Miért vagyok ellenség?

Ha bárhol politikára terelődik a szó, és a véleményemet kérdik, őszintén felelek.

- Úgy gondolom, az államot és az egyházat külön kell választani, és minden ember hitét egyformán kell kezelni.

- Úgy gondolom, hogy mindenkinek jár az egészségügyi ellátás, de aki hajlandó többet fizetni, az hagy tegye, így talán a hálapénz is visszaszorulna.

- Úgy gondolom, hogy ami a hálószobában történik, az nem az állam dolga.

- Úgy gondolom, hogy egy gyerekre boldogabb jövő vár egy egynemű, keresőképes pár gondozása, mint egy árvaházban eltöltött gyermekkor után.

- Úgy gondolom, hogy a segélyek a rászorulóknak járnak, viszont ők szabadon dönthessenek, mit vesznek, és nem szabad elfelejteni, hogy a rászorulónak segély, a dolgozónak munkabér jár, így a segélyesnek nem ildomos gyakran büntető jellegű, értelem nélküli, a Kádár-éra teljes foglalkoztatottságára hajazó álmunkát adni, csak azért hogy dolgozzon. Ha nincs értelmes, teremtő munkalehetőség, akkor vagy létre kell hozni akár alkalmi jelleggel is, vagy ha többe van, mint a segély, akkor el kell fogadni, hogy nem dolgozhat mindenki.

- Úgy gondolom, egy nyelv ismerete a középiskola tizedik osztályáig elengedhetetlen.

-Úgy gondolom, nincs szükség jogilag képzetlen, ösztönösen cselekvő civilekből álló rendfenntartó egységekre, amik az ököljog hívei, helyettük egy erős, és mindenekelőtt korrekt rendőrség létrehozásán kell fáradozni. Egy olyan rendőrségén, aminek a tagjai nem éreztetik, hogy hatalmuk van, aminek tagjai képesek legalább egy fontos idegen nyelven beszélni, és rendesen meg vannak fizetve.

-Úgy gondolom, szánalmas dolog azzal viccelődni, hogy a szomszédaink "hány évesek", és ezt érvként felhozni bármilyen diskurzusban.

-Úgy gondolom, mindenki egyenlő, függetlenül a vallásától, bőrszínétől, szexuális beállítottságától, pártszimpátiájától.

Nos, amikor ezek közül kettőt-hármat elmondok, hazaáruló, nemzetellenes, ésatöbbi vagyok. Érdekelne, észérvekkel elmagyarázva, hogy miért?

( a szerző nem izraelita)