Mózes miért kaphatott Istentől olyan bizonyítekokat, amiket a mai ember nem?

Sorlhatjátok a matematikai egyenleteket, felállított modelleket, a megfigyelt világ fizikai tulajdonságait...

Hány év kellett az emberiségnek eljutnia idáig (erre az ismereti szintre)? Mióta létezik az általunk ismert fizikai világ? Az embernek köze nincs hozzá, csak megfigyelőként kap egyetlen szeletet a világ csodájából. Viszont a teremtés már tartalmazta a mai és a jövőbeli világ összes információját, és ezt beletette valaki! Hiába tagadjátok, ez nem véletlenek sorozata, minden ok-okozati következmény.

"Mózes eldobta a botot, és az kígyóvá változott."

Ez egy közismert egyiptomi bűvésztrükk!

Az egyiptomi papok gyakran alkalmazták. Van egy olyan kígyó, amit ha megnyomsz egy ponton, megmerevedik egy időre, mint egy bot. El lehet dobni... és aztán magához tér, és ismét kígyó lesz belőle.

A 10 csapásról is lehet tudni, egyesével, hogy melyik mi lehetett.

Az egysejtűek összeállását többsejtűvé pedig nemrég fejtették meg, tehát már bizonyíték is van rá!

"Az előbbi 1000:1 valószínűség esetén ugye mint tudjuk azonos eséllyel jöhet be akárhanyadik próbálkozás. Ezért nem is lehet arra használni hogy mennyi idő alatt kellene bekövetkeznie valaminek (ugye ez a hiba amin elbukott a gondolatmeneted)"

Ebből is látszik hogy közöd nincs az egészhez. Minél inkább nullához közelit a valószínűsége annál inkább nem fog bekövetkezni. Ezért van az hogy sok esetben senki nem nyeri meg az ötöst a lottón. Ráadásul a cikkben pont arról van szó hogy egyetlen egy kombináció megfelelő, az összes többi pedig nem. Fehérjéknél a cikk szerint 8*10 27-ediken különböző kombináció létezik és csak helyes. Szóval kb nulla az esélye hogy pont ez az egy kombináció elforduljon. Csak hogy értsd, ha van egy zsákban 100 golyó amiből egy fehér és neked ezt kell kihúznod, annak rohadtul nem annyi az esélye mintha nem fehéret kellene húznod.

"Mellesleg ma már esélytelen lenne egy abiogenezis, pont azért mert már megtörtént. Ami azzal jár hogy a szerves molekuláknak sem tér, sem idő nem áll többé rendelkezésre (az ősföldi redukáló körülmények hiányáról nem is beszélve), hiszen szinte azonnal táplálék lesz belőlük."

Hogy mi van? :) Ha egyszer valami megtörtént akkor már nem történhet meg? Ezért mondom hogy a legtöbb ateista érvelése vicc kategória.

"Ezeken a területeken próbálj művelődni egy kicsit, mert így, hogy azon bukik el az érvelésed hogy nem érted a valószínűségek fogalmát, illetve az ok-okozati összefüggéseket, csak előre hitelteleníted a saját szavaid."

Neked konkrétan közöd nincs a valószínűségszámításhoz. Az ok-okozati összefüggés nálad annyi hogy már nem történhet meg, mert már megtörtént egyszer, amin még most is nevetek :)

Valaki azt írta, h minden csoda kamu, és egy öreg könyv nem elég bizonyíték.

Nem sikerült megértened! Olyan gyogyulasokról beszélek pünkösdi gyülekezetekben (Hit Gyüli), ahol orvosok hivatalos papíron igazolják a betegséget és a gyógyulást is. Tehát nem csak egy öreg (de igaz) könyvünk van, hanem tudományos vizsgálat eredményeként orvosi igazolások is. Azonkívül a gyógyulást személyesen átélt egykori betegek százai, és ezek közvetlen hozzátartozói. Egy öreg könyv alapján imádkozott egy hitgyülis lelkész vagy hívő, aki hitt ebben az öreg könyvben leírtakban, es az írójában, és a beteg meggyógyult.:)

"Talán azért, mert a Föld mostani állapota nem hasonlít a 4,5 milliárd évvel ezelőtti állapotához."

És? Mesterségesen is létre lehet hozni olyan környezetet mint ami akkor volt. Egyébként nem kell hozzá sok ész hogy belássuk, semmi köze a véletlenhez.

"Craig Venter és csapatának sikerült szintetikus DNS-t létrehoznia"

Biztos hallottad már ezt a példát. Ha összeöntesz egy rakás alkatrészt abból sosem lesz működő számítógép. Akárhányszor próbálkozhatsz. Az élőlények sokkal bonyolultabbak a gépeknél mégis azt állítod véletlenül kialakulnak. Ha sikerült is létrehozni mesterséges DNS-t, ez esetben is van egy tervező, aki a tudós. Szóval itt sem véletlenül jött lére csak úgy.

Szerintem az ateisták azok akik tündérmesékben hisznek. Ott az ősrobbanás elmélet. Nem volt semmi, aztán varázsütésre megjelent egy nagyon sűrű pont a semmiből ami aztán felrobban létrehozva az univerzumot. Aztán ateisták szerint az élet kialakulása is egy tündérmese. Ott az élettelen föld, majd hirtelen hipp-hopp a semmiből megjelennek az egysejtűek, amik szintén varázslatos módon elkezdenek fejlődni és nagyon rövid idő alatt rendkívül változatos élővilág alakul ki. De csak hogy tisztázzuk. Én nem az ősrobbanás tényét vonom kétségbe vagy azt hogy az élőlények változnak, alkalmazkodnak, hanem azt hogy ez a véletlen műve. Egyébként eléggé szánalmasak vagytok. Ha elismernétek hogy az élet tudatos teremtés eredménye még nem jelentené azt automatikusan hogy ez vagy az a vallás igaz. Következhetne ebből az is hogy például az UFÓ-k hozták létre a földi életet. De nem. A fanatikus ateista gondolkodás nélkül elutasít mindent ami a tudatos teremtéssel kapcsolatos mivel ez a vallásos emberek álláspontját erősíti.

Kérdező vedd figyelembe az alábbiakat. Te ugyan nem tudod kontrollálni, de például találj ki hihető csodákat. Persze ehhez nagyon okosnak kell lenned, legalábbis e téren. Sokaknak mesélj róla, nem számít mit gondolnak. Írd le. Sokszor és sokfelé. Alapíts csoportot, ami ezzel foglalkozik. Hagyj nyomokat. Sokat. Csoportod még halálod után egy darabig munkálkodik, ha jól csináltad, sokáig. Eltelik ezer év. Konkrét kézzelfogható bizonyíték ekkora távlatban nem létezhet ilyesmiről. Mondom, itt most nem a hitelesség a lényeg, hanem az információ áramlása. Tehát ezer év múlva valakik vizsgálni fogják azt, amiről sok nyom van. Töredékesek meg teljesebbek. De mind szöveg! Ez a lényeg. Mit gondolsz, ezer év múlva mi les za csodáiddal?

Ezzel azt akartam mondani, hiba, ha vakon elhiszed, és hiba, ha vakon elveted. Mert egyikre sincs kellő alapod. Feltételes módban beszélhetsz. Törekedhetsz az ellentmondások keresésére, a magyarázatokra, a megismétlésére, és minél kevesebb a zavar, annál több az esély. De mindig csak esély. Ez a fontos különbség a biztos dolog és a nagy valószínűségű között. És ugyanígy a biztosan nem létező dolog, és a kicsiny esélyű de mégiscsak nem tagadható között is ez a hatalmas különbség, bár látszatra az eltérés kicsi.

Az isteni bizonyítékokkal csínján kell bánni. Nekem megmutatták a csipkebokrot, amely annak idején égett. A Sinai hegy alatt egy kolostort építettek köré. A bokor amúgy egy szép példány volt, gondozták, az a példány lehetett úgy 10-15 éves. Talán 20. A csoportom néhány tagja azonban leborult boldog réveteg pillantással: nekik is megadatott, ami Mózesnek, még ha ne mis ég. De legalább "ugyanaz". Néhányan utána próbálták meggyőzni őket, hogy nem ugyanaz. Majdnem balhé lett a vége. Íg keletkeznek a tévhitek. Nem tudod elképzelni, mit meséltek itthon. De ők utána különbek lettek... - így érezték.

6#

Miért mit gondoltál, keze van és az ujjaival nyomja össze őket?

#24 (39%-os válaszoló)

"

"Sőt lehet, mivel a véletlen ilyen, hogy már akár az ELSŐ alkalommal bekövetkezik!!!" (idézed tőlem)

Ne ez az állítás hülyeség. (írod te"

Hát bizony (mint már mások is felhívták rá a figyelmedet, itt bizony nagyon mellé lőttél! Javaslom, mielőtt leírsz valamit, kicsit készülj fel a témából!!

"Ha valaminek nullához közeli a valószínűsége akkor az nem fog elsőre bekövetkezni." (írod te)

Valószínűleg nem, DE én nem azt írtam, hogy igen! Olvasd el még egyszer és ÉRTELMEZD:

"Sőt lehet, mivel a véletlen ilyen, hogy már akár az ELSŐ alkalommal bekövetkezik!!!" Érted ugye a "sőt lehet" annyit tesz hogy bekövetkezhet, de nem biztos, hogy így lesz!

A te általad leírt mondat viszont valóban hülyeség!

Még egyszer, hogy ne kelljen keresned:

"Ha valaminek nullához közeli a valószínűsége akkor az nem fog elsőre bekövetkezni."

Igen, és mi akadályozza meg ebben? Van rá valamilyen szabály, hogy egy VÉLETLEN SZERŰ esemény MIKOR fog bekövetkezni?

Te meg tudod mondani, hogy a hatoldalú kocka eldobásakor HÁNYADIK dobás lesz hatos, ha ennek a bekövetkezési esélye 1 a hathoz??? Szerinted ugye elsőre BIZTOSAN nem lehet hatost dobni?

(mielőtt belebonyolódnál nagyon, a kisebb valószínűségeknél is ugyanez áll fenn. Bármikor bekövetkezhet a várt esemény, akár elsőre is (vagy akár soha)-)

-----

"

Továbbá nagyjából tudjuk a Föld korát és azt is mikor jelent meg az élet. Kb 3,5-4 milliárd éve. Még egy nagyon légyszérűsített számolás esetében is ami sok tényezőt nem vesz figyelembe, 30 milliárd év kellene ehhez."

(megj: érdekes, tehát már nem kizárt eleve ??? Hmmm, fejlődsz!!!)

Megint egy problémás állítás! Egyrészt a bekövetkezésre ÉLŐ példa az, hogy most itt levelezgetünk. Megtörtént, kész, ennyi idő alatt!

A számítgatásból mellesleg hiányzik egy nagyon fontos részlet!!!!

Az ugyanis, hogy nem veszi figyelembe, a világegyetem számtalan bolygóján folyt párhuzamosan a történet, és a Föld csupán egy (az általunk ismert egyetlen) sikeres bekövetkezés helye.

Így a bekövetkezés esélye jelentősen nagyobb lesz, és tulajdonképpen az lenne a csoda, ha sehol sem alakult volna ki az élet az univerzumban.

"Ha valaminek nullához közeli a valószínűsége"

Akkor nézzünk egy példát, nulla valószínűségű eseményre:

rajzolj egy kört, jelölj ki rajta egy pontot.

Aztán ugyanezzel a körzővel találd el, és szúrjál bele újból!

Ideális esetben (nagyon vékony hegyű körző) PONTOSAN nulla a valószínűsége, hogy ismét eltalálod.

De az EGYIK pontját el fogod találni. És ENNEK IS nulla volt a valószínűsége, hogy pont ezt a pontot találod el!

...ha lövésed sincs a valószínűségszámításhoz, akkor inkább ne írj!