem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!