Mi a bizonyíték az evolúcióra?

Ja és a 69%-os barátunk ténydefiníciója alapján nem létezik történelem se.

A halott ember tapasztalata nyilvánvalóan nem létezik, hiszen nem tapasztalhattuk a létezését a tapasztalásának, csak következtetünk rá, hogy nyilván voltak elődeink.

Pl. Mátyás király sem bizonyítható így, hogy volt. A róla szóló dokumentumokat elvileg az akkori emberek írták, de ez nem bizonyíték, hiszen nincs tapasztalatunk múltbéli emberek tényszerű (már a 69%-os féle tények szerint) létezésére.

Nem volt középkor, ókor, semmi se volt. Nincs rá közvetlen tapasztalat. Csak következtetés. Elmélet az egész történelmi múltunk.

Tiszta sor.

#102: "Szándékosan ferdítesz, vagy tényleg ilyen ostoba vagy?"

Azt mondtam, hogy a te ténydefiníciód alapján alig létezik tény a Földön, és minden ténynek kikiáltott dolgunkban van következtetés. Ez a ténydefiníciód: "azt el tudom fogadni ténynek, ami mások tapasztalata alapján az, ha (legalább elméletben) van lehetőségem leellenőrizni"

Ha pusztán csak a tapasztalatot fogadjuk el ténynek, már ott megbukott a nézeted, ha valamely tapasztalást többen másféleképpen interpretálnak.

#102: "Nem minden tény ami történetesen igaz, viszont semmi nem tény, ami nem 100%, hogy az."

Ez remekül hangzik, csak semmi köze a vitánkhoz. A kérdés az, hogy mit fogadunk el ténynek. A logikai képleted azt feltételezi, hogy mindenki a logikai levezetésben szereplő elemek minősítését ugyanannak fogadja el.

Pl. a tanár minden gyereknek kötelezővé teszi, hogy az 1-et tartsa igaznak, a 0-t meg hamisnak, utána kér tőlük pl. egy igazságtábla felállítást. Ha a gyerekeknek kötelező a megadott jelek alapján a hamis és igaz nézetét fenntartani, akkor elvárható tőlük, hogy ugyanazt az eredményt produkálják, ami a tanárnak is kijön. De ha az igazságtáblában szereplő elemekről mindenki a maga véleménye szerint dönthet, és az 1-es helyére beírják pl. az evolúció szót, akkor nem várhatjuk el, hogy minden gyerek tök ugyanazt az eredményt produkálja, mert az evolúciót némelyikük igaznak fogja tartani, némelyikük meg hamisnak. Mit akarsz itt számokkal, meg előre megbeszélt egyezményes jelek használatával?

A logika és a matematika ebben az esetben semmit de semmit se segít, hiszen a vitánk lényege az, hogy a tény megítélése szubjektív, te pedig állítod, hogy abszolútum.

Ha igazam van, akkor én nem látom ténynek azt, amit te igen, és amit te csak igaznak gondolsz, azt én ténynek látom. Máskor meg egyezni fog a véleményünk az igaz, vagy hamis megítélésében. Ebben az esetben felállított logikai művelet szinte személyenként eltérő eredményt fog kihozni.

Amikor matematikával, vagyis szimbólumokkal próbálkozol, eleve azt várod el tőlem, hogy az 1-es jelet én is egy darabként értelmezzem, és a mínusz jelet is kivonásnak...stbstb. Nézetet erőltetsz rám, közös megegyezésből indulunk ki, de pont az a lényeg, hogy nincs közös megegyezés közöttünk abban, hogy mit jelent az 1-es jel, vagy a mínusz jel...

A valóság valódi nyomait kell vizsgálnunk, hogy arról miért és hogyan döntünk. Ennek semmi köze semmiféle általad bemutatott matematikához.

A vitánkban ilyesmi megbeszélése dönthet csak, és semmi más: "Ha pusztán csak a tapasztalatot fogadjuk el ténynek, már ott megbukott a nézeted, ha valamely tapasztalást többen másféleképpen interpretálnak."

69%: "azt el tudom fogadni ténynek, ami mások tapasztalata alapján az, ha (legalább elméletben) van lehetőségem leellenőrizni"

Semmit se ferdítettem. A te ténydefiníciód szerint a történelmünk csak elméletileg létezik. Az emberiség nem írott történelméből még emberi tapasztalás sem került elő lejegyezve, így az a történelmi szakasz különösen csak elméletnek tekintendő.

Atommodelljeink vannak csak, amikben következtetés van, tehát az atom csak elméletileg létezik. Azok fúziója is tehát csak elméletként kezelendő. Persze van gyakorlati tapasztalás, de mindebben ezen kívül semmi más tény nincs a te definíciód szerint.

Kontinensmozgás van, de csak attól a pillanattól kezdve tekintendő ténynek, amikor ez első mérést megtették, a többi elmélet, még a mérés előtti egy másodperccel is.

A precesszió periódusa több tízezer év, de ezt a kört senki se figyelte végig, tehát ennek létezése se tény, csak elmélet, bár változást megfigyeltek...

És a végtelenségig lehetne folytatni a ma nem ténynek tartható dolgok listáját a végtelenül agyatlan ténydefiníciód alapján.

A bizonyíték szavunk is értelmetlenné válik a te ténydefiníciód alapján, hiszen csak az a bizonyíték, ami egyúttal maga a tény is.

És még mindig igaz, hogy nem ítélhetne a bíróság se a te ténydefiníciód alapján. Főleg ezzel buksz be mindent.

Tudod, régen volt halálos ítélet is, és igen elkeserítő lett volna szegény halálraítéltre nézve az, ha a bíróság nem ténynek látta volna azt, hogy a vádlott követte el a vizsgált pl. sorozatgyilkosságot.

És a bíróság belefuthat olyan helyzetbe, hogy annyi a bizonyíték, hogy senkinek kétsége nincs róla, hogy ki a tettes. Pl. ha Hitler háborús bűnösként kerül a vádlottak padjára, ugye nem sok esély maradna arra, hogy morfondírozz az ártatlanságán?

De a te ténydefiníciód szerint még lehet, hogy fel is kellene menteni... :D

@69%

#104 "viszont semmi nem tény, ami nem 100%, hogy az"

De értsd meg, hogy te teljesen önkényesen úgy döntöttél, hogy 100% objektíve van! Ha az a vitánk tárgya, hogy ilyen nincs, akkor nem használhatod a vitánk eldöntésében a 100% létezését axiómaként. Azt kell bebizonyítanod, hogy a logikai képletedben jogosan használhatod a 100%-ot. De ha ezt sikerült bebizonyítanod, akkor meg minek a logikai képleted? Akkor azt fogom mondani, hogy O.K. van 100%, és minek foglalkozzak utána ezzel a képlettel?

Még egyszer ez: [link]

Innen: "This kind of argument might be appropriate in a philosophy class (it is essentially correct) but it won't do in the real world."

Legalább elfogadod azt, hogy az a fajta tényfelfogásod, amit propagálsz, bár ismert a tudomány világában, de maga a természettudomány ezt mégis ezt "mindössze" csak filozófiának minősíti? A megfigyelt tény kontextusának mindenképpen bővülni kell következtetésekkel (ha azok mindenki számára nyilvánvalóak, és objektíve ismételhető eredményeket produkál), hogy hasznosítható legyen, és akkor bánunk helyesen a tény fogalmával, ha ezek együtt egy fogalmi körön belül vannak.

A cikkből: "A "fact," as Stephen J. Gould pointed out (see above), means something that is so highly probable that it would be silly not to accept it."

Persze, lehet hogy neked van igazad, de magát a tényt, hogy a tény fogalmát a tudomány vezető alakjai nálad rugalmasabban kezelik, azt elfogadod?

#102: "Bár az ostoba ferdítéseidből, és az alávaló hülyeségekből amiket nekem tulajdonítasz, bár valójában csak a te nem létező logikai képességeid kretén fattyai, már rájöhettem volna."

Áhhh...

Örömmel látom, hogy már nem is tartod annyira unalmasnak a vitát... :D