Mit tudunk a GMO növények veszélyességéről? Ki miért fél vagy nem fél a fogyasztásuktól?

@20:

Látom, neked nagyon beakadt valami :)

A legritkább esetben szoktak egyféle területre 5 féle fajtát telepíteni ugyanazon haszonnövényekből. Ha mégis így tesznek, akkor azt nem azért teszik, mert mindegyik másnak áll ellen, legyen az élő, vagy élettelen környezeti tényező, hanem mert mindegyiknek más az íze, vagy egyéb gasztronómia értéke. Természetesen ez GMO fajtákkal is ugyanúgy lesz. Az almád tökéletes példa erre.

Nem mellesleg, ha már a sokféleségről beszélünk, akkor azt ugye tudod, hogy sok haszonnövénynél bizonyos tulajdonságok alapján (pl az előbb említett ellenállóképesség, de lehet hozam, vagy akármi) nemcsak, hogy fajtákat szoktak nemesíteni és szelektálni, hanem egyetlen fajta meghatározott klónjait is. Ez az ún klónszelekció, amit nagy lelkesedéssel csinálnak bizonyos növénytermesztési ágazatokban. Képzeld el azt, hogy mondjuk vannak a kutyák. Az agarakat másmiatt szeretjük, mint a dobbermanokat, vagy éppen a labradorokat. Mondjuk kell nekünk egy jó, pokoli gyors vadászkutya, akkor nyilván az agár a megfelelő választás. Viszont az agarak egyes példányai között is van jelentős különbség. A növények klónszelekciója olyasmi, mintha látnád, hogy hopp, pont az az agárpéldány milyen rátermett, erős, gyors, és elkezdenéd klónozni. Tehát a klónszelekció _extrém módon_ csökkenti a genetikai sokféleséget, mert nemcsak, hogy egyes fajtákra szűkíti a telepített növényeket, hanem annál jóval tovább megy. És ez a klónszelekció hosszú-hosszú évtizedek óta zajlik, bizonyos ágazatokban kiemelt jelentőségű. Ezt te hogy értékeled? "Azonnalállíccsákleaklónszelekciót", vagy ez rendben van?

Mindenesetre ismételten: már most nagyon le van nyomva nekünk a genetikai sokféleség. A GMO nem fogja jobban lenyomni.

Egyébként meg:

"Arról nem is beszélve, hogy az így összerakott növények majd másra lesznek érzékenyek."

Na látod, ez az egyik fő különbség a GMO és a hagyományos növénynemesítés között. A hagyományos növénynemesítésnél gének elképesztő sokasága változik, és _talán_ az általunk áhított tulajdonság is megjelenik az új növényben. De mivel rengeteg más tulajdonság is megváltozott, előfordulhat, hogy ilyen-olyan dolgokra érzékenyebb lesz az új növény. A GMO-nál célzottan vagyunk képesek bizonyos tulajdonságokat alakítani, miközben a többi tulajdonságát a növénynek nem piszkáljuk, ezzel pontosan, hogy elkerülve a "majd másra lesz érzékeny" hibák, gyengeségek kialakulását.

Biológus vagyok

A GMO önmagában semmit nem jelent, csak annyit, hogy (faj)idegen DNS van az illető élőlényben. Ezt a DNS-t azért tesszük bele, hogy csináljon valami olyat, amit addig nem csinált.

Például termeltethetünk vele mérget, ami megöli a bogarat, ami rászáll. Ez nyilván nem veszélytelen, mivel az ilyen, ún. túltermeltetés esetén a termelt méreg mennyisége nem kontrollálható.

De ez nem jellemző, inkább az jellemző, hogy adunk a növénynek olyan enzimet, amivel le tudja bontani a már piacon lévő és aktívan használt gyomirtókat. Pl. sok gyom egyszikű és van olyan irtó, ami az egyszikűeket abálja le. Viszont a gabonák (búza, rizs, kukorica, rozs, árpa, zab) nagy része is egyszikű! Kínaiak fejlesztettek pl. olyan GMO rizst ami egy emberi májfehérje segítségével lebontja az egyszikű-irtó gyomirtót :)

Előző vagyok.

Ilyenkor etikai kérdések merülnek fel inkább. Az emberi májfehérje megevése pl. kannibalizmus? :D

Ismeritek Arisztotelész paradoxonát?

Van egy hajód. Minden héten kicseréled egy deszkáját új deszkára, a régit pedig elteszed.

Miután minden deszkát kicseréltél, a régi deszkákból összeraksz egy második hajót. Melyik az eredeti?

Fehérjetéren ugyanez a probléma itt. Embert eszel, ha van a rizsben egy emberi gén? Nem? És ha kettő van benne? És ha a fél DNS-ét lecseréltük a májban aktív emberi génekre? :D

@23: És ha kicseréljük disznógénre, ehetik-e a muzulmánok? Egyáltalán, mitől ember az ember, mitől disznó a disznó? Ezek inkább filozófiai jellegű problémák. Főleg annak tekintetében, hogy az illetékes májfehérje valószínűleg nem csak emberben található meg.

Ha mondjuk a kobrában is megtalálható az illetékes DNS-szakasz, és a kobrák génjét ültetjük be, akkor már nem gond? Vagy úgy csak 50% gond, mert a kobra és az ember génkészlete (állítólag, de ez most irreleváns) ennyiben azonos?

"Az almád tökéletes példa erre."

Szerintem nem értetted, mire gondoltam.

Ma létezik pl. a Golden és a Star King alma. Ezek eléggé különböznek - nem csak ízre és kinézetre, hanem pl. a betegségekre, fagytűrésre is.

A GMO-nál lesz az ALMA. Egy alap génkészlet, ami ki van hegyezve minden földi jóra (hatalmas gyümölcs, fagytűrő, sótűrő, nem barnul, ütésálló - sőt: vissza is üt - rovarokat eszik reggelire, hernyókat ebédre, támadás esetén hangosan trombitál a többi fának, az érett alma, mielőtt leesne, halkan csönget, stb).

És a Goldenbe bekerül még 2 gén, ami az egyéni színét és ízét adja, ugyanígy a Star Kingnél is 2 másféle.

Tehát lényegében ez ugyanaz az alma, minden más szempontból.

De ugyanígy fog kinézni az összes többi növény génkészlete is, amennyire csak lehet. Pl. biztos megoldják állandóra azt is, ami ma csak egy különlegesség: egy növényen burgonya + paradicsom.

Mindez megint csak csökkenti a sokféleséget.

@27: de, értettem, amire gondolsz, ugyanakkor nem értek egyet. Ismételten, minél specifikusabban alkalmas egy élőlény bizonyos körülmények közötti életre, annál rosszabb más körülmények közötti életre. Ez egy alaptétel. Ha te ezt ignorálod, és a GMO-ra úgy tekintesz, mint valami varázspálcára, ami bármire képes, és a biológia abszolút alapjait is felül tudja írni, akkor persze, előfordulhat ilyesmi, amit írsz. Amúgy nem.

Ezen kívül nem válaszoltál pár kérdésemre ;)

"az eredeti almába is beletehetik?"

Mindegy, mert akkor is csak egyfajta alma lesz végül. Amelyik GMO nem sikerül elég jól, azt nem használják majd, csak a legjobbat. Az meg egy lesz, vagy max. kettő ALAP - és erre építik majd pár génnel a változatokat.

Az eredetit meg semmire sem használják többé... úgy nagyjából leírtam, mit tud majd a GMO, csak azt felejtettem ki, hogy éjjel halványan világítani is fog :-)

...vagy te még szoktál ültetni vadalmát, étkezési célból?

Pedig a GMO ennél sokkal jobban fog különbözni! Lehet, hogy az almát a mai dinnyével lehet majd összevetni, méretre.