Milyen evolúciós úton fejlődött ki a DNS információja alapján történő fehérjeszintézis rendszere?

Cerevisia:

„Sorrendben hátrálva az időben, halálosan pontosan "visszafejlődve": Ember (ebben az időben a legfejlettebb az ember). Kevésbé ember (ebben az időben legfejlettebb a kevésbé ember). Félig majom félig ember (ebben az időben a legfejlettebb a félig majom félig ember), jobban majom mint ember (ebben az időben ez a legfejlettebb)”

Nem érted… akkor a szádba rágom.

A rendszertan az embert a Homo nemzetség sapiens fajába sorolja. A Homo nemzetség a Hominidae család része, amibe az emberszabású majmokat (csimpánz, gorilla, orángután) is beletartoznak. A Pan nemzetségbe tartozó csimpánzok elvileg a megmaradt emberszabású majmok közül a legközelebbi unokatestvéreink.

Na már most, ha az emberek emberszabású ősöktől származnak, kifejlődésük nemzetség szinten kellett, hogy végbemenjen. De az adatok valóban igazolják-e (mindent kétséget kizáróan) a majom ősöktől való származásunkat?

A fosszíliák a Homo nemzetség számos kihalt faját tartalmazzák, pl. a neandervölgyi ősembert, a távolabbi Homo erectust, és a még távolabbi Homo habilist. Nos, ezek a fajok valóban rendelkeztek emberi tulajdonságokkal, így eszközöket is képesek voltak készíteni és használni, jóval kifinomultabb módon, mint az emberszabású majmok.

Viszont semmi bizonyíték nincs rá, hogy Homo habilisból lett a Homo erectus, a Homo erectusból a Homo neanderthalensis, belőle pedig mi magunk, a Homo sapiens. Persze anatómiai és kulturális szempontból egyaránt közelebb van a neandervölgyi ember a modern emberhez, mint a Homo erectus, és persze a Homo erectus is közelebb áll hozzánk, mint a Homo habilis.

Ebből viszont logikailag CSAK azt jelenti, hogy HA történt is evolúció, a Homo sapiens és a neandervölgyi közös ősét közelebbi múltban kell keresnünk a Homo sapiens és a Homo erectus közös ősénél, melyet időben hasonlóképpen megelőzött a Homo sapiens és a Homo habilis közös elődje. Tehát a mi elődünk sehol sincs, és nem tudjuk, hogyan nézett ki. Így viszont (átváltva a teremtés modellre) az adatokból azt is feltételezhetjük, hogy őseink pont olyanok voltak, mint mi magunk!

A nemzetségek szintjén történő evolúciós érvelés esetén is ebbe a problémába ütközünk. A mi Homo nemzetségünk megjelenését kb. 2,5 millió évvel ezelőttre teszik, a Homo nemzetséghez vezető vonal elválását pedig ötmillió évvel ezelőttre saccolják, amikor is őseink elágaztak a csimpánzokhoz vezető vonaltól. Elvileg átmenetként a Hominidae családon belüli Australopithecinák kihalt nemzetsége „szolgált” volna. Ennek a nemzetségnek a fajai közé sorolják az Australopithecus anamensist (kb. 4 millió évvel ezelőtt), az Australopithecus afarensist (kb. 3,5 millió évvel ezelőtt) és az Australopithecus africanust (kb. 2,5 millió évvel ezelőtt).

Az ősmaradványok tanúsága szerint az Australupithecus afarensissel való közös ősünk időben megelőzte az Australopithecus anamensis-szel való közös ősünket. Ez az érvelés azonban már feltételezi azt, hogy nekünk, embereknek és az Australopithecináknak volt közös emberszabású ősünk. De hogyan nézett ki ez a közös ősünk? Nem tudhatjuk, ehhez független bizonyítékokra lenne szükség, amik egyelőre nem léteznek. De mi van akkor, ha az ezekkel a fajokkal párhuzamosan élő őseink nincsenek leszármazási kapcsolatban velük, és úgy néztek ki, mint mi?

„A szerszámok fejlődése a minél emberibb csontozatokkal is együtt fejlődött.”

Most csak nemes egyszerűséggel átugrod a Cremo anyagával kapcsolatos érveimet. Én elfogadom Cremo anyagát, mivel nem lehetünk biztosak benne, hogy kamu az egész. Ha biztosan kamu lenne, nem osztotta volna meg a szakirodalom véleményét sem. Márpedig habár voltak elutasítói (hozzád hasonló keménykalapos evósok, akik nem jártak utána Cremo anyagának hitelességének, csupán kapásból, világképükből fakadó előítélettel elutasították) de voltak olyanok is, akik pozitív kritikákat írtak a Forbidden Archeologyról. Számtalan recenzió olvasható itt:

[link]

Szóval a könyv értéke legalább vitatott, de nem tény, hogy csupán hamisítvány és hazugsággyűjtemény lenne.

Ha nem fogadod el a leletek hitelességét, akkor ezen a területen belül patthelyzet van. Innentől meg hiába jössz a „pont egyre majomszerűbbek az időben visszafelé” típusú érveléseddel. De még ha valóban hiteltelen is Cremo gyűjteménye, akkor is ott van az, amit már fenn kifejtettem: a leletek nem a törzsfejlődést bizonyítják, legfeljebb teret adnak az evolúció modellnek is! Vágod a helyzetet, érvbajnok?

De kétlem, hogy Cremo könyvének semmi valós alapja sem lenne. A több ezer tudományos hivatkozással operáló Forbidden Archeology következtetése az, hogy a tudomány kettős mércét alkalmaz: az evolúciót támogató leleteket akkor is könnyen elfogadják, ha a feltárás körülményei nem nevezhetőek tudományosnak, míg a „rendbontó”, evolúciós időrendnek „fittyet hányó” leleteket elutasítják, még akkor is, ha egyébként megbízhatóak és a paleontológia tudományának megfelelően tárják fel azokat. A kutatók előítéletei sokkal nagyobb befolyással bírhat a leletek datálása vagy egyáltalán elfogadása során, mint az elsőre gondolhatnánk. Valójában az a jelenség zajlódik le, mint amiről Thomas Kuhn ír az elavult paradigmájú tudóstársadalom hatalomőrző stratégiájáról. Persze, most nem valami gonoszsággal akarom vádolni a mai tudósok túlnyomó többségét – ők maguk sem tudatosak arról, hogy mennyire a saját paradigmájuk torzító lencséje mögül tekintgetnek a külvilágra. Ha valami anomália jelenik meg, egyszerűen csak zavarba jönnek, félrerakják az anomáliát, hogy ne is lássák, aztán lassacskán megnyugodnak és el is felejtik (amíg nem találkoznak egy újjal…).

„Ha te a ciklikus teremtésben hiszel, akkor volt az időben mindig egy újabb pont, ahol mindent újrateremtettek. Ha ebben az időmetszetben állnánk, akkor azt látnánk, hogy az emberen semmi változást nem okozott a ciklikus teremtés”

Remélem, a fent taglalt, Cremos anyaggal kiegészült magyarázatom fényében most már érted az álláspontomat. Ja igen, erre elfelejtettem reagálni:

„Hány réteges teremtés volt??? Hol volt az egyik réteg vége, és mikor kezdődött a másik??? Milyen genetikai bizonyítékok vannak erre? Genetikai rétegek között is van ugráshézag? Ezekkel harmóniát mutatnak a fossziliák?

Lószart! Mindenhol, ahol komolyabban elkezdünk kutatni, végül kiderül, hogy láncról van szó, miközben mellettük meg rengeteg más állat hol stagnál, hol néha evolválódik.”

Ezzel nem értek egyet. A későbbiekben majd hozok is neked sok-sok finom példát a tudományos szakirodalomból, hogy ne csak három felkiáltó- és kérdőjel legyen a mondataid végén, hanem annál is több.

„Molekuláris törzsfákat lehet felépíteni, amik az evolúciós bizonyító erőn belül halál pontosan egyeznek a genetikai, fehérjealapú, de akár hagyományos alkati élettani törzsfákkal is. Ez halál pontos.”

Vagy te hazudsz óriásit, vagy az ID-sek. Viszont mivel az ID-sek az evolucionista szakirodalomból idéznek olyan állításokat, példákat stb. amik szétcáfolják a kijelentésedet, ezért asszem, te vagy a hazug, kispajtás.

Egyébként a múltkor kihagytam egy sanszot, amikor ezt írtad:

„Hol vannak ebben a fákban a te vízszintes vonalaid, amikkel lehet jelezni az egyes ciklusokat???”

Nekem nem kell vízszintes vonalakat berajzolnom a fára, mivel már megrajzolták helyettem az evolucionisták. Például a dínók időszakát két vízszintessel tagolják (vagyis 3 korszakra, triász, jura és kréta), mert olyan feltűnő a nagyarányú, drasztikus formaváltozás az élővilágban. A dínók előtt is van egy vízszintes, meg utánuk is – ezek a ciklusok fordulópontjai. Mint már említettem, nem feltétlenül pusztul ki minden faj, ezért előfordulhatnak ugyanolyan fajok is két különböző ciklusban. A Védák szerint legalább 4 320.000 évenként van egy részleges pusztulás a Földön, mely során a fajok nagy részét újra kell teremteni. Bár nem írja részletesen, hogy Brahmá (a teremtő entitás ebben a kontextusban) teljesen új fajokat is teremthet, sok, ősi időket leíró történetében jelennek meg olyan élőlények mint pl. a timingila halak, amik olyan hatalmasak voltak, hogy bálnákat is eltudtak nyelni, vagy röpülő tollaskígyók meg egyéb nyalánkságok.

Elvileg ezer ilyen részleges pusztulást követően Brahmá lefekszik pihizni 1000*4 320.000 évig – ekkor minden lepusztul a Föld felszínén, nincsenek élőlények (ez a prebiotikus időszakra emlékeztet). Aztán persze felébred és dolgozik tovább mint a gép.

„Láttatok egyetlen egy élőlénymódosító teremtési aktust?”

Nem, ahogy az evolúciót sem látjuk. Most vergődhetsz, hogy „de hát a szemünk láttára történnek az átalakulások!!!” (hitelesen három felkiáltójellel írtam a végén) de a vita tárgyát éppen az képezi, hogy a változások oka a korlátozott plaszticitás, vagy valóban jöhetnek létre teljesen új anatómiájú és fajtájú élőlények evolúcióval. Ez nem egyértelmű, az adatokkal pedig mindkét modellt alá lehet támasztani és meg lehet „támadni”. Jöttél például az úszóhártyás kutyussal. Hát nincs egyedül:

„Annyira megszilárdult egy bizonyos típus, hogy a későbbi pireneusi masztiff illetve hegyikutya, spániel és szetter keresztezések is többnyire fekete, úszóhártyás lábú, úszni szerető kutyákat eredményeztek. (…)Újfoundlandi standard: Mellső mancsok: Nagyok és a testhez harmonikusan illők, jól lekerekítettek, szorosan egymáshoz simuló, szilárd és kompakt lábujjakkal; úszóhártyával. ( [link]

Meg itt van ez is: [link]

„Olasz vízikutya(…) ELÜLSŐ MANCS: Enyhén lekerekített, kompakt, ívelt és szorosan záródó lábujjakkal. A karmok erősek és íveltek. A talppárnák jól pigmentáltak. A lábujjak közötti hártyák jól fejlettek.”

Meg ez is: [link]

„LEONBERGI – Szereti a vizet, az ujjai közt elhelyezkedő úszóhártyáknak köszönhetően remekül úszik.”

És ezt az anyagot tíz perc keresést követően dobtam össze!!! Szóval jó nagyot kamuztál azzal az úszóhártyával, én meg olyan hülye voltam, hogy komolyan vettem… Az összes többi „evolúciós bizonyítékod” ilyen nevetséges.

Az evó nem bizonyított, ez a nagy büdös igazság, amit egy józaneszű, elfogulatlan embernek be kellene látnia.

Mint már írtam, a tervezés nyomai elviekben kutathatók, de még ha nem is azok, logikailag, filozófiailag nem lehet kizárni egy teremtő létét, és az evolúciót sem bizonyítja semmi.

Még ha nem is fogadod el, hogy a tervezés kutatható, az evolúciós elméletet megkérdőjelező adatok önmagukban is alkalmasak, hogy arra következtetésre juttassanak bennünket: kell lennie egy tervezőnek.

„A ciklikus teremtés nem minden élőlényre vonatkozik egy időpontban, hanem csak azokra, akiknél a környezet változása ezt szükségessé teszi??? Akkor ez nem ciklikus teremtés, hanem az ahogy esik úgy puffan összevissza teremtés, ahogy éppen a környezetek változása ezt megkívánja, vagyis megint eljutottunk az evolúció lényegéhez és annak üzemeltetőjéhez, a környezetváltozáshoz. „

Nem éppen úgy képzelem el a ciklusok mechanikáját, hogy jön a Jóisten és mindenkit legyilkol vagy ilyesmi, hanem valami természeti katasztrófa stb. pusztít ki szinte mindent, így elképzelhető, hogy bizonyos fajok, amik tudnak alkalmazkodni a pusztulás során bekövetkező, szélsőséges körülményekhez, megmaradnak – a jelenség megint csak megmagyarázható mindkét modellel.

„Max. a gondolkodási képessége a legfejlettebb az embernek, mert egyébként még majomaggyal is az egyik legbénább lénnyé válna...:)”

Erről jut eszembe, utánanéztem az ember és csimpánz közötti anatómiai különbségeknek. Azt állítottad, hogy nincsenek olyan különbségek, amiket az én általam elfogadott evós változások nem képesek létrehozni. Biológus vagy, amikről most írok, azokról te is tudsz, biztos vagyok benne. De akkor meg miért hazudozol?

(1) A főemlősök közül egyedül az ember nőstényére jellemző a menopauza. Az egyetlen emlős, amelyik az emberen kívül menopauzán megy keresztül, a hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin. Szóval a gömbölyűfejű delfinben és az emberben egymástól függetlenül alakult ki a menopauzát okozó rendszer... Persze el is hiszem…

Innen idézek: [link]

„A természetes menopauza a petefészkek működésének fokozatos leállásával, a női ciklus szabálytalanná válásával járó folyamat, amelynek során a hormonértékek széles határok közt ingadoznak, majd az ösztrogénhormon termelődése le is áll.”

Kétlem, hogy ez a jelenség egészen új molekuláris rendszerek nélkül „jelent” volna meg az emberben. Ez a részlet is ezt támasztja alá: „A kiválasztott 50, immunológiai szempontból meghatározó gén transzkripciós aktivitásának eltéréseit TaqMan-próbaalapú kvantitatív valós idejű RT-PCR rendszerben vizsgáltuk. Az adatok statisztikai értékelését Mann-Whitney-féle U-teszt és diszkriminanciaanalízis (DFA) segítségével végeztük el. EREDMÉNYEK - Az egyparaméteres elemzés rámutatott három génre (CD14, HLA-A, ITGAM/ CD11b), amelyek kifejeződése szignifikánsan (p ≤0,05) csökken a postmenopausás csontban. Emellett hat gén (C3, CD86, IL-10, IL-6, TGFB3, TNFSF11/RANKL) átíródásának mértéke fokozódik a menopausát követően.” ( [link]

Aztán a következő különbség, hogy (2) az emberek irharétege a vízi emlősökéhez hasonló. A bálnának és a vízilónak van ilyen irharétege, az emberszabású majmoknak nincs.

(3) Az emberek izzadnak, a majmok nem. Talán nem kell agyonmagyaráznom, hogy itt is egészen újfajta molekuláris szerkezeteknek kellett létrejönniük.

(4) 10. A főemlősök közül egyedül az ember képes sírni. A könnycsatorna és az egyéb szükséges pszichikai stb. funkciók kialakulása megint csak nagyfokú átalakulást igényel, nagyobbat, mint amit az én mikroevolúciós modellem megenged.

A legnagyobb különbség persze a kognitív képességek terén figyelhető meg, amire egyébként szintúgy nem tudok úgy tekinteni, mint mikroevolúciós változások halmozódásának következményére. Az emergentisták (habár evolucionisták) elismerik, hogy jelentős hasonlóságok vannak az emberek és a főemlősök között, ugyanakkor felhívják figyelmünket a két csoport között tapasztalható messzemenő intellektuális és morális különbségekre. (Ld. Harold J. Morowitz, The Emergence of Everything: How the World Became Complex (Oxford, Oxford University Press, 2002), 28-32. fejezet.)

A magasabb fokú kognitív képességek nem magyarázhatóak pusztán a nagyobb térfogattal. Figyelembe kell venni, hogy pl. a test méretéhez képest mekkora az agy (pl. az elefántnak jóval nagyobb agya van). Egy másik, az intelligenciával összefüggő lényeges tényező az agy veleszületett szervezettségbeli komplexitása. Az emberi agy minden egyes idegsejtje tízszer-százszor több szinaptikus kapcsolódást alakít ki, mint a patkányok idegsejtjei.

Feltűnő kognitív képességeink mindegyikét (a zenei, matematikai vagy költői zsenialitást) közvetve vagy közvetlenül, de mindenképpen nagy és összetett agyunknak tudja be az evolúciós irodalom. A nagyobb és összetettebb agy kétség kívül összefügg a megnövekedett intelligenciával. Ugyanakkor az összefüggés még nem jelent ok-okozati kapcsolatot is egyben – az is utal erre, hogy a megfelelés korántsem tökéletes. Kis méretű vagy károsodott agyú emberek gyakran mutatnak normális vagy átlagon felüli mentális képességeket. Sőt, vannak olyan adatok is, amik kifejezetten cáfolják, hogy kognitív képességekért kizárólag az agy felel:

„Van itt nálunk az egyetemen egy fiatalember– írja Lorber, 126-os IQ-val, színjeles matematikai végzettséggel, teljesen normális társasági kompetenciával. És ennek a fiúnak lényegében hiányzik az agya.” A hallgató orvosa észrevette, hogy a fiú feje kissé nagyobb az átlagosnál, és az érdekesség kedvéért Lorberhez irányította. „Mikor megvizsgáltuk az agyát szkennerrel, azt vettük észre, hogy az agykamra és az agykéreg közötti, átlag 4,5 cm vastagságú agyszövet helyett csak egy kb. 1 milliméter vastagságú vékony lepel található. A koponyája pedig túlnyomó részt agyi-gerincvelői folyadékkal van kitöltve.” (Roger Lewin, „Is Your Brain Really Necessary?” Science, 210 (1980. dec.12): 1232.)

Nem hiszed el, mi? Az maradjon a te problémád. A majom problémája pedig, hogy áthidalja ezeket a különbségeket. Mivel nem tudjuk biztosan, mi okozza az emberben a fejlett kognitív képességeket, ezért azt sem jelenthetjük ki biztosan, hogy idővel pl. a csimpánz is szert tehet ilyen tulajdonságokra.

Egy szó, mint száz: itt is pofára estél (hogy szavad járásával éljek), az én modellem szerint (a te állításoddal szemben) a csimpánz nem válhat emberszerű lénnyé.

„De közben a parton a többi erdőben maradt lény nem nagyon változott, meg a vízben lévő eleve halak sem, mert az erdő sem változott, meg a halak körül a víz sem, míg az egyes bálnásodó fajok meg "iszonyú gyorsan" evolválódtak, és újabb és újabb bálnásodó fajokat hoztak létre ahogy egyre jobban alkalmazkodtak különböző ütemben a vízhez.”

Jössz itt nekem azzal, hogy milyen tudománytalan dolog a tervezettség megállapítása, erre nagy kapkodva lenyomsz egy mesét. Amit írtál, én is értem (és eddigi s értettem az elképzeléseteket), de azt is értem, hogy ez így egy mese. Amúgy meg te szólítottál fel, hogy ne ugráljak a témákban, most meg erre te ugrálsz. Azt mondtad, akkor térsz ki a bálnákra, ha túléltem az ősemberes „poféra esésemet”. Ezek szerint túléltem? Ezek szerint elég jó válaszokat adtam?

„Itt William A. Dembski-re gondolsz (…) Még a Wiki is áltudománynak tartja az egészet, akkor miért kéne nekem ezt elfogadni? Senki se fogadja el, csak ti, kreacosok. „

Tudod, hogy nem erősségem az angol, azért megpróbáltam értelmezni. Nem találtam azt a részt, ahol a wikipédiában „leáltudományosozzák”, de csak átfutottam, talán azért. Vagy azért, mert csak te állítod olyan túlzón, nemtom. Tudtommal a doktori disszertációja is a tervezettség megállapíthatósága körül forgott, szt’ meg is kapta a doktori címet az áltudományára. Ő is még keresgéli a megoldást, kezdeti lépéseket tett, de figyelembe véve, hogy az ID egy fiatal irányzat, nem csoda, ha még nincs minden érvük teljesen kiforrva.

Egy fontos dolog, hogy téves az a logika, hogy mivel nem tudjuk, hogy a tervező által készített dolgok milyen mintázatokkal rendelkezik, ezért nem tudjuk megállapítani, mit tervezett a tervező. Nem is értem ezt a sületlenséget… Te nem szoktál tervezni? Láttál már tutira tervezett dolgokat? Amikről tudtad, hogy biztosan intelligens beavatkozás eredményei? Nyilvánvalóan tanulmányozhatunk olyan tárgyakat, amikről BIZTOSAN tudjuk, hogy tervezettek, meg olyanokat, amikről BIZTOSAN tudjuk, hogy a természet erői dobták össze xy idő alatt, és az efféle elemzések tükrében megállapíthatjuk valami tervezettségének a valószínűségét, amiről nem tudjuk biztosan, hogy miként keletkezett. A legmegdöbbentőbb viszont, hogy ezt amellett állítjátok, hogy számtalan tudományterületen vizsgálják a tervezettséget – a biológia mi a frászkarikáért lenne kivétel?

Az állatok viselkedését és tanulását kutató pszichológusok arra következtetnek, hogy az állatok is képesek intelligens módon tervezni. A hódok például megtervezik duzzasztógátjaikat. Itt is beazonosítható a tervezés jele, ráadásul nem emberi intelligenciát és tervezőkészséget sikerült beazonosítani. A fogyatékos logikátok szerint a SETI űrprogramot is le lehet fújni, mivel csak akkor fogjuk tudni megállapítani egy rádióhullám tervezettségét, ha először megbombáz minket egy űrlény, akiről tudjuk, hogy intelligens, majd ezeket a rádióhullámokat összevetjük a természetes rádióhullámokkal, és akkor majd úgy leszünk majd hű de okosak. Hát hű de hülyék vagytok.

Ebben a témában még nem kutattam annyit, ezért egyelőre nem tudok többet mondani.

„Dembski elmélete azon alapul, hogy fixre veszi, hogy az E. coli ostora nem alakulhat ki magától. Mivel hülye a biológiához…”

Nyilván Michael Behe is tök hülye a biológiához, meg Thaxton, Bradley, Olsan, Wells és az összes többi ID-s biokémikus és biológus is tökhülye a biológiához…

„így eleve nem ismerheti azokat az evolúciós mechanizmusokat, és környezeti ismereteket, amiket ha figyelembe vett volna, akkor máris más eredményre jutott volna.”

Ezek szerint van olyan evolucionista modell, amiben ezeket ismerve megmagyarázták részletekbe menően, hogyan történt az ostor evolúciója. Kérlek, oszd meg velem a hivatkozását!

„Túlbonyolított, értelmetlen duplázások, triplázások”

Vagy csak ideiglenesen inaktívvá váló gének. Azt gyanítom, hogy a fajokon belüli változások nem a mutációk és a szelekció kombójából következik, hanem a szelekciós nyomás által a genomban ki-be kapcsolódó gének miatt. A kutya génkészletében pl. ott van a hártyás és a hártyátlan lábverzió is, és a hártyátlanoknál ki van kapcsolva a hártyákért felelős génszekvenciák. Az adatok inkább mutatják a korlátozott plaszticitást (lásd az ecetmuslicák „fejszőrének” korlátozott változását), mintsem a korlátlan transzformációt.

„semmire se jó anatómiai kellékek, akár embriószinten is (pl. szikzacskója van az emberi embriónak, aminek az anyaga bár fontos a vérképződés szempontjából, de totál értelmetlenül formáz egy üres zacskót, ugyanis az a tojással szaporodó fajokból maradt ránk, ahol is ott a tojás sárgája tárolódott”

Figyelj, ami fontos a vérképződésben, azt ne hánytorgassuk, mert már megint spekulálsz csak össze-vissza. Nem tudhatod, miért formáz üres zacskót. Egy rakás ilyen kijelentés t hallottam már (felesleges torokmandula! milyen béna tervező!) aztán pofára esés volt ugyebár. A lényeg, hogy nem tudhatjuk biztosan, hogy mire való, ez a tény.

„és ráadásul még bennünk is megvannak azok a gének, amik a tojássárgáját létrehoznák, csak éppen ezek a vitellogenin gének elromlottak – mivel szükségtelenné váltak -, és tétlenül tespednek bennünk – milliomodik példa a nem mesterséges, hanem jellegzetes evolúciós építkezési mintára”

Nem tudhatjuk, mire lenne jó az a gén, ha aktív lenne. Előfordul, hogy két, egymással majdnem tökéletesen megegyező génállományú és génsorrendű szervezet annyira máshogy hasznosítja hasonló génjeit, hogy markánsan különböző szervezeteket hoz belőlük létre. Azt gondolod, ez az inaktív gén csak a tojássárgája termeléshez kellett a múltban, de az is lehet, hogy valami másra alkalmas.

„lyan ez, mintha egy modern autó egy komplett így úgy megfarigcsált, részben használatos régi szekérre épülne rá -, de bőven minden téren lehetne ilyeneket sorolni, akár az emberi- és a majomszülés közötti példákon át a szem működésén keresztül”

Ezt az emberi- és majomszülés példát nem ismerem. A szemmel már dobálóztak, de nem tudom mire gondolsz. A vakfoltra? Vagy arra, hogy a retina fényérzékeny sejtjei idegek és erek hálózata alatt van?

Te is jól tudod, hogy az efféle érveket „negatív teológiai érvelésnek” hívják. Abból indultok ki, hogy a tervezőnek milyen világot kellett volna teremtenie, csak hát ez egyrészről már nem természettudomány, ezért miért foglalkoztok ti ezzel? Másrészről pedig teljesen definiálhatatlanok a „tökéletes” és „tökéletlen” kifejezések. A szemünk lehet abban az értelemben is tökéletes, hogy pont olyan, mint amilyennek a tervezője akarta. Talán a tervezőnek esze ágába sem jutott, hogy olyan szemünk legyen, mint pl. a ragadozó madaraké. Hogy miért nem akarta? Talán mert úgy látta, hogy nincs rá szükség. Talán a vakfoltnak van valami szerepe, ami nekünk eszünkbe sem jut. Ezeknek az érveknek tehát semmi ereje sincs.

„Hogy lehetne vizsgálni, hogy mi tervezett, meg mi nem, amikor az evolúció sokkal ügyesebb nálunk még a legparányibb mértékű élőlény változtatás esetén is???”

Bármi lehet tervezett, ezért azt nem lehet kutatni, hogy mi az, ami biztosan nem tervezett. De azt elméletileg lehet, hogy mi az, ami biztosan tervezett. Nap mint nap használod a megkülönböztető képességedet, amivel beazonosítod és elkülöníted a tervezett tárgyakat a nem tervezettektől. Ezt nap mint nap csináljuk, tehát biztosan van valami algoritmus, vagy mintázat vagy valami matematikai képletekkel megfogalmazható dolog, amivel ezt az „agyunk kiszámolja”. Az ID ezt kutatja, e képességünk matematikai képletekben történő megfogalmazására törekszik.

Lehet, hogy Dembski hülye a bioszhoz, de hozzá képest te meg a matekhoz lehetsz hülye, ha nem érted a fejtegetéseit. Bár szerintem nem arról van szó, hogy te nem érthetnéd meg, hanem inkább arról, hogy előítéletesen elutasítod, mint az evós barátaid.

„Kémcsövekben véletlenszerűen összerakott RNS-eket versenyeztettek evolúciósan, ahol azok az RNS láncok tudtak jobban terjedni, amik leginkább enzimatikus hatást tudtak felmutatni, és a többedik generációban végül így készültek el a világ legelső használható "mesterséges" ribozimjai.”

Itt már megint az extrapolációs hibát követed el. Ha egy 3,5 kilós újszülött egy éves korára tíz kilósra hízik, abból azt a következtetést vonod le, hogy az emberünk 65 évesen már 426 kilót fog nyomni? A most lepergetett filmedből azt következteted, hogy BÁRMIRE képes az evolúció, de a valóságban nem látjuk a film folytatását. A baktériumok, ecetmuslicák stb. korlátozott plaszticitására látok bizonyítékokat, de a te istenített evódra már korántsem. Hihetsz benne, lehet, hogy neked van igazad, de NEM TÉNY AZ EVOLÚCIÓ, ez a baromi nagy igazság.

„Ha megmutatják neked, akkor soha a redva életben nem gondolnád, hogy evolúcióval történt a szerkesztés. Habozás nélkül rámondtad volna, hogy valami mesterségesen összeszerkesztett cucc.”

Golam project, ugye? Hát nemtom… azok a paraméterek, amiben kifejlődhetett a járásra való képesség, az tán csak tervezett, nem? Direkt úgy tervezték meg a programot, hogy a járásra való képesség kialakulhasson benne. De nem ugyan ez van az embergyereknél? Nem tud járni, de benne van a program, amivel kialakul, kievolválódik benne a járás képesség.

De a program honnan ered? Na, ez itt az egymillió dolláros kérdés.

Majd folyt. köv.