Hogyan alakulhatott ki az élettelenből (szaporodásra képes! ) élő? Tud erre valaki tudományos modellt mutatni?

Nem indokoltam még meg, hogy ez a példa miért egyszerűbb, mint egy szaporodásra képes rendszer. Térjünk vissza a kémiához (bár nem értek hozzá). A példánkban szereplő betűk jelöljenek 26 féle egyszerűbb molekulát, a szavak ezek kapcsolódásait egymáshoz. Egy "abcd" szó jelölje azt, hogy az "a" molekulánk kapcsolódik a "b"-hez, a "b" a "c"-hez és a "c" a "d"-hez így szekvenciálisan. Lehet, hogyha elkezdünk összerakni egy molekulát így, a 26 féle közül nem tudunk mindig 26 félével folytatni. De ha mondjuk 1000 alapmolekulából indulunk ki, biztosan lesz mindig legalább 26 féle folytatás. (Ha nem szekvenciálisan rakjuk össze őket, akkor tegyük fel, hogy gráfelméleti értelemben fát alkotnak. Az n pontú ilyen fák számának nagyságrendje csak nagyon kicsit tér el 26^n-től, ez a lényegen nem sokat változat. Ha pedig nem fát építünk, hanem megengedünk kört is ebben a gráfban, az csak szaporítja az esetek számát.)

Így például egy 6 betűből álló szóra körülbelül 26^6 féle lehetőségünk lesz, úgy mint az ábécé betűiből összerakott karaktersorozat esetén. Ezeket az összetettebb molekuláinkat nevezzük szavaknak. Tartsunk értelmesnek egy így definiált szót akkor, ha a szaporodásra képes rendszerünkben egy értelmes funkciót képes ellátni. Tudom, ez nem egy pontos definíció, de ha össze akarunk rakni egy szaporodásra képes rendszert, igen csak korlátozott, hogy milyen elemekből építkezhetünk.

A szavak egymásutánisága pedig egyszerűen jelentse azt, hogy az egymás utáni A és B molekula egyáltalán bármit csinál közösen, ekkor A után írjuk a B-t. (Itt szintén érvényes az, hogy az így szekvenciálisan épített mondatok számának nagyságrendje kb akkora, mint ezekből a szavakból álló gráfok száma).

A 30 egymás mögé írt értelmes szóval most tartunk kb ott, hogy van egy 30 összetettebb molekulánkból álló "valamit csináló" rendszerünk. És a szaporodás feltételéről még nem is beszéltünk. Ráadásul még csak max pár száz molekulát használtunk fel.

A legegyszerűbb önreprodukáló rendszerek ennél azért jóval bonyolultabbak és több elemből állnak, a véletlenszerű kialakulásuk pedig matematikailag képtelenség.

"A számításból rengeteg faktort, feltételt kihagysz, ami a biológiában megvan, nem tud minden mindennel reakcióba lépni, nem tud minden mindenhez kapcsolódni és nem minden DNS lánc olyan hosszú, mint az embereké."

Igen, pont ezért írtam, hogy akkor vegyünk több alapmolekulát (1000-et mondjuk), hogy legyen 26 féle lehetőségünk a molekula bővítésére.