A darwini evolúciónak mi a tudományos alapja. (mert a kutyából nem lesz szalonna, ugye? ). (Mivel szerintem csak egy vallás, amiben lehet hinni. )

#948:

az ott jó helyen van, és még viszonylag jó kérdésnek is nevezném. Nem olvastam végig, de szerintem tizedannyi problémát nem okoz, mint ez itt.

Semmi.

A hozzád hasonlóak a kardjukba dőlnének, aztán másnaptól abbahagynák ezeket a hülyeségeket, és más hülyeségeket szajkóznának helyette.

A pápa meg már elfogadta, hogy létezhetnek.

#919: "Kezdjük ott hogy a különböző mutációk egyszerűen nem elegendőek ahoz hogy komplett szerveket vagy szervrendszereket hozzanak létre."

Kezdjük egy egyszerűnél. A farkasból lett a kutya. A kutyák mindenféle módon változtak. Hol az ember változtatta, hol pedig az ember olyan környezetekbe vitte magával, ahol a kutya a környezetekhez kezdett alkalmazkodni teljesen maga magától. Pl. az ember elég sokszor vitte a kutyákat vízbe magával, és voltak olyan változatok, amik kissé jobban úsztak, mint a többiek. És mindig az egyre jobban úszókat részesítette előnyben. Egyszer csak észrevette, hogy jé! - a kutyának a "semmiből" egyszer csak lett egy új szerve, méghozzá az ilyen kutyák lábujjai között úszóhártya feszül.

Bizony! Bizony! Egy új szerv a "semmiből". Azután az ilyen kutyáknál észrevette, hogy némelyiknek már elkülönülő új szőrrétege van, vagyis duplabundájuk alakult ki, és a második már vízálló jellegű. Azután észrevette, hogy az ilyen kutyák farka teljesen megváltozott, mert megvastagodott a tövében (átrendeződött új farokmozgató izomháztartás), és meredekebb szögben hegyesedett a farok, és ezzel a kutya már kormánylapátként használta az újfajta farkát, amit el is neveztek emiatt vidrafaroknak (és új funkciója alakult ki a faroknak is, nemcsak megváltozott). És semmilyen más dolog nem történt, csak annyi, hogy a vízhez jobban alkalmazkodtak ezek a jószágok.

Mutattam neked egy új szerv létrejöttét, úgyhogy most te jössz! Ki állít ekkora oltári nagy baromságot a kreacionistákon kívül, hogy nem hozhatnak létre új szervet a mutációk, amikor még a kutyáknál is ilyen röhögve jött létre nagyon rövid időn belül???

#919: "ilyet még senki nem figyelt meg és még elméletben sem lehetséges."

Ha egy óvodásnak elmagyarázom, hogy amikor a hal uszonya kezd minél lábszerűvé változni, akkor végül már inkább lábnak nevezzük azt (új szerv), akkor ezt a végtelenül egyszerű meglátást megérti. Elméleti alapon. Ez neked mennyiben ütközik nehézségekbe, ha egy óvodásnak már megy?

Na, most nyilván a békáknak is kialakulhatott úszóhártyája pont ugyanolyan könnyedén, mint a kutyáknak. Az is könnyen elképzelhető, hogy környezeti típustól függően egyes békáknak még nagyobb felületű úszóhártyája alakul ki. Pl. olyan vízhez alkalmazkodnak, amiben sűrűbb a víz állaga, pl rendszeresen feldúsul uszadékkal, hínárral, mindenféle vicik-vacakkal, és itt a nagyobb felületű úszóhártya lehetővé teszi szinte a vízfelszíni mozgást is, és a békák szeretnek ugrani is, és ez az úszóhártya már gyakorlatilag az ilyen vízfelszínről való ugrást is lehetővé teszi. Aki ilyen mutáción átesik véletlenségből, az egy kicsit több szúnyogot kap el, így több utódja lesz, és itt ezért ezek a nagyobb úszóhártyások terjednek el. Ezeken a helyeken rengeteg fatörzs, ág áll ki a vízből, amikre már fel lehet mászni, és onnan lehet növelni az ugrástávot.

Kiderül tök véletlenül, hogy a nagyobb úszóhártya nemcsak jobban tapodja a "sűrűbb" vizet, de még a fatörzsekről való ugrástávot is növeli, mert az úszóhártya nemcsak a vízben hoz nagyobb lapátoló erőt, hanem bizony a levegőben is, és az ilyen békák már egy kicsit a szárazföldi faágakról is képesek lesznek startolni. És egyre jobban szárazföldiesednek egyes változatok. Hogy az úszóhártya felülete növekedjen, ahhoz mindössze csak az ujjak hosszának kell változnia mikroevolúcióval, és íme máris eljutottunk a siklórepüléshez:

[link]

Lám lám, milyen hulla egyszerűen eljutottunk ide. Mikroevolúciók halmozódása végül makroevolúciós változáshoz vezetett (Jé! a valóságban nincs is makroevolúció, csak sok kicsi mikro??? - bizony, bizony). Tehát ezeket az úszóhártyákat már nem csak a vízben lehet jól használni, hanem a levegőben is. Ha eddig mikroevolúcióval növekedhetett az ujjak hossza, és így az úszóhártya felülete is folyamatosan nőtt, akkor gondolhatnánk, hogy romlik az úszóteljesítmény, de nem így van. A denevérekkel pont ez történt, és egyes példányok a szárnyaikkal pont olyan jól úsznak a vízben, mint amilyen jól repülnek a levegőben.

https://www.youtube.com/watch?v=62T-Ht_jWHE

Látod? A szárny mozgása tök ugyanolyan, mintha repülne a jószág. Persze ez lassú mozgás, de ha még kicsi a példányunk...

https://www.youtube.com/watch?v=lvdgWROwz58

Közben ugrálnak is ezek a példányok fáról fára, és egyre inkább tudják a növekvő úszóhártyáikat szárnyszerűen is használni, úgy, ahogy a vízben ezt megtanulták, és íme, kész is a denevérszárny.

Mi is kellett ennek elképzeléséhez? Hát hogy nem a kreacionista agyatlanságokat kell tanulmányozni, hanem a szakemberek munkáját és megfigyeléseit. Nem úgy kell elképzelni a szárny kialakulását, hogy megjelenik véletlenségből egy kis szárny, hanem először vízhez alkalmazkodás, majd vizes, fás, mocsaras vidék, majd félig mocsaras szárazföldes vidék, majd most vízi búvárkodás, és búvárkodás és repülési próbálkozások együtt, majd repülés. Hiszen a denevérek döntő többsége már egyáltalán nem úszik, csak repül.

Na, most akkor egy szárnynak elnevezett új szerv kialakulását írtam le, és nem csak elméletben, de te akkor ugorj neki, és bizonyítsd be, hogy ez a folyamat még elméletben sem történhet meg. Ha te ezt a folyamatot elméletben lehetetlennek találod, akkor ott az agyaddal van baj, és nem az elmélettel.

@953: meglehetősen

@955: a téma szempontjából nagyjából semmi