Miért beszélnek így a fiatalok?

"És sajnos a kötelező angol oktatásnak tudható be."

Á, ezt kétlem.

Én spec nemigen találkoztam még olyan fiatallal, akinek az angol jól ment, miközben a magyarral szenvedett.

Szerintem a több nyelv tanulása kifejezetten segíti a nyelvkészséget a SAJÁT nyelvben is.

#31

Én meg sajnos több olyannal találkozok akik magyarból simán megbuknának ha szigorúbb lenne az oktatás és nem áttessékelik őket.

De közben meg angolból jobbak mint magyarból. És sajnos az ilyen fiatalok a magyar használatát lebutítják mert nem lusták az angoltól bonyolultabban fogalmazni...

Azért az elég "beszédes" dolog, hogy ma már TV-bemondókat, akik beszélni is tudnak, így kell keresni. [link] Lehet tagadni, hogy "persze, csak a kor hozta nyelvújítás", az angol nyelv miatti változása magyar nyelvnek és nem kell tudomásul venni a következményeket, a nyelv elsorvadását, igénytelenné válását.

Addig-addig hallgattak azok, akik valóban tehetnének a változásért, hogy mára valóban nem okolhatóak a mai gyerekek, mivel nincs választásuk, csak a hibás és hanyag nyelvhasználatot tapasztalják. Mint fentebb is írták: félanalfabétákat ont magából az iskola. Olvasni, írni, a magyar nyelvet ismerni és igényesen használni egyszerűen nem követelmény. Teljesen elfogadott az angol nyersfordítás biztosította igénytelen beszéd/írás, az ékezetmentes írás. A szinonimák, a változatos beszéd, a hangsúlyok elhagyása/helytelen alkalmazása mindennapi probléma. Némelyek azt mondják, hogy túllihegik a problémát azok, akik még szóvá teszik, hogy elkorcsosították a magyar nyelvet. Tehát már ara sincs bennük igény/akarat, hogy észrevegyék a "túllihegés" és a valós veszély közötti különbséget. De magam is tapasztalom, hogy némely hagyományőrző csoportok, akik ma határon kívül őrzik az anyanyelvet, szebben, dallamosabban beszélnek, "itthon" már ismeretlen szavakat, szinonimákat ismernek és alkalmaznak, holott ők élnek olyan környezetben, ahol nem magától értetődő a magyar nyelv használata. Mintahogy napjainkra Magyarországon sem.

Nem az idegen nyelvek ELLEN beszélünk itt, hanem a magyar nyelv MELLETT állunk ki, amikor még észre merjük venni és jelezni, hogy baj van, nem kicsi. Némelyeknek akkor sem tűnne fel, mi a baj, ha holnaptól magyar szót egyet sem hallanának. Maholnap elhiszik az emberek, hogy akkor tesznek helyesen, ha hanyagolják, sőt, már rühellik és üldözik a magyar nyelvet.

A köztévén rombolják a nyelvet, lehet, hogy nem is véletlenül. Régóta van egy inkább fiatal műsorvezető a MŰVELTSÉGI vetélkedőműsorban, aki hacsak lehet idegen szavakat használ.

Azt mondja, hogy na ez egy "rapid etap" volt.

Érdemes megnézni a kérdéseket is, hogy mit tartanak "műveltségnek" a köztévé műveltségi vetélkedőjén.

A kérdések kiírásában is gyakran hibásan írják ki a szöveget.

#33

Talán jó példa erre az, hogy a fiatalok már a "tud" igét nem is ismerik szinte. Sokszor szörnyülködök rajta, hogy a "tud" és ragozásai helyett a "bír" igét használják tévesen. Arról ne is beszéljünk, hogy a -ban/-ben toldalékokat lerövidítik -ba/-be toldalékokká pedig ennek a kettőnek eltér a jelentése.

És, hogy egy jó humoristát idézzek.

"Rá írtam valakire, hogy 'hogy vagy?'.

Erre ő: 'jól vok'.

Semmi 'jól vagyok', 'élek', 'létezem'. VOK.

Még jó, hogy nem rajzfilmhősökkel beszélgetek mert akkor így folya egy beszélgetés:

'Én vok vuk.' ha pedig elveszti látását 'én vok vak vuk' és ezt még a kínai gyerekek is megértik fordítás nélkül." -Szomszédnéni Produkciós Iroda.

(Bocs, ha valamit elírtam az idézetben, de fejből írtam mennyire emlékeztem rá.)

Mivel minden téren egyre inkább az igénytelenség eluralkodását tapasztalhatjuk, miért éppen a nyelv lenne kivétel? Szomorú.

Bennem egyre erősödik a meggyőződés, hogy - az emberiség létszámának növekedésével - egyre nagyobb az alacsony és átlagos intelligenciával rendelkezők száma, és ezzel párhuzamosan egyre inkább hozzájuk idomul a világ, az ő igényeik (igénytelenségük inkább) lesz az alap, mivel számszerűleg ők vannak fölényben. Vagyis, nem az intelligensek húzzák fel magukhoz a kevésbé intelligenseket, hanem azok próbálják lehúzni az ő szintjükre az intelligens kisebbséget.

De említhetnék bármi más értéket az intelligencia mellett. Például, állítólag már nem a szép modelleket keresik, hanem az átlagosakat, sőt, csúnyákat. Mert ugyebár, az emberek többsége nem szép, hanem legjobb esetben is átlagos, hát ne érezze már magát rosszul, hogy csupa szép embert lát a tévéreklámokban!

Vagy itt vannak egyes szórakoztató műsorok, amikben énekelni nem tudó emberek énekelnek, táncolni nem tudók táncolnak, jól-rosszul, aminek az az üzenete, hogy úgy van jól, ha átlagos vagy valamiben, nem érték, ha tényleg értesz hozzá, ugyanolyan jogod van megmutatni magad, mint a valóban tehetségeseknek.

Az értéktelenség értékének korát éljük.

#36

Az énekes/táncos műsorokra nagyrészt annyit mondanék, hogy ott bárki jelentkezhet még az is aki csak hiszi, hogy megy neki. :)

A nyelvi igénytelenség pedig már iskolában kezdődik. Mert a gyerekek egyszerűen utálják a nyelvtanórákat (az iskolakerülőket meg se említem). Aztán a hibás nyelvhasználatot átragasztják a kisebbekre és a saját gyerekeikre...

Inkább a magyar nyelv oktatását kéne fejleszteni az idegen nyelvek helyett, szerintem. Mert az anyanyelv fontosabb mint például egy angolt megtanulni.

Az idegen nyelvek oktatását ne keverjük ide, az teljesen más téma. Jó, hogy mára már eljutottunk oda, hogy ez valóban hatékony, és a diákok tényleg megtanulják azt a bizonyos idegen nyelvet.

Az anyanyelv használata egészen más. Azt nem az iskolában kell megtanulni, hanem az életben. Először is, otthon. Azután, a médiából. Igényes műsorokból, mind gyermekek, mind felnőttek esetében. Ezekből egyre kevesebb van. A kortárs közösségekben úgy beszélnek, ahogy azt hallják az őket befolyásoló közösségi médiumokban. Ez a legfontosabb. Az iskolai nyelvtan szerintem alig-alig tehet hozzá ehhez. Idegen nyelv tanulása esetén fontos a nyelvtanóra. Anyanyelv esetében szerintem semmi hatása a diákra. Azt az életből tanuljuk. Ahol, ahogy írtam, manapság az igénytelenség dívik.

"Az anyanyelv használata egészen más. Azt nem az iskolában kell megtanulni, hanem az életben."

A helyes nyelvtant az iskolában tudod csak megtanulni. Mert iskolán kívül nem igen létezik olyan helyzet ami megtanítana rá. Vagy kérlek mond el ha van olyan helyzet.

"Anyanyelv esetében szerintem semmi hatása a diákra."

Pedig igen is szükséges a nyelvtan óra. Különben ilyen gyöngyszemek születnek: 'teccik' a tetszik helyett, 'acc' az adsz helyett, 'menny' a menj helyett, 'aggy' adj helyett, 'vok' a vagyok helyett,'tucc' a tudsz helyett.

És ezek csak azok amiket a leggyakrabban látni az interneten a fiatalok írásaiban.

Ezt pedig a több és komolyabb, egyben szigorúbb nyelvtanoktatás küszöbölheti ki.

Érdekes módon manapság már egy külföldi nyelvtanuló helyesebben tud magyarul írni, mint egy anyanyelvű. Ami azért szégyen ránk nézve, ha a saját nyelvünket ami nem éppen az EU legkönnyebbje jobban tudja egy külhoni.

Lehet, hogy magamból indulok ki, de nekem nem sokat tett hozzá az anyanyelvi tudásomhoz a nyelvtanóra. Talán, mert rengeteget olvastam, és a könyvekben láttam helyesen leírva a szavakat.

Mai napig, ha bizonytalan vagyok valaminek a helyesírásában, leírom, és az változat a jó, amelyik "jobban néz ki".

Persze, ehhez olvasni kell, manapság ezt sem nagyon művelik a gyerekek.