Az evolúció hit vagy tény?

Aztán jön a kérdező 10-es kommentje!

Kedves Kérdező!

Definiáld nekem kérlek a következőeket:

"szerető Isten", "saját képére teremt"

14-es komment:

,,közös ős [...] hogy még nem találtak bizonyítékot" - Dede, találtak. Persze nem azt, amit te várnál. Viszont elképesztően nagy genetikai (na meg nézzünk már rá: fenotipusos) hasonlóságot.

>>Innentől kezdve számomra az evolúció is csak egy a ,,sok közül"<< - Kedves 14-es kommentelő! S mi ez a sok?

15-ös! Köszí, megvolt! :) De azért de! Idővel egyre világosabbak lesznek a dolgok, s egyértelművé válik, hogy mi az, ami összeegyeztethető a valósággal, s mi az, ami nem.

16-os! Te egy rettenetesen nagy tévedésben élsz! :D

"Szóval amajmok intelligenciája egy szinten van az emberrel?"

Igen: felnőtt, 7 éves korukban (és utána is) olyan okosak, mint egy 4 éves embergyerek.

"Érdekes, ezt nem gondoltam volna, talán beszélni is tudnak?"

Az emberi hangok felét nem tudják kiejteni - viszont jelbeszéddel hibátlanul elmutogatnak kb. 1000 szót, és megértenek kétezret.

Lehet mutatni embert is, akinek nincs ekkora szókincse.

61. Nem hiszem, hogy tévedésben élnék. El tudom dönteni, hogy minek van jó íze és minek nincs. A sört pl. nem tudom meginni. :) Ez pedig azt jelenti...

Sajnálom. :S

Kis kísérlet!

Eljutottam a 30-as válaszig, de nem láttam még, hogy ti hogy szedtétek szét, szóval most leírom az én érveim, s lássuk, ti mennyiben írtatok mást! :)

Tehát, Kedves 30-as, bár voltár te már kisebb szám, meg tudom, hogy már vagy 5en válaszoltak, de lássuk!

"Miért nincs köztes fosszília?" Namost, konkrétan mik között keresed a köztes fosszíliát? Hihetetlen sokat találtak már, a Tiktaalik, amit fentebb említettem csak egy a sok közül. Másrészről a fosszilizálódás rendkívül ritka folyamat, így is örülhetünk, hogy ennyi mindenünk van.

"Az ember pl miért nem változott? Mindig ember volt." - De, változott. Soroljam? Australopithecus, Homo habilis, Homo erectus ...

[link]

"Ja, és mi az a bizonyíték, ami bizonyítja, hogy egyik fajból ki tud alakulni egy teljesen másik faj?" - Genetikai állomány. A mechanizmusra meg a gyűrűfajok: [link]

"A másik pedig, hogy hogy kezdődött hát az élet? Mert élettelenből élőt azóta se hozott elő semmi, erre milyen bizonyíték van?" Ad egy, ezzel NEM AZ EVOLÚCIÓS ELMÉLET foglalkozik. A szó, amit keresel: Abiogenezis: [link]

Ugyan élőt MÉG nem állítottunk elő, ez nem jelenti, hogy nem is tudunk. Jó úton haladunk, mivel az élet alapköveti már pedig sikerült, bezonyám!

"élőt MÉG nem állítottunk elő"

Azért egy vírust már igen... az sokban olyan, mint egy élő sejt.

És egy élő sejt teljes DNS-ét is.

Azon kívül sehol semmi elvi korlát nincs. Bármit össze lehet rakni - csak piszok nehéz. De attól még meg lehet csinálni, és később meg is fogjuk csinálni.

31-es ...

"Új faj nem jön létre. Még a kutatók sem tudnak új fajt létrehozni egy másikból, hogy jöhetne létre hát véletlenül mindez? " - De. MÉG. És könnyen.

"Emberemlékezet óta tény, hogy a kutyák még mindig kutyák," - Igen. De mi volt a helyzet emberemlékezet (olyan cirka 300000 év) előtt?

"Igaz, hogy az ember és a csimpánz külsőre hasonlít egymásra valamennyire, hasonló típusú izmaik és csontjaik vannak, de mivel az ember abszolút képtelen kereszteződni az emberszabású majmok családjának egyedeivel, ez bizonyítja, hogy két külön teremtményről van szó, és hogy nem tartoznak ugyanabba a teremtett „nem”-be. " - Na igen, s miért nem? Erre, tudod, nagyon csattanós válaszunk van: [link]

Ha még esetleg nem hallottál volna: az embernek egyel kevesebb kromoszómája van, mint a csimpánzoknak (s ez egyértelműen gátolja a közös szaporodás). De ami a legmeghökkentőbb, az egyik kromoszómánk pont úgy néz ki, mintha 2 kromoszómából épülne össze, s ami még inkább a sluszpoén: ez pont az a kettő, ami a csimpánzokban külön van.

>>A tények láttán még Charles Darwin is kénytelen volt elismerni: „Az egyik, nyilván igen fogas, ellenvetés a. . . formák különbözősége, és az a körülmény, hogy számtalan átmeneti láncszem nem köti össze őket”<< - Bezony, Darwin papa is tévedhetett ám! De lássuk csak, mi az amit te figyelmen kívül hagytál, de nagyon: Darwin: A fajok eredete: 1859-ben adták ki. DNS szerkezetének feltárása: Crick és Watson: 1953. Humán genom projekt: 1996-2006. Elmondhatjuk kicsit tehát, hogy az utóbbi időben meglehetősen többet tudunk, mint Darwin. És alkalmazzuk is ezt a megszerzett tudást. Márpediglen a DNS mibenlétének feltárása rendkívüli bizonyítékot adott az Evolúciós elméletnek.

"Úgy 100 éves mutációs kutatás, és konkrétan a 70 éve tartó mutációs nemesítés adataiból a tudósok le tudják szűrni, hogy létrejöhetnek-e mutáció által új fajok." - Igen, és meg is tették. Megintcsak, gyűrűfajok.

>>A bizonyítékok megvizsgálása után Lönnig erre a következtetésre jutott: „A mutációk nem képesek az eredeti fajból [növényből vagy állatból] egy teljesen új fajt létrehozni. Ez a megállapítás egyezik a XX. század mutációs kutatási programjainak összes megfigyelésével és eredményeivel, illetve a valószínűség-számítás szabályaival is.”<< Azóta viszont már tovább léptünk a XXI. századba, és elmondhatjuk, hogy Lönning tévedett!

ÁÁÁ!

Elrontottam a 64-es válaszomban (mely a 30-ikra reflektált), a Tiktaalik csupán egy példa a köztes fosszíliákra, de természetesen nem arra példa, hogy hogy mászott vissza az emlős a vízbe (hanem hogy a hal ki a partra), viszont csak általánosan, mint egy megtalált közös ősként írtam oda.

38-asnál jön a szokásos kérdés, amelyre jön a szokásos válaszom: Ha Kanadát a franciák alapították, miért vannak még franciák?

"Az a baj az evolúcióval, hogy teljesen ellentétben áll az Istenbe vetett hittel." - Csupán a Biblia első néhány oldalával, meg még egy rakat másik teremtésmitosszal. Melyek néhány leírt oldalon kívül nem szolgálnak semmi egyéb kézzelfoghatóval a Világegyetem s az élet keletkezéséről.

"A) Isten teremtett és nincs makroevolucio" - Ez már rég bukta"

"B) Elhisszük az evoluciot, de ez esetben felmerül a kérdés, hogy jött létre az élet?" - abiogenezis.

"Mivel hogy azt is tényként kezelhetjuk h élettelen nem hozhat életet." - Igen. De könnyen vitatható tényként, vagy leginkább: állapotként. Amely megváltozhat.

Na, folytatva a #31-re: „Emellett a teremtett „nemek” keresztezése nem férne össze Isten azon szándékával, hogy ezek a nemek különüljenek el egymástól, és lehetetlenné tenné, hogy az élő teremtmények nemeinek egyéni sajátosságaik legyenek.”

Azon túl, hogy ez egy szimpla bornírt hazugság, hiszen számos új faj megjelenésére mutattunk rá nemcsak a természetben, de akár mesterséges formában is, még pl. megmagyaráznád, hogy mi a helyzet pl. az aranysakállal, ami tud a kutyával is és a farkassal is szaporodóképes utódokat nemzeni? Soroljam még?

#31: „Így még ma is a terméketlenség határolja be a „nem” fogalmát. Ennek a jelenségnek – a terméketlenség próbájának – a segítségével meg lehet határozni a napjainkban létező összes „nem” határát.”

Hát akkor határozd! Aranysakál, kutya, farkas??? Egy nem? Pl. ez az állat most macska, vagy kutya?

[link]

És ha ezt kutyának találod, akkor ez még tudna ezzel közös utódot létrehozni? (…és nem minden a genetika): [link]

Akkor mégsem egy nembe tartoznak? Hogy van ez, barátom? A valóság az, hogy halvány lila pöffenete sincs a cikkírónak arról, hogy mi is lenne az a nembe foglalás (bár le is írja, hogy lövete sincs róla). Ha van, akkor mutass már nekem erről egy rendszerezést! Anélkül ez egy szimpla szájtépés.

#31: „de mivel az ember abszolút képtelen kereszteződni az emberszabású majmok családjának egyedeivel, ez bizonyítja, hogy két külön teremtményről van szó, és hogy nem tartoznak ugyanabba a teremtett „nem”-be.”

Igen, mert genetikailag mindkét ág annyira eltávolodott egymástól, hogy már nem kompatibilisek egymással, de az evolúció pont erről is szól. És arról is, hogy az egyes így kialakult ága újra ketté, vagy több ággá tudnak szakadni, de arra nem is kell példát mutatnia az evolúciónak, hogy már korábban régen kettészakadt ágakban szereplő lényeknek egymás között kellene kereszteződni, mert ilyen ökörséget nem is kíván meg senki az evolúció működésétől (annak ellenére, hogy azért ilyesmikre is van olykor példa, mint ahogy néhányat be is mutattunk ezekből).

#31: „Ilyen volt például az, amikor a lovat és a szamarat keresztezték, melyek egyaránt a lófélék családjába tartoznak. Az így született öszvér néhány ritka kivételt leszámítva terméketlen, ennélfogva nem képes természetes úton továbbvinni az öszvér változatot.”

Na, most mit hadovál itt össze-vissza? Az előbb írta, hogy lehetetlen a kereszteződés, aztán meg kijelenti, hogy ritkán mégis? Döntse már el! Az evolúció pont erről szól, hogy ritkán bekövetkezik egy kivétel, ami viszont ha előnyös egy új környezetben, akkor „villámgyorsan” elterjed, de itt mi a fenéért kellene elterjednie a változásnak? Az öszvérség több előnnyel járna, mint a lóság, meg szamárság?, vagyis az egész eszmefuttatásból az a lényeg, hogy a cikk kénytelen kelletlen beismeri a „néhájával”, hogy valójában az égvilágon semmiféle nemek határa nem létezik, csak a cikkíró fantáziájában.

Nos, a valóság ez: „a szamaraknak és a lovaknak eltérő a kromoszómaszámuk: a szamárénak 62 (31 pár), a lóé 64 (32 pár), az öszvéré általában 63 (31 és fél). Mivel kromoszómaszámuk nem páros, a kromoszómák nem képesek maradéktalanul párba rendeződni, így az öszvérek sem egymással, sem a szülőfajokkal nem képesek szaporodni. Előfordul azonban, hogy a nagyobbik kromoszóma számú szülőtől nem csak egy kromoszómát, hanem egy egész párt kap az utód, az ilyen öszvér elméletileg szaporodóképes lesz. Ennek esélye egy az egymillióhoz.”

Így azután egy kósza mutáció miatt az öszvéred is bizony néha szaporodóképes lesz, és ha az evolúciós léptékben nézzük az esetszámot, ez a „ritkaság” valójában rengeteg esemény.

[link]

„Nemzőképes hímet még nem jegyeztek fel, nőstényeknél 1526 óta több mint 60 ismert szülés volt, ebből csak egyetlen volt szamáröszvér, a többi mind lóöszvér.” Még a magányos elefántok is olykor, ha nagyon be vannak gerjedve, akár az orrszarvúaknak is nekiesnek egy jót szexelni. Te nem láttál még olyat, hogy a fölajzott kutya akár a gazdája lábát is meghágja? Hú, de tökéletesen megcsinálták a fajhatár védelmét, nemde?

#31: „A tények láttán még Charles Darwin is kénytelen volt elismerni: „Az egyik, nyilván igen fogas, ellenvetés a. . . formák különbözősége, és az a körülmény, hogy számtalan átmeneti láncszem nem köti össze őket” (A fajok eredete. 1973, Magyar Helikon, X. fej., 373. o.). Ez a mai napig igaz."

No, lássuk! Itt a fajok eredete: [link]

A 10. fejezetben ezt írja:

"Az egyik probléma,nevezetesen a faji formák elkülönültsége, és az, hogy a fajokat nem köti össze számtalan átmeneti forma, meglehetősen nyilvánvaló. Jó néhány okot adtam meg arra vonatkozóan, hogy napjainkban miért nem fordulnak elő tömegesen ilyen közbenső láncszemek, még azon körülmények között sem, amelyek látszólag igen kedvezőek a számukra, tudniillik a fizikai adottságok fokozatos átmeneteit felmutató, nagy kiterjedésű, összefüggő területeken"

Egy deka szóval sem említi meg Darwin sem az öszvért, sem a lovat, sem a szamarat, sem ebben a fejezetben, sem a továbbiakban. Darwin idejében persze, hogy kevés átmenetre leltek, de azóta tömegével kerültek elő, éppen hogy ezzel visszaigazolva Darwin előrelátó zsenialitását.

A valóság az, hogy a hibridizáció egy cseppet se ejti zavarba Darwint, csak beszél róla, mint tényről, ám a lényegre is rámutat:

"Az első keresztezések és ezek hibridjeinek terméketlensége nem a természetes kiválasztás

révén jött létre."

Vagyis ez nem is igazán a klasszikusan értelmezett evolúció működéséhez kapcsolódó témakör!!!

Az evolúciót támadó cikk írója pedig semmi más, mint egy alamuszi, pitiáner csaló, aki tisztességes kutatók szájába tol bele gátlástalanul valótlan megállapításokat, és barátom, te ezt hirdeted teljes mellszélességgel minden kritikai igény nélkül. :(

PencroftTivald (#66): "Bezony, Darwin papa is tévedhetett ám!"

Amint az előbbi megjegyzésemben is láthatod, Darwin nem tévedett, hanem megmagyarázta, hogy miért érthető, hogy az ő idejében ilyesmikre nem igen lehetett bukkanni.

Mint mindig, az derül ki itt is, hogy a kreacionista irodalom gátlástalanul hazudik, vagy lazán hamisít, vagy rágalmaz, ill. bármit megtesz annak érdekében, hogy az ideáit terjessze. Egyáltalán nem a valóság megismerése motiválja, sőt, az sem érdekli, hogy tényleg létezik-e Isten, vagy sem, hiszen egyszerűen politikai és gazdasági hatalomra tör, ahol csak PR-fogás a hitbuzgók begyűjtése a céljaik elérése okán.

[link]

"Az Ék-dokumentum által felvázolt PR-kampány a közvélekedés megváltoztatását, a tömegtájékoztatás, egyes nonprofit szervezetek és politikusok befolyásolását célozza meg. A kritikusok szerint ez a dokumentum demonstrálja leginkább, hogy a Discovery Institute és az intelligens tervezés célja leginkább politikai, s nem tudományos természetű."