Mi a bizonyíték az evolúcióra?

Pld.:

[link]

[link]

[link]

?

Madár+madár=madár.

Elefánt+mamut=elemamut

Majom+disznó=ember

Ku+ka=(ezt úgyse találod ki)

Fekete+fehér=színvak

Az evoluciot egy mondattal le lehet irni: az alkalmasabb tulel ('Survival of the fittest'). Nem az erosebb, nagyobb, gyorsabb, hanem az adott korulmenyekhez kepest leginkabb alkalmazkodo faj.

Sok megfigyeles bizonyitja, hogy az elv mind mikro-, mint makroszinten mukodik.

Bakteriumokkal nagyon rovid ido alatt bizonyithato: https://www.youtube.com/watch?v=plVk4NVIUh8

Nagyobb allatokkal szinten: [link] (roviden: az iparosodas miatt egyre koszosabb fakon elo, vilagosabb szinu lepkeket a madarak megettek, a veletlen mutacio miatt sotetebb szinuek nagyobb esellyel kerultek ezt el, igy tovabb tudtak orokiteni azt a veletlen mutaciot)

Ezer es egy bizonyitek van az evolucio mukodesere, csak akkor nem talalod meg, ha nem keresed.

Az evolúció azt mondja ki, hogy ha egy adott tulajdonság (/gén) elősegíti, hogy a tulajdonságot hordozó egyed sikeresebben szaporodjon, akkor az a tulajdonság elterjed. Ez eléggé magától értetődő. Vannak programok, amik ilyen alapon működnek.

[link]

Ha van egy adathalmaz, ami önmaga tökéletlen másolatait készíti el, akkor matematikai szükségszerűség, hogy legyen evolúció.

Ami a biológiai evolúciót illeti, az megfigyelhető pl. baktériumokban, mint fentebb is írták.

Ami a hosszabb távú biológiai evolúciót illeti, tehát pl. az ember kialakulásának a folyamatát, itt egy jó összefoglaló a bizonyítékokra:

[link]

Fosszilis bizonyíték, genetikai bizonyíték, összehasonlító biokémiai, fiziológiai és anatómiai bizonyítékok.

#8

Mondjuk 2 példány akkor tud szaporodni (=egy fajnak számít), ha a DNS-ük legfeljebb 0,5%-ban tér el. Teljesen kitalált szám, nem ez a lényeges. Fogsz két populációt, és elhelyezed őket két külön környezetben. Az egyiknek az egyik irányba változik a DNS-e, a másiknak a másikba. Még mindig ugyanannak a fajnak tekinted őket, mert a változás csak 0,01%. Mondjuk az egyiknek kicsit hosszabb lett a szőre, a másiknak meg rövidebb. Az egyiknek ugyanolyan marad a színe, a másiknak sötétebb lesz. De ott hagyod őket százmillió évre, akkor mi lesz? Idővel a változás megközelíti a 0,05%-ot, majd eléri, majd messze elhagyja. Bálna és ember.

Fajok közti átmenet meg kismértékű alkalmazkodás között nincsen különbség. A DNS nem tudja, hogy húh, most már 0,3%-kal különbözik ez a populáció egy másiktól, akkor most már illene nem nagyon változni. Vagy oké, elértem a 0,5%-ot, akkor most már szabadon változhatok, mert most már más faj vagyok. A DNS csak annyit tud, hogy ez a változás előnyös vagy sem. Leegyszerűsítve, mondjuk a DNS 0,01%-ot változik 1000 év alatt. Csak mondtam egy számot. Az azt jelenti, hogy 100.000.000 év múlva az a populáció már több mint 100%-ot tudott volna változni, vagyis gyakorlatilag bármi más lehet.

Én látom, hogy sok ember megkülönbözteti azt, hogy mondjuk a DNS x%-ot változott y év alatt, és 100*x%-ot változott 100*y év alatt, de alapvetően az evolúciós folyamatban nincsen különbség.

6-os: te a természetes kiválasztódást írtad le, ami az evolúció egy okozója, de nem az evolúció maga (a fajtanemesítés, pl. a kutyáknál is evolúció, csak ott a mesterséges kiválasztás játssza a fő szerepet)

Kérdező: Nnézz utána pl. hogy milyen növényből fejlődött ki az uborka, a banán, a paradicsom, a barack, stb. Aztán képzeld el, hogy mik tudtak kialakulni 500 000 000 év alatt. (előtte még volt 3000 000 000 év amíg csak egysejtűek éltek)