Hogyan alakulhatott ki az élettelenből (szaporodásra képes! ) élő? Tud erre valaki tudományos modellt mutatni?

Ha matematikai bizonyítást vársz, akkor meg kell fogalmazni a feladatot a matematika nyelvén. A karakterek az egyszerűbb molekulákat jelképezik, a szavak a bonyolultabbakat, végül a mondat a kész reprodukcióra képes rendszert. Csak lefordítottam a kémiai dolgokat a matematika nyelvére - legalábbis kísérletet tettem erre. Ennyi köze van az ábécének a biológiához.

És ez a példa, amit mutattam, sokkal egyszerűbb és kevesebb elemből áll, mint egy valós életbeli szaporodni képes rendszer. És ennek az egyszerűbb matematikai példának a véletlenszerű kialakulásának valószínűségét próbáltam meg megbecsülni. Egy bonyolultabb rendszer esetén ennél nyilván jóval kisebb értéket kell, hogy kapjunk. De mondom, megpróbálom még majd a definícióimat pontosítani.

Kár volt ezt a DNS-es dolgot belekutyulnom, mert annak létrejötte egy elég sokadik lépése az evolúció elméletének. De hadd térjek most kicsit vissza a probléma gyökéréhez!

Megpróbálnám lehámozni az evolúció elméletéről a tudományos burkot és egy olyan modellt mutatni, ami a laikusok számára is világossá teszi, hogy mit is állít az evolúció. Ezek a lépések, amiket most leírok nagyon általánosak, és azért próbálom megfogalmazni ilyen módon, mert szerintem a tudományosnak tűnő magyarázatok elfedik az egésznek a logikáját, ebből a leírásból viszont látszik ez.

Az evolúció elméletének lépéseit nagyon egyszerű módon így írnám le. (A számoknak, amiket használni fogok, nincs nagy jelentőségük, csupán a példák azért, hogy kicsit kézzel foghatóbbak legyenek a definíciók. A nagybetűvel írt szavakkal pedig nem kiabálni akarok, csak kiemelem őket.)

1. Kezdetben voltak a kémiai elemeink, ezek az alap építőkövek.

2. Ezek a kémiai elemek találkoznak és reakcióba lépnek egymással, így létrejönnek a molekulák. Nevezzük ezeket EGYSZERŰEKNEK, ha mondjuk legfeljebb 20 kémiai elem alkotja őket.

3. Az EGYSZERŰ molekuláink szintén reakcióba lépnek egymással, így létrejönnek az összetettebb molekulák. Nevezzük ezeket ALKATRÉSZNEK, ha maximum 20 EGYSZERŰ molekula kapcsolódásából jönnek létre, illetve ha egy egyszerű molekula 20-nál több eleművé bővül.

4. Ezek az ALKATRÉSZNEK további kémiai reakciókkal módosulnak, fejlődnek, illetve ”rájönnek”, hogy kapcsolatba tudnak kerülni más ALKATRÉSZEKKEL. Ezért elkezdenek együttműködni, kapcsolódni egymáshoz. A legalább 5 kapcsolódó ALKATRÉSZBŐL álló rendszert nevezzük GÉPEKNEK.

5. Persze ezek a GÉPEK további kémiai reakciók következtében változnak, módosulnak, bővülnek más ALKATRÉSZEKKEL, elkezdhetnek más GÉPEKKEL együttműködni. De gyakorlatilag csak annyit tudunk róluk mondani, hogy „csinálnak valamit”.

6. Nevezzük az olyan GÉPEKET vagy GÉPEK rendszerét GYÁRAKNAK, amelyek képesek az ALKATRÉSZEKET „összeilleszteni” és újabb GÉPEKET készíteni belőlük.

7. A GYÁRAK persze tovább fejlődnek, vagy olyan GYÁRAK jönnek létre, melyek képesek újabb GYÁRAKAT létrehozni. Az ilyen GYÁRAKAT nevezzük (jobb név nem jutott eszembe) GYÁRGYÁRNAK.

8. Ezek a GYÁRGYÁRAK egy idő után elkezdenek olyan GYÁRAKAT létrehozni, amelyek szintén GYÁRGYÁRAK. Na ezeket nevezzük ÉLŐ SZERVEZETNEK, mert már képesek szaporodni/osztódni.

Körülbelül azt állítja az evolúció, hogy egy ilyen rendszer véletlenszerűen létre tudott jönni. Persze rá lehet húzni a tudományos szakzsargont, de a logikája akkor is ez. Az első 4-5 lépést még elfogadhatónak tartom, csakhogy a végeredmény egy ”valamit csináló alkatrészrendszer” minden tervezettség nélkül. Itt még szelekcióról nincs értelme beszélni, hiszen nincs szaporodás. Csak véletlenszerűen létrejönnek ”GÉPEK”, amik valamit csinálnak – és hogy mit, az véletlenszerűen minden tervezettség nélkül jött létre. A 7. és 8. lépés külön-külön önmagában abszurdum, ha nincs mögötte tervezettség. A 30 szavas számításom ennél azért jóval egyszerűbb esetet írt le.