Lányok, ti mit szólnátok hozzá, hogyha a barátotok csak az esküvő után lenne hajlandó szexelni?

Kérdező válaszolnál légyszi a 71-es kérdésemre?köszi

19:53 azt mondtad "egy olyan dolgot"

Akibe azt nevelték tényleg nem tud, de itt szó nincs róla de te ennek a hajtogatásától ugy látszik nem tudsz elszakadni.

Ugyan azt ismételgeted amire én már nem válaszolok.

És az nem esne rosszul kedves kérdező meg szüzen megházasodni akaró válaszolók, ha a barátnőtök már lelkileg teljesen összefonódott volna valakivel de nem volt testi kontaktus?Akkor már nem mindegy ,hogy megölelték ,csókolgatták e egymást ennyi erővel?Hol a határ?

Erre is légyszi:DD

21:06

úgy értem ha már szakítottak de teljesen neki adta a lelkét csak épp testiség nem volt.Én nem látom a különbséget a kettő közöt.Mitől lenne annyira más ha pl. petting is lett volna?

ma 19:53-nek:

"”Ugyan már, miért lenne ez szükségszerű?Mintha csak ez lenne az alternatíva.”

Miért? Nem az? Ha valakiben egész életében az sulykolták, hogy a szex egy bűnös, rossz dolog, akkor ne mondd már, hogy egy ilyen emberrel normális szexuális életet lehet élni."

Egyszerűen nem értelek. Miért kevered a "szex egy bűnös dolog", és a "használd a szexet a megfelelő körülmények között (házasságban)" állításokat? Se a kérdező, se más házasságelőttnincsszex párti nem állította be a szexet bűnös dologként, hanem éppen ellenkezőleg: A világ egyik leggyönyörűségesebb jelenségének élvezeti értékét akarjuk a maximális méretekbe emelni. Ha bűnnek tartanánk a szexet, éppen nem így gondolkodnánk.

"”És én abszolút egyet értek azzal ,hogy ha két ember minden területen összeillik ,kizárt ,hogy szexuálisan nem.”

Hiába azonos a világnézetetek, a gondolkodásmódotok, a hobbitok stb. nincs kőbe vésve, hogy a szex terén is össze illetek majd. Már csak a mennyiségbeli különbség is okozhat gondokat. Lehet, hogy neked elég heti egy, de neki mindennap kell. Ne ez is egy eltérő szexualitás."

Megint csak a kérdező oldalára állok. Aki nem képes kompromisszumokat kötni, az nem is szereti a párját. Aki pedig nem is szereti a párját, az ne is házasodjon össze vele, és ne is szexeljen vele. Tudod, nincs két ember, aki maximálisan egyezne szexuálisan. Kompromisszumok LESZNEK, kompromisszumokat KÖTNI KELL. De ez nem fog levenni az élvezeti értékből, mert neked is és neki is változni fognak az ízlései az idők során. Úgy tesztek, mintha a szexuális beállítottság egy statikus, változhatatlan valami lenne, és kimondjátok rá, hogy "én ilyen vagyok, ilyennek fogadj el, elvárom h teljesítsd a vágyaimat, különben szakítsunk / váljunk el"... Ez egy teljesen hibás gondolkodásra vall. Talán érdekesnek fogod találni, de nekem éppen az okoz örömet, ha áldozatot hozhatok a szerelmemért, ha bizonyos dolgokban alkalmazkodhatok hozzá. Ha egy kapcsolat alapja nem az egymásra hangolódás, akkor azt a kapcsolatot megette a fene, házasság előtti szex ide vagy oda. Engem az tesz boldoggá, ha ŐT BOLDOGGÁ TEHETEM. Nagyon sajnálom azokat, akik a házasság előtti szexualitásban gondolkoznak, mert ők nem élhetik át azt a mérhetetlen gyönyörű szerelmi állapotot, hogy önmagunkról lemondunk A MÁSIKÉRT. Én ezt nevezem kapcsolatnak.

Mint említettem, nincs két egyforma szexualitású ember. Így kompromisszum nélkül veszett ügy, hogy együtt maradj valakivel. Azonban a partnerváltogatással éppen a boldogságtól fosztod meg magadat. A kompromisszum éppen a saját érdekeidet IS szolgálja. Megtanít hűségesnek lenni, ami egy párkapcsolat alapja.

"”És mi van akkor ha az egyiknek pl tönnször lenne kedve a szexhez?Kompromisszum kérdése.”

Csakhogy az emberek nem nagyon képesek a kompromisszumra, mert mindenki azt nézi, hogy neki mi a jó."

Egyrészt: nem mindenki nézi azt. Másrészt, aki azt nézi, az nem érdemel párkapcsolatot! Sajnos a mai világban azért van annyi válás, szakítás, mert elfelejtették az emberek, hogy egy párkapcsolatban a másikat mindig nagyobbra kell értékelnünk önmagunknál. És a kapcsolat akkor boldog és teljes, ha ez kölcsönös. Nos, ha te két önző emberről beszélsz, akkor ott a házasság előtti szex sem fogja megoldani a problémát. Ha a kapcsolat ÉNrólam szól, akkor az égvilágon nem ér semmit, és nem fogsz elérni a "kipróbálással" sem semmit. Még ha működik is a szex annyira, hogy utána a házasság mellett döntesz, meglesz a váló ok. Mert két ember, aki önmagára tekint egy kapcsolatban, azok előbb-utóbb válni fognak.

"„És azt azért tudja magáról mindenki milyen vérmérsékletű és megbeszélik a házasság előtt.”

Mondani bármit lehet. Az lenne a normális, hogy mire eljutnak a házasságig, már a gyakorlatban is tisztában vannak a másik testével és szokásaival, nehogy azután jöjjenek a bajok, mert szép dolog a szerelem, de ha nem megfelelő a szex, akkor a kapcsolat nagyon hamar zátonyra fog futni."

Ha két szűz emberről van szó, akkor mégis mi lehet a baj?? Mi az, amiben nem passzolhatnának? A gond csakis akkor keletkezhet, ha legalább az egyik fél már szexelt mással házasság előtt, és mondjuk vele más tapasztalatai voltak (pl. jobbak). De két szűz, akik életük szerelmén tapasztalhatják ki és fejleszthetik egymáson szexuális mentalitásukat, ott nem fordulhat elő ilyen probléma, amiről te beszélsz. Az elején mindkét fél ügyetlen lesz valószínűleg, de a próbálkozás ugyanúgy része az együtt töltött gyönyörű élményeknek. Nem akarok tökéletes nőt magamnak, akarom, hogy legyenek hibái, és akarom, hogy egymáson keresztül tanuljuk meg, mi jó a másiknak.

Egy nagyon szörnyű félreértelmezést szeretnék eloszlatni. Sajnos a házasság előtti szex pártiak egy üzletnek tekintik a kapcsolatot. Azt nézik, hogy van két statikus ember, akik ha passzolnak egymáshoz, akkor össze fognak illeni. Mi pedig azt mondjuk, hogy ha van két ember, akik megérezték, hogy egymáshoz illenek, és szerelmesek lesznek egymásba, azok hajlandóak kompromisszumokat kötni, a másikat magasabbra értékelni maguknál, ezáltal képesek egymást csiszolni, egymásra hangolódni.

A szerelemnek 3 formája van. Van a szexus (testi vonzalom), erosz (érzések alapján való vonzalom), és az agapé (egymásnak a TUDATOS szeretete, egymáshoz való HŰSÉG, még akkor is, ha pillanatnyilag úgymond nem érzünk semmit a másik iránt). Erről a 3. szeretetről sajnos nem vesz tudomást a legtöbb ember. Pedig éppen ez a kulcsa mindennek. A szerelem nem spontán képződik, a szerelmet fel kell ébreszteni legtöbb esetben. És bizony, a hűség, a törődés képessé tesz minket arra, hogy ha egy kapcsolat jelen pillanatban meghidegült, továbbra is hűségesek lehessünk egymáshoz, és később ez a tudatos hűség és tudatos törődés újra elő fogja idézni a szexus és erosz szerelmet is: újra elő fog jönni a testi és lelki vonzalom.

Ha a világ önmagunkról szólna, annak természetes következménye lenne a szakítás, válás. Éppen ennek látjuk következményeit a mai világunkban. Azonban azok a párok, akiknek tagjai figyelembe veszik az agapé szeretetet, egészen öregkorukig újra és újra szerelmesek lesznek egymásba, köszönhetően a hűségüknek, a másikkal való törődésüknek, a másikhoz való alkalmazkodásnak.

Kedves kérdező, örülök, hogy nem vagyok egyedül ezzel a gondolkodással, hanem Te is, és még sokan mások is a válaszolók közül így gondolkodnak.

A hosszú vita másik résztvevője voltam.

22/F

„Nézzétek meg hány kérdést olvashattok naponta szexualitás témakörben, amit lányok-fiúk tesznek fel, hogy ezt és ezt szeretnék a szexben, csak nem merik megmondani.”

És arról ki tehet, hogy annyira nem becsülik a másikat, hogy elmondják a bajukat? Aki ilyen hülye az szenvedjen.

„Szerintem egy bizonyos együtt töltött idő után elég jól le lehet vágni a másikról, hogy milyen vérmérsékletű, milyen igényei vannak és milyen lehet úgy nagyjából a szexben”

Igen. Ha megvolt a gyakorlati rész, akkor el lehet mondani. De arra alapozni, amit a másik mond, elég kockázatos.

„Én pont az ellenkezőjét hallottam. Azt olvastam valahol (Igen, olvastam róla, nem saját tapasztalat, bármilyen meglepő nincs saját tapasztalatom), hogy akik a házasságig vártak vele, azok nem bánták meg. Akik meg nem vártak, azoknak rosszabb volt. Tehát sokkal kevesebb a valószínűsége annak, hogy a várakoztatás miatt valami későbbi probléma történne. Az jóval valószínűbb, hogy a házasságig várással utána boldogan fognak élni.”

Persze, mert akik addig vártak, azoknak nem fontos a szex, hanem a sok illúzió, amit boldogságnak nevezünk. Ráadásul mivel ők vannak kevesebben, a statisztika nyilván azt fogja kihozni, hogy ők nem bánták meg. Ráadásul azt sem lehet kijelenteni, hogy akik nem vártak, azok automatikusan megbánták.

„Talán attól tartanak, hogy egyszer belátják, hogy ők rontották el és nem tudják már visszacsinálni. Így maguknak is be kell mesélni, hogy igenis nekik van igazuk.”

Ó a szokásos fordított pszichológia, hogy mi tévedünk és majd mi akarjuk belátni, hogy mi tudjuk rosszul. Az én hozzászólásaimban semmi agresszív, sértő és támadó nem volt.

„De ilyen logikával továbbgondolkozva eljuthatunk oda is, hogy házasság után is összefeküdhetnek más emberekkel.”

Ennyi erővel, akik vártak ők is összefekhetnek mással, szerelem ide vagy oda.

„Azért kérdezgetem ez tmert szerintem egy olyan kompromisszumos megoldást ki lehetne hozni hogy nem fekszel le a barátnőddel házasságig, de petting az van és így mégse szenvednél úgy és az igazinak adnád csak magad teljesen.Ezt nem találnád járható útnak?”

Ez kb. olyan, mintha egy éhező elé tennénk egy kenyeret, de nem engednénk neki, hogy egyen belőle, de odab.sznánk elé egy szeletet, hogy örülj idióta. Szóval leszopni nem gond, de dugni már igen? Csak én érzem ebben az álszent képmutatást? Ráadásul ezzel azt sugallja, hogy nem bízik bennem, amíg alá nem írok egy papírt és aztán még rengeteg idő, mire sikerül beidomítani. Mondom semmi baj, ha mindketten ugyanúgy vélekednek a dologról, de ha az egyik fél máshogy véli, akkor ne erőltessük már rá a cölibátust.

„Miért kevered a "szex egy bűnös dolog", és a "használd a szexet a megfelelő körülmények között (házasságban)" állításokat?”

Nem keverem, mert ugyanaz. Nem akarok a házasság előtt dugni, mivel nem érzem helyesnek, ergó bűnös dolog ebben a formában.

„Aki nem képes kompromisszumokat kötni, az nem is szereti a párját.”

Ez igaz, de ebben az esetben nincs köztes állapot.

„De ez nem fog levenni az élvezeti értékből, mert neked is és neki is változni fognak az ízlései az idők során. Úgy tesztek, mintha a szexuális beállítottság egy statikus, változhatatlan valami lenne, és kimondjátok rá, hogy "én ilyen vagyok, ilyennek fogadj el, elvárom h teljesítsd a vágyaimat, különben szakítsunk / váljunk el"

Ti is elvárjátok, hogy fogadjuk el a semmi szex az esküvőig dolgot. És igen statikus, mert nem fog drasztikusan megváltozni senki sem.

”Engem az tesz boldoggá, ha ŐT BOLDOGGÁ TEHETEM. Nagyon sajnálom azokat, akik a házasság előtti szexualitásban gondolkoznak, mert ők nem élhetik át azt a mérhetetlen gyönyörű szerelmi állapotot, hogy önmagunkról lemondunk A MÁSIKÉRT. Én ezt nevezem kapcsolatnak.”

Az, hogy ennyire leértékeled magad és felmagasztalod a másikat, elég súlyos önértékelési probléma. Mégis miért lenne a másik különb? Ha te nem szereted eléggé magad, akkor miért várod el, hogy a másik szeressen. Ez nem gyönyör, hanem meghunyászkodás.

”Azonban a partnerváltogatással éppen a boldogságtól fosztod meg magadat. A kompromisszum éppen a saját érdekeidet IS szolgálja. Megtanít hűségesnek lenni, ami egy párkapcsolat alapja.”

A hűséget nem lehet megtanulni. Vagy benned van, vagy nincs.

”a mai világban azért van annyi válás, szakítás, mert elfelejtették az emberek, hogy egy párkapcsolatban a másikat mindig nagyobbra kell értékelnünk önmagunknál

"„És azt azért tudja magáról mindenki milyen vérmérsékletű és megbeszélik a házasság előtt.”

Pont azért van, mert így vélekednek. Az egyik értékesebbnek tartja a másikat, lemond a saját vágyairól, gondolatairól, így azt fogja hinni a felmagasztalt fél, hogy mindent megkaphat és egy idő után megunja. Szeressük a másikat, de ne a saját kárunkra.

”Sajnos a házasság előtti szex pártiak egy üzletnek tekintik a kapcsolatot. Azt nézik, hogy van két statikus ember, akik ha passzolnak egymáshoz, akkor össze fognak illeni.”

Ez nem üzlet, hanem realitás. Ha már az elején az jön le, hogy nagyon eltérőek vagyunk, akkor minek szenvedjünk a házasságban? Hogy majd összepasszolunk, mert hiszünk benne? Te is azt nézed már az elején, hogy össze illetek-e, mert kijelentetted, hogy egy nem szűz lány neked nem is kéne. Holott lehet, hogy vele is összecsiszolódnál az esküvő után nem? Csakhogy te ettől alapból elzárkózol, így nem sokban különbözöl „tőlünk”.

”A szerelemnek 3 formája van. Van a szexus (testi vonzalom), erosz (érzések alapján való vonzalom), és az agapé (egymásnak a TUDATOS szeretete, egymáshoz való HŰSÉG, még akkor is, ha pillanatnyilag úgymond nem érzünk semmit a másik iránt). Erről a 3. szeretetről sajnos nem vesz tudomást a legtöbb ember. Pedig éppen ez a kulcsa mindennek. A szerelem nem spontán képződik, a szerelmet fel kell ébreszteni legtöbb esetben.”

Látom az elméleti rész már megy. A szerelemben igen is fontos a spontaneitás. Az első pillantás, a belenyilaló felismerés, mert ennyi erővel bárkit elvehetnék, hiszen majd kialakul valami az évek során nem? Talán ez a kulcs? De talán 40-50 felett már megszokták a másikat és nem akarnak ezen változtatni. Azt még a nagy öregek is elismerik, hogy a szerelem szeretetté alakul át.