Mózes miért kaphatott Istentől olyan bizonyítekokat, amiket a mai ember nem?

"Én viszont azt nem értem, miért kéne Istennek állandóan bizonygatni isteni mivoltát."

Kelleni ugyan nem kell, de mivel végső soron büntet érte, ha nem követi őt az ember, ez a gyakorlatban azt jelentené hogy a szkeptikusab beállítottságú embereket választási lehetőség nélkül ítéli kárhozatra, amíg nem ad bizonyítékot a létére.

"Igen? Be tudnád mutatni ezt a bizonyos bizonyítást? Hol, mikor, melyik szaklapban lett publikálva?"

Be van bizonyítva. Olvasd el a cikket figyelmesen. Csak egy példa:

„Egy száz elemből álló egység (amely sokkal egyszerűbb, mint egy sejt) véletlenül jöjjön létre, csak 1 a 10158-hoz esély van (amíg az univerzumban összesen 1080 elektron van); még másodpercenként egymilliárd próbálkozással is milliárdok milliárdjaival több időre lenne szükség, mint amennyi a kozmogenezis ideje.”

"Ismét az ostobaság amit a kreacionisták újra és újra hajtogatnak! Tudni illene, az evolúció nem vizsgálja sem az élet sem a világegyetem kialakulását. Ezek más tudományos kérdéskörbe tartoznak!"

Ki beszél itt kreacionistákról? Látom még csak fel sem fogtad mit ír a cikk. Nem azt írja hogy nem létezik evulóció hanem azt hogy ez nem vélten folyamat, hanem tudatos.

"Ugyanis megfelelő számú ismétlés esetén szinte bizonyosan bekövetkezik az adott esemény!"

Vagy egyáltalán nem következik be.

"Sőt lehet, mivel a véletlen ilyen, hogy már akár az ELSŐ alkalommal bekövetkezik!!!"

Ne ez az állítás hülyeség. Ha valaminek nullához közeli a valószínűsége akkor az nem fog elsőre bekövetkezni. Továbbá nagyjából tudjuk a Föld korát és azt is mikor jelent meg az élet. Kb 3,5-4 milliárd éve. Még egy nagyon légyszérűsített számolás esetében is ami sok tényezőt nem vesz figyelembe, 30 milliárd év kellene ehhez.

Kimásolom a részletet a cikkből:

"Ez a számítás az ezredik fehérje keletkezésének evolúciós lehetetlenségét mutatja be. Ez az egyszerű számtanpélda bemutatja az evolúciómodell irracionális voltát.

„Mi szükséges ahhoz, hogy a pusztán a véletlen elven működő folyamat során találunk kb. 1000 darab olyan fehérje molekulát, melyek a legprimitívebb életforma kialakulásához szükségesek? Hogy a kérdést lényegesen leegyszerűsítsem, azzal a feltevéssel élek, hogy a szükséges 1000-ből valahogyan már megtaláltunk 999 ilyen fehérje molekulát és már csak azt az egyetlen különleges aminosav sorozatot keressük, mely a szükséges legutolsó fehérjeként szolgál.

Feltételezésünket korlátozzuk arra a jellemző 20 aminosav csoportra, amely az élőlényekben megtalálható, és hagyjuk figyelmen kívül azt a körülbelül százat, amely nem.

Hagyjuk figyelmen kívül továbbá azt a tényt is, hogy csak a baloldali szimmetriával rendelkezők jelennek meg az élő proteinekben.

Szintén hagyjuk figyelmen kívül még azokat a rendkívül kedvezőtlen vegyi reakciókinetikákat, melyek a hosszú peptid láncok képződésében játszanak szerepet.”

Ez a számítási mód még így is rendkívül nagyvonalú!

"Persze ennek a belátásához már szükséges egy alapfokú matematikai műveltség!"

Nálad ez biztosan hiányzik.

"Mi az, hogy EVOLÚCIÓ MODELL? Valamilyen kreás agyszülemény? Rákeresve informatikával kapcsolatban használt szóösszetétel, az evolúcióhoz (az élőlények fajgazdagságához nincs köze)!"

Evolúció modellnek nevezi az ateisták elmélet ami mindenre vonatkozóan.

"Nem akarom folytatni, ostobaságok és csúsztatások halmaza az egész cikk, csak arra van kihegyezve, hogy szép szavakkal megvezesse azokat, akik egy kicsit sem akarnak az adott kérdésekben tisztán látni! "

Szerintem te nem akarsz tisztán látni. Ha nem tűnt volna fel a cikkben tudósoktól idéz, akik ezt a témát kutatták. Te is bizonyítottad hogy ateisták között is bőven akad buta fanatikus aki letagadja a tényeket.

Ezek is nagyon érdekes példák:

“…Ezek között bonyolult felépítésű vegyületek vannak, amelyeket az anyagcsere melléktermékeiként kell előállítani, amiről tudjuk, hogy nem megy egyik napról a másikra. Ehhez még vegyük hozzá azt a körülményt, hogy véletlenszerű keletkezés esetén fennáll a veszély, hogy hibás anyag keletkezik, amit „a rosszul kemizáló növénnyel együtt ki kell dobni”. Szegény növény már régen kipusztult, mire a megfelelő vegyületet „kikísérletezte” volna. Ha megkíséreljük kiszámítani, hogy ennek a koevolúciós folyamatnak mi a valószínűsége véletlenszerű keletkezés esetén, akkor rendkívül kicsiny számot kapunk. Kiszámították, hogy a sikeres kísérletek előállítására nem negyvenmillió, de még négyszázmillió év − vagyis a teljes szárazföldi élet tartama − sem lenne elegendő.”

"Az inzulinszerű fehérjéknek 8*1027 különböző kombinációja létezik, de ezekből csak egy képlet felel meg a szükséges inzulinnak. Becslésünkben gavallérosan feltételezzük, hogy az univerzum keletkezése óta minden másodpercben egy különböző inzulinszerű protein keletkezik. Akkor 10 milliárd év alatt 3·1017 kombináció lenne. Ez azt jelenti, hogy ez a mennyiség az összes inzulinkombinációnak csak az egy milliárdnyi része. Így még 1020 évet kellene várni, hogy mindegyik kombináció előforduljon."

"A hemoglobin véletlenszerű kialakulása még valószínűtlenebb. A hemoglobinnak 135·10165 kombinációja van. Ebben az esetben még többet megengedhetünk az evolucionistáknak. Feltételezzük, hogy az univerzum létezése óta 10100 kombináció keletkezik. Ugyanakkor az univerzumban az összes atomok becsült száma – 1078, ami azt jelentené, hogy a „hemoglobin gyárunk e termelékenység fenntartásához 1021 univerzumot fogyasztana másodpercenként."

"A legkisebb ismert vírus DNS-e 5000 vegyületet tartalmaz. Akkor ebben az esetben a lehetséges kombinációk száma 101505! Ennek a számnak a nagyságrendjét az ember nem képes felbecsülni.”

"Ne ez az állítás hülyeség. Ha valaminek nullához közeli a valószínűsége akkor az nem fog elsőre bekövetkezni"

Itt bizonyítottad be hogy azt sem érted, miről beszélsz. A valószínűség (pl 1:1000) a gyakorlatban pont azt jelenti hogy ugyanaokkara esélye van valaminek elsőre bekövetkeznie mint a 139. vagy az 1000. próbálkozásra. Ezen nem változtat hogy hány nullát írsz mögé, mindig ugyanakkora eséllyel következik be a dolog elsőre mint akármelyik másik próbálkozásra.

Még nem jutottatok el isiben a valószínűségszámításig?

"Igen? Akkor miért nem láttunk olyat hogy egy sejt csak úgy összeáll? :) Pedig szerinted akár első próbálkozásra is be kellene következnie. Szerintem még senki nem látott ilyet."

Na, az ismétlődő események esetében már van értelme valószínűségekről beszélni.

Az előbbi 1000:1 valószínűség esetén ugye mint tudjuk azonos eséllyel jöhet be akárhanyadik próbálkozás. Ezért nem is lehet arra használni hogy mennyi idő alatt kellene bekövetkeznie valaminek (ugye ez a hiba amin elbukott a gondolatmeneted).

Az viszont következik belőle hogy ezer próbálkozásból átlagosan egyszer fog bekövetkezni az adott dolog.

Mellesleg ma már esélytelen lenne egy abiogenezis, pont azért mert már megtörtént. Ami azzal jár hogy a szerves molekuláknak sem tér, sem idő nem áll többé rendelkezésre (az ősföldi redukáló körülmények hiányáról nem is beszélve), hiszen szinte azonnal táplálék lesz belőlük.

A válaszom első fele egyszerű valószínűségszámítás, a második fele alapvető logika. Ezeken a területeken próbálj művelődni egy kicsit, mert így, hogy azon bukik el az érvelésed hogy nem érted a valószínűségek fogalmát, illetve az ok-okozati összefüggéseket, csak előre hitelteleníted a saját szavaid. Később pedig már akkor sem fog komolyan venni a másik, ha megalapozott állításaid lennének, mert már kapásból felsültél az első benyomás során.

"Vagy akkor miért nem nyer mindenki az ötös lottón? Hiszen szerinted elsőre is bekövetkezhet"

Igen, elsőre is bekövetkezhet. Mi ebben ennyire fura? Nem lenne értelme a valószínűségszámításnak, ha az egyes próbálkozások valószínűsége nem lenne azonos.

De hogy következik ebből az, hogy mindenkinek nyernie kéne? Továbbra is a korábbi példánál maradva az 1000:1 azt is jelenti hogy 999 esetben NEM fog bekövetkezni a várt esemény. Ezerből átlagosan egyszer. De az az egy ugyanakkora eséllyel következhet be akárhanyadik próbálkozásra.