Az evolúció hit vagy tény?
Akik azt állitják, hogy az evolúciós elmélet tény, két kérdésem lenne.
Kérem csak igennel vagy nemmel válaszoljanak:
1. Megfigyelte-e valaki, hogy a fajok egymásból alakultak ki a múltban?
Arra a "fejlődesre" gondolok (egysejtűből-ember) amit az evoluciós elmélet állít.
2. Lehet-e természettudományos tényként kezelni olyasmit, amit nem lehet megfigyelni?
Nem volt még időm elolvasni, de el fogom.
Egyébként olyan szervetlen táplálkozású faj kialakult e , amelyről tudjuk, hogy kifejezetten a betegségekkel szemben ellenállóbb lett, hosszabb lett az élettartama és megfelelően szaporodóképes maradt.
Bocs, hogy visszatérek rá, de nem tudom miért írtad, hogy engem moderáltak itt. Ez nem igaz.
#127: „Lehet, hogy éppen gyilkolásból jobb.”
Próbáld megérteni, hogy miképpen működik az evolúció. Még mindig kissé homályos előtted, hogy mi az előnyös, és mi a káros, mert ezek a fogalmak nem abszolútumok, hanem kizárólag a környezet adottságainak tükrében értelmezhetőek csak.
Ebben a topikban leírtam, hogy a #95-ben, hogy akár a Paradicsomban is képes lett volna működni úgy az evolúció, hogy senki sem hal meg, és nincs pusztulás:
http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__7..
Van ebben a környezetben értelme a gyilkolásnak? A gyilkolás nagyon nagy energiabefektetéssel jár, és speciális biológiai eszköztárat feltételez. Erő, izom tejet iszom…. izé… eltévedtem… szóval erős csontozat, és egy halom olyan tulajdonság, ami csak úgy nem fog megjelenni a semmiből (hajlam, gondolkodás, vagy ösztönmód stb.). A gyilkolásba fektetett hatalmas energia csak akkor térül meg, ha nem jutsz másképpen előnyhöz. Abban a paradicsomi környezetben minden, de minden rendelkezésre áll könnyedén, de ha nehézségek is akadnak (pl. telítődik az élhető környezet, mint a példámban), akkor is ott van mellette az a szokatlan környezet, aminek a meghódítása ugyan kényelmetlenséget okoz, de még így is sokkal egyszerűbb ahhoz alkalmazkodni, mint egymással hadakozni (legalábbis én ilyen környezeteket hoznék létre a Paradicsomban, ha Isten lennék, csak rengeteg és rengeteg kicsit más környezetet, ahol a „végén” azonban nagyon-nagyon más lenne a környezet, mint kezdetben, így rengetegféle állatot kapnék vissza).
Természetesen nagyon sokféle „rossz” hajlam megjelenne véletlenszerűen, de sohasem azonnal teljessé váltan, és ha az adott környezetben ezek nem képesek előnyt hozni, akkor mindig ki fognak szelektálódni, vagyis a gyilkolás egyszerűen ki se alakulhat itt, és minden állat paradicsomi békében el lesz egymás mellett. A szelekció itt azt jelenti, hogy a túl agresszív állatnak egyszerűen nem lesznek utódai, mivel senki sem fog vele párosodni. A szelekció egyáltalán nem az elhullás miatt van, hanem azért, mert az elhullott állat nem tudja az örökítőanyagát továbbadni, ami igaz lesz akkor is, ha az örökéletű állat egyszerűen nem talál magának párt, vagy elhanyagolhatóan kevés esetben lesz ez igaz, ill. a kevés ilyen számú egyed is rájön, hogy az eredendően nagyobb agresszivitásukkal semmire se mennek (nem is egy ilyen példa van az állatvilágban erre). Azt azonban sajna semmiképpen nem fogom tudni levezetni neked, hogy itt megjelenjen a hatalmas szemfogakkal rendelkező füvet legelő oroszlán.
Gondolhatnád, hogy az ilyen evolúció mese habbal, ámde:
„A bonobók esetében Wilsonék tanulmánya is megerősítette: kevésbé agresszívak, mint a csimpánzok. Egyetlen bonobóközösségben sem fordult elő nyilvánvaló gyilkosság”
Tehát az evolválás még a paradicsomi állapotoktól messzemenően mostohább körülmények között is képes többé kevésbé csodálatosan békés életformákat kialakítani. A bonobók tényleg nagyon békeszerető, roppant intelligens állatok, akik a ritkán egymás között felgyülemlett feszültségeket is konkrétan a szexszel vezetik le. A nőstényeknek a hímek ajándékokat visznek, tényleg emberi értelemben vett udvarlással veszik le a lábukról….stbstb.
Kissé visszatérve még a jelenünkbe a fikcióból, az evolúció akár az eredendően életképtelen lényeknek is ad esélyt, hiszen pl. egy tóban a gyengén látó halak az egészségesek mellett nem rúghatnának labdába, és kiszelektálódnának (itt halálosan, de legalábbis hatékony utódgyártási képtelenségük okán). Azonban ha szerencséjük van, akkor van a tó mellett egy mély sötét barlang, ahol ők menedéket lelhetnek, mert ide nem fognak bemenni jellemzően a látók, hiszen a gyengénlátók eleve jobban tájékozódnak a sötétben (lévén, hogy egész életükben ezt gyakorolták), így itt ők kerülnek előnybe, és itt elszaporodva ők lesznek a királyok, és a vaksötétben már nem is kell nekik végül szem, hanem más jellegű tájékozódási biológiai eszköztáruk erősödik (pl. a barlangi vaklazacok). És rengeteg ilyesmi még...
#131: „Egyébként olyan szervetlen táplálkozású faj kialakult e , amelyről tudjuk, hogy kifejezetten a betegségekkel szemben ellenállóbb lett, hosszabb lett az élettartama és megfelelően szaporodóképes maradt.”
Gondolom, itt inkább a növényekre gondoltál, mivel a többségük szervetlen anyagokat (szén-dioxid, víz, sók) használ fel, amiből a különböző szerves anyagokat felépíti (autotrófia):
"Bocs, hogy visszatérek rá, de nem tudom miért írtad, hogy engem moderáltak itt. Ez nem igaz."
Tökre olyan agresszívan viselkedtél (hacsak össze nem tévesztelek megint valakivel), mint egy régi vitapartnerem, közben ugyanazokat az értágító verbális attitűdöket is produkálva, így megjósoltam előre, hogy mi fog történni.
Mindebből levonható az a tanulság, hogy az evolúció ismeretében talán nagyobb jártasságra tettem szert, mint a hatékony jóslás realizálásához szükséges predikciós rutinműveletek elsajátításában.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!