Az evolúció hit vagy tény?

"A TÉNYt a következő képpen lehet kijelenteni: a történések megfigyelése; a megfigyelésre alapozva elmélet felállítása, hogy mi lehet igaz; az elmélet ellenőrzése további megfigyelésekkel és kísérletekkel; annak megfigyelése, hogy az elméleten alapuló jóslatok valóra válnak-e."

A mikroevolúció tényként kezelhető. A makroevolúció azonban más tészta. A mikroevolúci -vagy mutáció- útján egyes fajok változhatnak ugyan, de mindig fajon belül maradnak. Új faj nem jön létre. Még a kutatók sem tudnak új fajt létrehozni egy másikból, hogy jöhetne létre hát véletlenül mindez?

"Az a megváltoztathatatlan törvényszerűség, miszerint a „nemek” nem kereszteződhetnek egymással, biológiai alapelv, melyet még senkinek sem sikerült megcáfolnia. Még a modern laboratóriumi körülmények között sem, és az emberi beavatkozás eredményeként sem jött létre egyetlen új „nem” sem. Emellett a teremtett „nemek” keresztezése nem férne össze Isten azon szándékával, hogy ezek a nemek különüljenek el egymástól, és lehetetlenné tenné, hogy az élő teremtmények nemeinek egyéni sajátosságaik legyenek. Ezért mivel a teremtett „nemek” között jól kivehető törés figyelhető meg, egy-egy „nem” mint alapvető csoport különálló egységet alkot.

Emberemlékezet óta tény, hogy a kutyák még mindig kutyák, a macskák továbbra is macskák, az elefántok pedig mindig elefántok voltak, és azok is maradnak. Így még ma is a terméketlenség határolja be a „nem” fogalmát. Ennek a jelenségnek – a terméketlenség próbájának – a segítségével meg lehet határozni a napjainkban létező összes „nem” határát. Hogy az állatok egymás között, és a növények egymás között milyen kapcsolatban állnak, azt ebből a természetes szűrőből lehet megállapítani, vagyis hogy az adott állatok szaporodnak-e egymással, vagy az adott növények szaporodnak-e egymással. Például az ember és az állat között áthidalhatatlan szakadék, hogy nem tudják megtermékenyíteni egymást. A tenyésztési kísérletek során bebizonyosodott, hogy a külső megjelenés nem döntő szempont. Igaz, hogy az ember és a csimpánz külsőre hasonlít egymásra valamennyire, hasonló típusú izmaik és csontjaik vannak, de mivel az ember abszolút képtelen kereszteződni az emberszabású majmok családjának egyedeivel, ez bizonyítja, hogy két külön teremtményről van szó, és hogy nem tartoznak ugyanabba a teremtett „nem”-be.

Noha az emberek egykor azt remélték, hogy a keresztezés remek módja lesz új „nemek” létrehozásának, ám amikor vizsgálatnak vetették alá a keresztezéseket, minden esetben könnyen azonosítani lehetett, hogy a szülőegyedek ugyanabból a „nem”-ből származtak. Ilyen volt például az, amikor a lovat és a szamarat keresztezték, melyek egyaránt a lófélék családjába tartoznak. Az így született öszvér néhány ritka kivételt leszámítva terméketlen, ennélfogva nem képes természetes úton továbbvinni az öszvér változatot. A tények láttán még Charles Darwin is kénytelen volt elismerni: „Az egyik, nyilván igen fogas, ellenvetés a. . . formák különbözősége, és az a körülmény, hogy számtalan átmeneti láncszem nem köti össze őket” (A fajok eredete. 1973, Magyar Helikon, X. fej., 373. o.). Ez a mai napig igaz.

Úgy 100 éves mutációs kutatás, és konkrétan a 70 éve tartó mutációs nemesítés adataiból a tudósok le tudják szűrni, hogy létrejöhetnek-e mutáció által új fajok. A bizonyítékok megvizsgálása után Lönnig erre a következtetésre jutott: „A mutációk nem képesek az eredeti fajból [növényből vagy állatból] egy teljesen új fajt létrehozni. Ez a megállapítás egyezik a XX. század mutációs kutatási programjainak összes megfigyelésével és eredményeivel, illetve a valószínűség-számítás szabályaival is.”

"Mutass olyan delfin fosszíliát, amelyiknek lába van."

Melyik delfin? A delfineknek most kb. 50 különböző fajuk létezik. Az őseiknek természetesen voltak lábaik:

pl. rodhocetus.

De mindegyik faj csak átmeneti. Mi is, és a másik 50 átmeneti delfin faj is. Pl. az orkákról tudjuk, hogy pármillió éve még sokkal kisebbre nőttek az elődeik. Ma pedig két típusuk már kezd élesen eltérni egymástól, tehát két külön fajjá válik.

"Ja, és mi az a bizonyíték, ami bizonyítja, hogy egyik fajból ki tud alakulni egy teljesen másik faj?"

Kb. eddig minden, ami fel lett sorolva?

"Miért nincs köztes fosszília? Az, hogy van delfin nem bizonyít semmit. Mutass olyan delfin fosszíliát, amelyiknek lába van."

Parancsolj:

[link]

Beírod maggadnak Googleba a fajok nevét, és a képtalálatok között megtalálhatod a fosszíliákat.

Nem egy köztes fosszília van, hanem rengeteg. Erre szokták a valláskárosultak azt mondani, hogy ez mind így lett teremtve közvetlenül. Lárifári.

"Az ember pl miért nem változott? Mindig ember volt."

Nem mindig. Dehogy mindig.

[link]

"Ja, és mi az a bizonyíték, ami bizonyítja, hogy egyik fajból ki tud alakulni egy teljesen másik faj?"

Az a bizonyíték, amikor a szemünk láttára is megtörténik.

[link]

"A másik pedig, hogy hogy kezdődött hát az élet?"

Semmi köze az evolúcióhoz.

#30: „Miért nincs köztes fosszília?”

Miért állítasz olyanokat megint, ami röhejesen nem igaz? Tömegével vannak átmeneti fossziliák. Gyönyörűen megrajzolható az az útvonal, ahogy egy kutyaszerű ősből kialakultak a cetek. Az ezt az útvonalat kialakító lánc szereplői pontosan egymás után következnek az időben, tökéletesen ugyanúgy, ahogy azt az evolúciós elmélet előre megjósolta:

[link]

Tömegével vannak szinte minden fontosabb átalakulási pontokban tiszta átmeneti formák, pont olyanok, amiket az evolúciótagadók átmeneti formaként elvárnak bemutatni az evolúció működése esetén. Tudod, aki nem tud ezekről, az rendben van, de akinek már egyet mutattak, és még mindig tagadja, az konkrétan hazudik, és én most mutattam be nem rég, egy jól követhető emberkialakulási láncot átmeneti formákkal egyetemben. Most akkor hazudós vagy, vagy figyelmetlen, vagy megint működik a funkcionális analfabétizmus?

„Az, hogy van delfin nem bizonyít semmit.”

Nem bizonyít? Azért megmagyaráznád, hogy egy delfin mi a bánatért tök olyan belül anatómiailag, mint egy szimpla szárazföldi emlősállat? Miért olyan a genetikai állománya is? Miért van, hogy a delfin embriókon kezdetben megjelennek a lábkezdemények, majd az később uszonnyá alakul? Miért van a cetekben egyértelműen lábmaradvány a hátsó fertályukban? Miért van az, hogy néhány delfin a mai napig hátsó csökevényes végtaggal születik???

„A másik pedig, hogy hogy kezdődött hát az élet?”

Az evolúció működése szempontjából totálisan lényegtelen. Ha téged ez megnyugtat, akkor vedd úgy, hogy az első evolválásra képes egységeket Isten teremtette, oszt’ jó napot. Ennek lehetőségét maga Darwin is aláírta. Tudod az első kalapácsot nem kalapáccsal hozták létre, vagyis nem jöhetett létre evolúcióval az első olyan evolúciós egység, ami képes evolúciózni. Ennek felfogása miért ütközik nehézségbe???

Te, barátom, abban a tévhitben élsz, hogy az evolúció egy világmagyarázat akar lenni, holott az semmi, de semmi másról nem szól, mint az élőlények formagazdagságának a magyarázatára szolgál a biológiában. Nem magyarázza sem az univerzum keletkezését, se a Földét, se semmit, ami még nem élő (ugyanakkor nem lehetetlen, hogy volt kémiai evolúció, de ha nem volt, az semmiben se befolyásolja a biológiai evó létezését) nem tagadja Isten lehetséges voltát, magyarán az összes olyat nem cáfolja, amiről te azt hiszed, hogy van köze hozzá. Mindössze csak ennyire érted félre az evót.

„Az ember pl miért nem változott?”

Hát ezt meg honnan a bánatból tudod? Ma sincs két egyforma ember, és környezettől függően mások és mások. Már a középkori ember is kissé jellemzően más volt, mint a mai ember (bár itt kétségkívül az életmód is számít alakító erőként), és hol vagyunk még a millió évektől?

„Ja, és mi az a bizonyíték, ami bizonyítja, hogy egyik fajból ki tud alakulni egy teljesen másik faj? Erre kíváncsi vagyok.”

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Nem olyan hosszú, csak két oldal, de tudom, hogy nem fogod elolvasni…. :D

"A mikroevolúció tényként kezelhető. A makroevolúció azonban más tészta."

Nincs olyan, hogy mikro meg makro. Csak evolúció van.

"a kutyák még mindig kutyák, a macskák továbbra is macskák, az elefántok pedig mindig elefántok voltak, és azok is maradnak."

Olyan faj, hogy kutya, macska és elefánt nem létezik. Ezek azok a kategóriák, ahová az ember osztotta be őket, amikor elkezdte rendszerezni az élővilágot.

És még szép, hogy az elefántfélék mindig is elefántfélék vagy ormányosok maradnak. Hiszen a rendszerezés a genetikai vizsgálatokon alapul, amik igyekeznek a rokon (közös származás) fajokat ugyanabba a kategóriába összegyűjteni, ami egyre bővül.

"Igaz, hogy az ember és a csimpánz külsőre hasonlít egymásra valamennyire, hasonló típusú izmaik és csontjaik vannak, de mivel az ember abszolút képtelen kereszteződni az emberszabású majmok családjának egyedeivel, ez bizonyítja, hogy két külön teremtményről van szó, és hogy nem tartoznak ugyanabba a teremtett „nem”-be."

Nem. Ez azt bizonyítja, hogy nem tartoznak ugyanabba a fajba. Egy gorilla és egy orángután sem tud egymással utódot összehozni. Azért, mert nem ugyanaz a faj.

"Az egyik, nyilván igen fogas, ellenvetés a. . . formák különbözősége, és az a körülmény, hogy számtalan átmeneti láncszem nem köti össze őket”

Ez ki van ragadva a szövegkörnyezetből. Az eleje: "A hatodik fejezetben felsoroltam a fontosabb ellenvetéseket, amelyeket e könyvben kifejtett nézetekkel szemben joggal fel lehet hozni. Ezek legtöbbjével már foglalkoztam. Az egyik...(amit te írtál)...(folytatás) Több okot is felhoztam arra vonatkozóan, hogy ezek a láncszemek miért nem fordulnak elő NAPJAINKBAN(!!!) olyan körülmények között sem, amelyek látszólag igen kedvezőek a számukra...stb. (itt a kiháloskról beszél)

Akit érdekel: A fajok eredete, 10. fejezet: A geológiai adatok hiányosságairól.

"Ez a mai napig igaz."

Igen, biztos. Hiszen számtalan kihalás volt már.

"Lönnig erre a következtetésre jutott"

Erre nekem a google Őrtorony oldalakat dob ki...

#31: „A mikroevolúció tényként kezelhető. A makroevolúció azonban más tészta:”

Tök ugyanaz a dolog mind a kettő. Az, hogy hozzánemértő, vagy direkt hazudozó kreacionisták elferdítve tálalják az evolúció működését, talán ne használjuk érvként, mert ennyi erővel a piaci halaskofák véleményét is idehozhatnád. Tök ugyanaz a mechanizmus dolgozik mind a kettő megnevezésben, és a különbség csak annyi, mint ahogy a távolságban használjuk a méter és kilométer megnevezést.

Vagyis ha a mikroevolúció tény, akkor a makro is, vagy magyarázd meg, hogy mi a búbánatos tök a kettő között a különbség szerinted, mert a te féle makroevolúciódat a kreacionisták találták ki olyanra, hogy csakis nekik legyen igazuk, de soha sehol semmilyen tudományos forrásból a létezését nem lehet visszatükrözni.

#31: Még a kutatók sem tudnak új fajt létrehozni egy másikból, hogy jöhetne létre hát véletlenül mindez?

Mert nem véletlenül jön létre, hanem az alkalmazkodás során a szelekció már nem véletlenszerű, hiszen a környezet tulajdonságainak szűrői fixen működnek, és ez a mechanizmus milliószor jobb élőlényszerkesztő minden emberi mérnöknél. Jóember! Ha elismered, hogy a mikroevolúció működőképes, akkor láttál te már olyan emberi mérnököt, ami ügyesebben alakította az élőlényeket, mint a mikroevolúció? Nem baj, hogy totál ellentmondasz magadnak? Mióta tudnak az emberek pl. csillagot építeni??? Mióta állítja azt bárki is, hogy az ember építő tehetsége nagyobb lenne, mint a természeté??? Érted te azt, amit itt összehordtál?

Mellesleg, hogy ne lehetne mesterségesen új fajokat összehozni?

[link]

[link]

[link]

Idézve a vitából:

„Lezárhatjuk a fajok kérdését, megismertük az ID fajfogalmát, majdnem azonos a biológia fajfogalmával: "A szaporodási közösség, a DNS nagyfokú hasonlósága és az alaktani jellemzők alapján általában könnyen eldönthető egy egyed faji hovatartozása. (Ennek révén lehetséges a Földön élő fajok meghatározása, elnevezése és nyilvántartása.)" Vegyük a Raphanobrassicát! Külön "szaporodási közösséget" alkot, az egyedek csak egymással hoznak létre termékeny utódokat, a retekkel és a káposztával nem. A magi genomja nagymértékben különbözik mindkettőétől, mivel a kettő összege. Alaktani jellemzői alapján elkülöníthető mind a retektől, mind a káposztától. Ez egy fajkeletkezési esemény, az ID saját meghatározása alapján a Raphanobrassica nem káposzta, nem retek, hanem egy új faj. A "variálódás" mégis túllépheti a "faji kereteket", erre kísérletes bizonyítékunk van nyolcvan éve. Hogy az ID képviselői MIÉRT ÁLLÍTJÁK MÉGIS, hogy ez lehetetlen, arra semmilyen ésszerű magyarázatot sem adnak.”

Na, most akkor mégis vannak mesterségesen létrehozható új fajok? Tudsz erre válaszolni a kreacionista hittársaid helyett, mert ők köpni nyelni nem tudtak (ill. az itt lévő bizonyítékok egyikére se), akár csak erre se:

„Tizenkét E. colibaktériumkultúrát helyezett szőlőcukorban szegény, citromsavban gazdag táptalajra, majd figyelte mi történik. Húsz év alatt az egyik baktériumkultúrában meg is jelentek a citromsavat aerob körülmények között emészteni képes E. coli sejtek (1). Ha csak a Wikipediát föllapozzuk láthatjuk, hogy az E. coli azonosítása éppen az alapján történik, hogy milyen tápanyagokat képes fölhasználni. Az E. coli sejtek felhasználhatnak tejcukrot, répacukrot, szőlőcukrot, citromsavat viszont nem. Ez az egyik jellemző sajátosságuk, hogy a rajtuk elvégzett citromsav-teszt negatív eredményt hoz. Lenski kísérletében éppen ez változott meg, vagyis az ott létrejött baktériumtörzs, bár az E. coliból származik, már jellemző különbséget mutat a többi E. colihoz képest, itt az ID saját fajfogalma szerinti megfigyelt fajkeletkezési esemény. MIÉRT ÁLLÍTJÁK MÉGIS, hogy sohasem figyeltek meg fajkeletkezési eseményeket baktériumokban?”

Vagy:

[link]

„…de kétségkívül ez egy olyan eset, amikor a tenyésztők két fajt egy teljesen más fajjá alakítottak, amelyik külső-belső tulajdonságaiban különbözik mindkét szülői fajtól. Másik, később végzett növénynemesítési munka a Triticale, azaz a búza és a rozs teljes genomját hordozó gabona megalkotása, az ötvenes években. A termesztett búza diploid kromoszómaszáma 42, a rozsé 14, nem csoda, hogy a Triticale diploid kromoszómaszáma 56. A Triticale mindkét szülői faj jellegzetességeit magán viseli. A tenyésztők igenis képesek egyes növényeket "más növénnyé" alakítani.”

Szóval nem lehet létrehozni mesterségesen új fajokat? Mennyit parancsolsz még?

Szoval a csimpanzbol ember lett. Miert maradt meg a csimpanz? Miert nem lett az emberiség történelme alatt egyetlen csimpanzbol sem ember? Miert nem lehet keresztezni egymassal a kulonbozo fajokat?

Konkret bizonyíték van arra, h pl a tehenbol balnat létrehozták?

Az a baj az evolúcióval, hogy teljesen ellentétben áll az Istenbe vetett hittel.

Innentől kezdve két lehetőség van:

A) Isten teremtett és nincs makroevolucio

B) Elhisszük az evoluciot, de ez esetben felmerül a kérdés, hogy jött létre az élet?

Mivel hogy azt is tényként kezelhetjuk h élettelen nem hozhat életet.