Anyósom rászólt a fiamra, mert nem tetszett neki, ahogyan eszik. Jogos a kiakadásom?

Állítólag a hírhedt 5-majom kísérlet (öt majom és a létra, stb., többféle néven fut) nem igaz a a szó szoros értelmében, szóval a valóságban nem történt meg ilyen majomkísérlet, amikor meg utánacsinálták, az igazi majmok nem kezdték bántalmazni a kilógó társukat. Ettől függetlenül maga a mém elég találó, és munkahelyi, csoprotos bántalmazási, egyéb emberi helyzetekre elég elgondolkodtató, nem véletlenül idézik coaching meg munkahelyi bullying témával foglalkozó oldalakon.

[link]

[link]

Kívülről nézve logikailag kicsit tényelg körben forgónak tűnik a helyzet, hiszen önmagában az asztali etikett az a része, ami nem vonatkozik célzottan sértő vagy közegészségügyi szempontból következményeket hordozó dologra, egy kicsit tűnhet öncélúnak. Ha egy társadalomban nincs szó és fogalom sem arra, hogy ,,proli'', hanem csak közvetlenül ragadják meg, hogy ami valakinek árt, azt nem szabad tenni, de nincs külön valamiféle rétegzése a dolognak, hogy ki honnan jött, hova született, elvileg akár még működhet is.

,,de azért nagyon nehezen viseli, hogy nem tanitok neki "polgári értékeket". Meg anyós alapból lenéz engem, mert a szüleim hirtelen felemelkedett emberek (nem vagyunk gazdagok)és szerinte prolis a stílusunk.Nem szereti az anyukámat mert szerinte túl közvetlen-tolakodó a stílusa, pedig nem is csak anyum így próbál másokkal szimpatizálni apámat meg egyenesen utálja, mert szerinte folyton csak okoskodik és kapzsi. Ez szintén nem igaz, csak nagy tudású ember, sokat tett azért hogy nekem és a testvéreimnek mindenünk meglegyen és nagyon üzleti beallítottságú.''

Volt az ,,Életmódtörténet'' c. történelemkönyv-sorozat, amely az emberiség történelmét a hétköznapi ember élete szemszögéből mutatta be.

[link]

Ott az első résznél, amely magát a teljes sorozatot vezette be, volt egy előszó, ami épp egy mai magyarországi történetet mutat be kedvcsinálóként, kicsit ehhez hasonlót, ahogy írod.

Szüleid szép, hogy ezt elérték, egy olyn család összejövését, ahol különböző csprotok találkozhatnak, ez szép eredmény, ritka hogy különböző csoportok így össze tudnak jönni a mai Magyaroszágon, amikor annyira megkeményedett a társadalom. Arra kellhet esetleg vigyázni, hogy Apukád ne legyen túl kemény az üzleti szemléletben, tudom hogy ilyenkor az ember hajlamos kicsit harcolni, sündisznóállásba húzódni.

Én úgy gondolom, hogy vannak fontos egyetemleges értékek,viszont nyelvjárás és egyes apróbb viselkedések terén nem nagyon hiszem, hogy van központi, egyetlen helyes viselkedés, vagy hogy a mai Magyaroszágon kívánatos lenne, hogy egyetlen életmód norma legyen. Más téren viszont fontos, hogy mégis bizonyos vitákat az állam egységes módon lezárt (testi fenyítés központi tilalma a gyereke számára is, egészséges munkakörnyezet, dohányfüstmentes légkör hatósági védelme, családon belüli erőszak tilalma, nők tisztelete). Ami az ezen túli dolgokat, beszélt nyelvet, nyelvjárásokat, asztali illemet, esetleg bizonyos falu-város különbséget illeti, abban nem hiszek egyetlen ,,polgári'' normában, sőt, szerintem ha a Monarchia eredeti soknemzetiségű légköre szervesebben és egyenlőbben tudott volna a XX. szzadban fejlődni, lehet hogy ma nem is lenne az egész kérdés.

En igazan nem tudok kulturaltan viselkedni. Ami nem folyik azt megeszem kezzel 😂...itthon...

De kepzeld anyosomeknal rendesen eszek , kessel villaval, normalisan nem mint egy debil. A 9 eves gyerekunk is meg van tanitva arra, hogyan kell rendesen enni. Es kapaszkodj meg en tanitottam ra.

Az , hogy kinek mi az komfortos a egy dolog, de az , hogy tudsz e viselkedni tarsasagban az egy masik.

Igazan osszeszedhetned magad es havi 2 vasarnap ehetnel ugy mint a normalis emberek.

Nem olyan nagy erofeszites, még nekem is megy 😂... pedig aztan velem vannak bajok tenyleg. 😀

Mondjuk szerintem is idegesítő, mikor valaki 5 percig folyamatosan nyeszeteli a szépen elkészített ételt és nem, nem lehet nem észrevenni, ahogy a tányért csikorgatva trancsíroz perceken keresztül (aztán egy rakás romhalmaz marad abból, amivel gürizett a vendéglátó, kb mint amit kihánytak), miközben mindenki más tud kulturáltan szeletelni egy-két falatot. Ez ugyanolyan diszkréció, minthogy nem böfögök az asztalnál mindenki füle hallatára, pedig jól esne. Nem szarom telibe az asztalnál ülő többi embert, pláne a vendéglátót.

Nyilván kisgyerekeknél természetes, hogy a szülő felvágja neki, de egy 9 éves iskolás gyerek már marhára nem kisgyerek. Egy felnőtt nő, családanya meg végképp.

Ilyenkor örülök, hogy minket a szüleink attól a pillanattól fogva, hogy kezünkbe adták a kanalat arra tanítottak, hogy szépen együnk. Soha nem volt elfogadott marokra fogni az evőeszközt, kétévesen sem. Hatévesen tanultunk késsel-villával enni, mert milyen ciki lenne a suliban, ha nem tudnánk felvágni a húst (az első hét után nem segít a tanító). Otthon is mindig el volt várva a kulturált étkezés, a konyhaasztalnál is, vendégségben meg duplán.

Még nem késő a gyerekednek megtanítani mit, hogy illik társaságban.