Szülés előtt állok, szemét vagyok, ha megkérem a párom gyerekeit, hogy egy ideig ne jöjjenek hozzánk?

Semmiféle elvárásom nincs, és mivel nem én neveltem őket, így nem is szoktam kérni vagy utasítani őket, ez így alakult, így éreztem fairnek. Annyi a feladatuk, hogy maguk után elpakoljanak, egyébként én látom el a háztartást, de ezzel nekem nincs is bajom. Nyilván a viszonyunk sem olyan, mintha a saját gyermekeim lennének, igyekszem a kedvükben járni, inkább vagyunk hotel mint otthon. Arról nem is beszélve, hogy nem tudom, hogy úgy pláne nem vagyunk, hogy a 22 éves fia előtt szoptassak vagy hálóingezzek, stb. Elvonulni el tudok, van külön hálónk, de annyi minden miatt szorongok, hogy nem szerettem volna most bujkálni vagy bármi, hanem egy kis intim légkörre vágyom legalább egy rövid ideig, pár hétig, amíg beáll az életünk. (És természetesen innen szoktak suliba menni, amikor itt vannak egy hetet, ezt a kommentet nem is értettem. )