Mi a fenét csináljak már? Komolyan mondom ez már elviselhetetlen.

Sajnálom a helyzetedet, én is valami hasonlóban szenvedek csak én még a szüleimnél élek párommal együtt. Sajnos nem lehet velük mit tenni :S A mi egyetlen megoldásuk az ha elköltözünk.

A felháborodásod jogos, de nem tudsz mit tenni, így lettek nevelve, meg ezt látták annak idején az ő szüleiktől. Ahogy öregszenek egyre rosszabb lesz.

21/L

Ne menekülj otthonról, hanem utasítsd rendre! Minden öregedő ember háklis (én is), ki jobban, ki kevésbé. Ez azonban még nem jogosítja fel arra, hogy bárkinek is az agyára menjen. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Válaszolgass neki epésen az epés kérdéseire.

Miért használsz ennyi mosószert? – Nem maga veszi, nem maga fizet érte, nem maga szabja meg, mennyit használok.

Miért fürdesz ennyi vízben? – Mert egy X cm magas X kg-os X éves nőnek pont ekkora mennyiségre van szüksége, hogy tiszta legyen. Ha nem hiszi, számoljon utána. Fizika+matek.

Minek az a sok fölösleges dolog? – Mert akkor vagyok boldog, ha birtokolhatom. A boldogságom csak megér ennyit, nem? Másrészről ha savanyú a szőlő, és csak azért kötekszik, mert magának nem telt rá annak idején, az legyen a maga szoc. problémája. Az irigység csúnya betegség – nem veszi észre, hogy egyre rondább lesz?

Miért így? Miért úgy? Bezzeg a mi időnkben... – De most nem a maga idejében vagyunk, mama, hanem az ENYÉMBEN! Most ezt kell megszokni, ebben kell élni. És élni hagyni a másikat. Ha nem tud ezzel megbarátkozni, kopjon le, húzza magára a fődet, vagy bánomisén!

Ne nyavalyogjon, ha valamije fáj. Menjen vele orvoshoz, annak nyavalyogjon. Ha nem hajlandó orvoshoz menni, magára vessen, de itt ne picsogjon, mert ÉN NEM VAGYOK ORVOS, és nem tudok segíteni a sajgó forgóján, meg a köszvényes ízületein.

Nem ízlik a főztöm? Nosza, elő lehet fizetni az étteremben a menüre, aztán ott reklamálni. Amíg én főzök (mert maga lusta), addig ne mondja meg, mit hogyan csináljak, maximum ha kikérem a tanácsát, amelyre egyébként nem vagyok rászorulva.

Egyéb kárálások esetén. – Kopjon már le! Kit érdekel?!

Laktál már olyan nővel, aki állandóan panaszkodik, dirigál semmi nem jó neki? Az elején még elviselhető, egy idő után egyre rosszabb. Hiába vagy boldog élvezed az életed, jön és elszúrja az egész napod a panaszkodásával, leszívja az össze energiádat és nincs kedved semmit se csinálni, csak menekülnél és menekülnél és menekülnél, de nem tudsz. Próbáld ki és után megérted :)

Első voltam

Az én családom tönkretette a mama....9évig élt velünk,mert már magatehetetlen volt stb....Bár mi anyagilag több mindent megtehettünk, azt azért elmondom,hogy a pénz nem oldott meg nálunk semmit.

Jogos a felháborodásod,de sajnos ez van ezt kell szeretni.

Beszólogatni pedig felesleges már egy idősebb nőnek,mert úgysem lehet megváltoztatni senkin.Én ezeken túl vagyok,kár veszekedést szítani :-)

Gondolj arra, hogy elérd a céljaid,és minél előbb elhúzhass onnan másik lakásba:-)

Őszinte részvétem, de amíg az ő lakásában laktok, sokat nem tehetsz. Adott szituációban gondold végig, igaza van-e. ha igen, kérj elnézést, ha nem, döntsd el, akarsz-e vitatkozni. Ha igen, próbáld meggyőzni. Ha nem, mindegy mit csinálsz. Engedd el a füled mellett, mondd, hogy "igen Mama", én így szeretem Mama, mi így szoktuk, maga sz3rint hogy kéne, vagy amit akarsz. Csak ne idegesítsd magadat még te is, elég ha ő bosszant.

El fogtok költözni, addig ki kell bírnod.