Hogyan cáfolja a hólyagszem létezése az intelligens tervezés elméletét?

Jól értem a kérdést? Azért nincs isten, mert ha lenne, nem tervezett volna hólyagszemet, mert az nem elég jó? Vagy hogy függ össze mindez?

Egy lény szeme nem egy önálló szerkentyű, hanem egy biológiai rendszer része. Az a természettudományos megközelítés, hogy milyen szerepet játszanak a szem tulajdonságai a lény (a rendszer) szempontjából. Másfajta szemhez másfajta idegrendszer, agy, vérellátás stb. kell, tehát egy másik rendszer.

Sőt: ha egy szem nem is tűnik elég "hatékonynak", az is lehet előnyös a külső, ökológiai rendszer szempontjából, például hozzájárulhat, hogy egyes ragadozók az adott fajt könnyebben ejtsék el.

Szóval sztem a hólyagszem önmagában nem cáfolja az intelligens tervezést.

Ha nem értetted volna az előzőket:

- ELŐSZÖR létrejött a polipok hólyagszeme, amelyik alapjában kiváló.

- SOKKAL UTÁNA létrejött az ember hólyagszeme, amelyik ehhez képest egy hibás tervezés.

Mondanál olyan épeszű tervezőt, amelyik így dolgozik?

10.: Úgy, hogy a "jobb" nem tudományos kategória, hanem egy kissé gyerekes értékelés.

Ha egy állatnak kevésbé hatékony a látása ("rosszabb") az a teljes ökológiai rendszer szempontjából lehet előny is, pl. úgy, hogy nem vesz észre minden táplálékot, és nem zabál fel mindent.

Két hiba van az érvelésdben: a teljesen irrelváns minőségi szempontok bevzetése mellett kiveszed a szemet, és önmagában vizsgálod.

Egy polip szeme kus túlzással a teljes óceáni ökoszisztéma egy aprócska eleme, és a tulajdonságai ennek felelnek meg.

12. Azt nem értem, hogy miért "hibás" a tervezés. "Jobb" lenne az embernek a hólyagszem? Milyen körülmények figyelembe vételével lenne "jobb"?

Sztem te azt nem érted, hogy nincs minőségi szempont. Ez egy emberi konstrukció (kicsit gőgös is, hiszen mi emberek jobban tudjuk, melyik a "jó" szem.)

De a természetben nincs jó és rossz. Funkciók vannak és ezekre megoldások, amik összefüggő rendszert alkotnak. Kiemelhetsz részeket, megértheted (részben) a működésüket és a szerepüket a rendszerben, de itt a vége. A minőségi értékelés már nem tudományos.

Ezzel nem a tervezettség mellett érvelek, hanem próbálom megértetni, hol csúszik el ez a gondolatmenet.

@13:

Megpróbálom egyszerűbben, mert látom, nem érted.

Nem a szemről beszéltem, hanem általánosságban mindenről. Amibe beletartozik a szem is.

Ha van két megoldás valamire - bármire -, akkor az esetek túlnyomó többségében az egyik jobb a másiknál. Az, hogy mi a jobb, leginkább az adott környezet függvénye, ritkábban létezik általánosság.

Azt mondani, hogy nem létezik olyan, hogy jobb és rosszabb megoldás - ezzel pedig szoros összefüggésben jó és rossz tervezettség, ha tervezésről beszélünk - egész egyszerűen abszurd.

Remélem, így már érted, miről beszélünk.

@15: Komolyan nehéz elhinnem, hogy te tényleg elhiszed, amiket írsz.

Csak érdekességképp: az evolúciónak magának az egyik alappillére a szelekció. A szelekció pedig azon alapszik, hogy kialakulnan jobb és rosszabb megoldások. A természeti környezet pedig szelektál ezek között. Ha te ezt tagadod, akkor az egészet nem érted.

Hú, itt nagy fogalmi bajok vannak :)

Az evolúciót úgy érteni, hogy a "rosszabbtól halad a jobb felé": ez dialektikus materializmus. Mennyiség- és funkcióelvű nézet. "Az elefánt jobb konstrukció, mint a bolha, mert fejlettebb."

Rendszerből kiragadott elemek egyetlen szempontból való vizsgálata: értelmetlen, bár biztos szórakoztató. "A svájcibicska jobb, mint a Rambó-kés, mert van benne csipesz is."

Emberi szempontok alkalmazása a természet törvényeire: egy rendkívül összetett rendszer leegyszerűsített modelljéről alkotott homályos elképzelés erőltetése. "Ha én lennék az isten, jobban csináltam volna."

De én értem:

hívők, akik rémülten, izzadva próbálnak itt szerecsenyt mosdatni, és próbálnak úgy hülyeségeket mondani, hogy közben ne látsszanak nagyon hülyének, miközben szándékosan "nem értik" a magyarázatokat.

Olyan emberek, akik "intelligens" tervezőről beszélnek, miközben azt mondják, hogy a tervezésnél tulajdonképpen nem is számít az intelligencia.

"A svájcibicska jobb, mint a Rambó-kés, mert van benne csipesz is."

Így a tipikus hülyék írnak, akik nem értik az egész lényegét.

AKKOR, ha éppen csipesz kell, EZ a svájci bicska bizony százszor jobb, mint a Rambó-kés!

Pont ez a lényege az egész evolúciónak: A KÖRÜLMÉNYEKHEZ ALAKÍT!

Ahol a csipesz a jobb, ott sok csipesz lesz, ahol pedig kés kell, ott kések lesznek előbb-utóbb, ha már a véletlen kialakította őket.

De a kérdező továbbra sem ezt kérdezte, az ő kérdése teljesen másról szól.

Konkrétan: hogyan lehet intelligens valaki, aki ELŐBB készít egy teljesen jó megoldást, majd UTÁNA egy nem teljesen jót?

Az evolúció egyértelműen ilyen, mert az a hagyományokból dolgozik, és NEM intelligens.

Egy intelligens tervező meg ilyet nem csinálhat, csak egy nyáladzó hülye.